Gundifélék
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen | ||||||||||||||||||||||
 Gundi (Ctenodactylus gundi) |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gundifélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gundifélék témájú médiaállományokat. |
A gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) az emlősök (Mammalia) osztályához és a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez tartozó család.
A gundifélék a Ctenodactylomorphi alrendág egyetlen családja.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
A családba 4 nem és 5 faj tartozik:
- Fésűsujjú patkányok vagy gundik (Ctenodactylus) – 2 faj
- Felovia – 1 faj
- Felov gundi (Felovia vae)
- Massoutiera – 1 faj
- Mzab gundi (Massoutiera mzabi)
- Pectinator vagy Petrobates – 1 faj
- Hosszúfarkú gundi (Pectinator spekei)
Jellemzőik [szerkesztés]
A fésűsujjú patkányok nevüket a középső lábujjaikon található szarufogakról kapták, melyeket merev tüskék fednek. Ezeket fésűszerűen, szőrük tisztogatására használják.
Afrikában élnek.
Táplálkozásukat tekintve fűevők (herbivora).
Gundi [szerkesztés]
A gundik Észak-Afrikában élnek. Patkány nagyságú, barna színű állatok. Testük zömök, fejük vaskos, fülük rövid. Mellső lábaik rövidebbek mint a hátsók. Farkuk rövid.
A gundi az araboknál ínyencfalatnak számít.
Források [szerkesztés]
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- ITIS rendszerbesorolása
- Kis Növényevők, Budapest, Helikon, 1992, ISBN 963-208-200-1 - magyar nevek
 |
Ez az emlősökről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
