Laky Adolf utca
| Laky Adolf utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Herminamező |
| Névadó | Laky Adolf |
| Korábbi nevei | Korong utca (1910) |
| Irányítószám |
|
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 1,2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Laky Adolf utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laky Adolf utca témájú médiaállományokat. | |
A Laky Adolf utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Thököly út és a Kacsóh Pongrác út között húzódik. Nevét Laky Adolf (1829–1910) ötvösművészről kapta 1910 decemberében.
Története[szerkesztés]
Eredetileg a Gyarmat utca és a Thököly út között húzódott. 1932-től tart a mai hosszában a Thököly úttól a Kacsóh Pongrác útig.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utca is a Korong utca nevet kapta a VII. kerületben. A téves elnevezést egy december 12-i határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.[1][2]
Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.
Híres lakói[szerkesztés]
- Fricsay Ferenc (1914–1963) karmester (30.)
- Fricsay Richárd (1888–1961) karnagy (30.)[3]
- Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás (46.)
- Thaisz Péter (1826–1887) ügyvéd, 1848–49-es honvéd (74.)
Épületei[szerkesztés]
- 3. – Bérvilla
Helyi védettségű jellegzetes herminamezei villa.[4][5]
- 30. – Fricsay-villa
1900 és 1910 között épülhetett, melyben a Fricsay karnagycsalád több nemzedéke élt.[4]
- 38–40. – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola
Elődje a Zsidó Gimnázium 1919-ben nyitotta meg kapuit az Abonyi utcában. Később több helyszínen működött az iskola, míg végül az 1990-es évekre az Anna Frank Gimnázium kinőtte a Bérkocsis utcai épületet. Az állam és a zsidó hitközség összefogásának köszönhetően 1998-ban adták át az iskola jelenlegi épületét. Napjainkban 13 évfolyammal működik, a hatosztályos elemi illetve gimnáziumi tagozat között nyelvi előkészítő évfolyammal.[6]
- 46. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 25.)
Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[7][8]
- 51. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 27.)
Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtetett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[7][9]
- 74. – Villa
Feltehetően 1850 körül épült. Első tulajdonosa Thaisz Péter (1826–1887) ügyvéd, 1848–49-es honvéd volt.[4][10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: A csudálatos Tarnács utca és egyéb mellényúlások, 2016. július 9. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0
- ↑ Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 90. o. ISBN 963-04-1698-0
- ↑ a b c szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 126–127. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Scheiber Iskola – Bemuatkozunk. scheiber.hu. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ a b szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 40–41. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
Források[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
- Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0
