Kujcsou
Kujcsou (贵州省 Guìzhōu Shěng) | |
Rövidítés: 黔 / 贵 pinjin rövidítés: Qián / Guì | |
Név eredete | 贵 guì – Kuj hegység 州 zhōu – prefektúra |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Közigazgatási szint | Tartomány |
Székhely | Kujjang |
Prefektúrák (地区) | 9 |
Megyék (县) | 88 |
Járások (乡) | 1539 |
Terület | 176 100 km², 16. a rangsorban |
ISO 3166-2 | 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 38 562 148 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 222 fő/km² |
Főbb nemzetiségek | han – 62% miao – 12% puji – 8% tung – 5% tucsia – 4% ji – 2% egyéb nemzetiségű – 2% kolao – 2% suj – 1% |
GDP 2004 | |
GDP | 159,2 milliárd CNY, 26. a rangsorban |
GDP per fő | 4010 CNY, 31. a rangsorban |
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
Kujcsou weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kujcsou témájú médiaállományokat. |
Kujcsou ⓘ (kínai: 贵州, pinjin: Guìzhōu, magyar átírás: Kujcsou) a Kinai Népköztársaság délnyugati részén fekvő tartománya. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Kujjang .
Történelem
[szerkesztés]A tartomány lakosságának ma is csak kétharmada kínai, a kínaiak zöme újkori betelepülő. Történelme során hosszú időn keresztül az volt a helyzet, hogy a különböző kínai dinasztiák helyőrségeket állomásoztattak a tartomány területén, de nem vállalkoztak közvetlen kormányzására. A kormányzás a különböző törzsfőnökök kezén maradt. Hivatalosan 1413-ban szervezték kínai tartománnyá, de ettől még nem változott meg a kormányzás módja. A törzsfőnökök hatalmát a mandzsu dinasztia idején számolták fel. Emiatt viszont ismétlődő és hosszan elhúzódó felkelések törtek ki a tartományban. A földművelés kínai módját ebben az időben - tehát csak a 18–19. században - honosították meg.
A kínai polgárháború idején a tartomány területén fekvő Cunji városban tartották azt a konferenciát, ahol a Kínai Kommunista Párt vezetőjének Mao Ce-tungot választották meg.
Az ötvenes-hatvanas években rohamléptekkel fejlesztették a tartomány nehéziparát. Tették ezt azért, mert földrajzi helyzete miatt védett volt egy esetleges amerikai vagy szovjet támadással szemben. Az 1978-ban kezdődött gazdasági fordulat után viszont elszigeteltsége hátránnyá változott, manapság Kína legszegényebb tartománya a gyors fejlődés ellenére.
Földrajz és éghajlat
[szerkesztés]Közigazgatás
[szerkesztés]Kujcsou tartomány 4 prefektúrai szintű városra, 2 prefektúrára és 3 autonóm prefektúrára van felosztva:
- Kujjang (egyszerűsített kínai: 贵阳市; pinjin: Guìyáng Shì)
- Liupansuj (六盘水市 Liùpánshuǐ Shì)
- Cunji (遵义市 Zūnyì Shì)
- Ansun (安顺市 Ānshùn Shì)
- Pidzsie prefektúra (毕节地区 Bìjié Dìqū)
- Tungzsen prefektúra (铜仁地区 Tóngrén Dìqū)
- Csientungnan miao és tung autonóm prefektúra (黔东南苗族侗族自治州 Qiándōngnán Miáozú Dòngzú Zìzhìzhōu)
- Csiennan puji és miao autonóm prefektúra (黔南布依族苗族自治州 Qiánnán Bùyīzú Miáozú Zìzhìzhōu)
- Csienhszinan puji és miao autonóm prefektúra (黔西南布依族苗族自治州 Qiánxīnán Bùyīzú Miáozú Zìzhìzhōu)
Gazdaság
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Kultúra
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County