Gundi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gundi
Napozó gundi
Napozó gundi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Ctenodactylomorphi
Család: Gundifélék (Ctenodactylidae)
Gervais, 1853
Nem: Ctenodactylus
Gray, 1830
Faj: C. gundi
Tudományos név
Ctenodactylus gundi
Rothmann, 1776
Szinonimák
  • Ctenodactylus arabicus (Shaw, 1801)
  • Ctenodactylus massonii Gray, 1830
  • Ctenodactylus typicus A. Smith, 1834
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gundi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gundi témájú kategóriát.

A gundi (Ctenodactylus gundi) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Ctenodactylus nem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gundi Észak-Afrikában Kelet-Marokkótól Nyugat-Líbiáig honos. A gundira madarak, kígyók, sakálok és a nomádok vadásznak, legveszélyesebb ellenségeik mégis a háziállatok, például a kutyák és a macskák. Állományai azonban jelenleg nincsenek veszélyben.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gundi egy németországi állatkertben

Az állat fej-törzs-hossza 14-24 centiméter, farokhossza 2-4,5 centiméter és testtömege 165-340 gramm. A gundi bundája hosszú, bársonyos és sűrű. A bunda színe a sötétsárgától a szürkéig váltakozik. A gundi alaposan tisztogatja a bundáját, ugyanis a piszkos vagy nemezes bunda nem szigetel jól. Farka rövid és bozontos. Bundáját több sor merev, görbe sörtéjével tisztítja meg, amelyek lába belső ujjain nőnek. Látása, szaglása és hallása jól fejlett. A felnőtt állatok gyakran figyelőállásba helyezkednek, és veszély esetén hangosan fütyülnek, hogy figyelmeztessék a többieket.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gundi kolóniákat alkot, sziklákon él és nappal aktív. Tápláléka levelek, virágok, magok és növények szára. Az állat 2-4 évig él.

Parazitái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte – így hazánkban is – elterjedt minden húsevő emlősön így az emberen is. A toxoplazmózis nevű betegség kórokozója. 1908-ban Charles Nicolle és Louis Manceaux írták le a kórokozót Tuniszban, a gundi szövetvizsgálatok egyik eredményeként.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 8-10 hónapos korban éri el. A párzási időszak novembertől áprilisig tart. A vemhesség körülbelül 56 napig tart, ennek végén általában 1-2 utód jön a világra. A gundikölykök szőrösen, nyitott szemmel és kis metszőfogakkal születnek. Anyjuk hathetes korukig szoptatja őket.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gundi legközelebbi rokona és a Ctenodactylus nem másik faja, a sivatagi gundi (Ctenodactylus vali).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]