Festetics György (mezőgazdász)
| Festetics György | |
 | |
| Született | 1755. december 31.[1] Felsőság[2] |
| Elhunyt | 1819. április 2. (63 évesen)[3][4] Keszthely |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Judith Sallér Jakabháza |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Julianna, Gräfin Bossányi de Nagy-Bossány et Kispróna Festetics Pál |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Festetics Mauzóleum |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf tolnai Festetics György (Ság, 1755. január 1. – Keszthely, 1819. április 2.) a keszthelyi Georgikon alapítója. Gróf Széchenyi István anyai nagybátyja.
Élete
Fiatalkora
A gróf tolnai Festetics család sarja. Szülei gróf Festetics Pál (1722-1782) kamarai alelnök és gróf nagybossányi Bossányi Julianna (1734-1805) voltak.[5] Leánytestvére, gróf Széchényi Ferencné gróf tolnai Festetics Julianna (1753–1824), gróf Széchenyi István édesanyja volt.[6]
16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, ahol építészeti rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává fogadta. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, azonban 1778-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben. 1786-ban a bécsi magyar nemesi testőrséghez került, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel.
18 évig szolgált a hadseregben. 1790. július 12-én mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. Ezzel a lépéssel Bécsben nagy neheztelést vont magára. 1791 májusában kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult vissza, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorság megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott.
Politikai fellépése, társadalmi élete
Festetics György magatartása nemzeti irányba fordul, ő is a Habsburg-ellenes, nemzeti táborhoz húz. 1791 májusában kilép a hadseregből, hogy visszatérhessen a hazájába.
Visszavonul Keszthelyre, s ettől kezdve szinte állandóan itt él. Festetics nagysága abban áll, hogy elhagyva az udvar kegyeit hajszoló, arisztokraták útját, kiáll az anyanyelvű irodalom mellett és mindent megtesz az ország gazdasági műveltségének emelésére.
A hazai gazdálkodás fejlesztésére 1797-ben Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgikon) alapított, amelyet József nádor 1801. augusztus 23-án szántással szentelt fel. Abban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot ötosztályossá emeltette (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át) és abban nemes ifjak számára kollégiumot alapított.
1802-ben negyvenezer forint tőkét ajánlott fel, hogy annak kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokat tanulhassa. 1809-ben a francia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított ki saját költségén a hadsereghez; Zala vármegyénél pedig 100 000 forintot tett le a szegényebb nemesek hadba állására. 1817-től kezdve évenként a király neve napján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfa-ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt. A göttingai tudós társaságnak levelező tagja volt.
Keszthelyi kastély
1799–1801 között új épületszárnyat építtetett a kastélyhoz, itt található a Helikon Könyvtár, Magyarország legnagyobb és egyetlen épen maradt magánkönyvtára, több mint 90 ezer, főleg 18. és 19. századi kötetével és eredeti berendezésével. Neoklasszicista stílusú bútorzata iparművészeti alkotás. A gyűjteményben található többek között 1808-ban készült földgömb és hársfából készült csillár.
Házassága
Festetics György 1783. március 2-án Rábahídvégen feleségül vette jakabházi Sallér Judit Rozáliát (Molnári, 1766. szeptember 24.– Molnári, 1829. március 28.),[7] jakabházi Sallér István (1726-1789) nádori ítélőmester[8] és felsőmotesici és keselőkői Motesiczky Judit (1737–1796) lányát.[9][10] Sallér Judit nagyanyja, az előkelő nádasdi Nádasdy család köznemesi ágából való jakabházi Sallér István alnádorné nádasdi Nádasdy Klára (1685–1765)[11] volt; Nádasdy Klára szülei nádasdi Nádasdy Tamás, Vas vármegyei földbirtokos, és meszléni Meszlényi Éva voltak. Festetics Györgynek Sallér Judittól egy fiú- és három leánygyermeke született:
- László (Ság, 1785. június 15. – Bécs, 1846. május 12.)
- Szidónia (*1787), gróf Almásy Illés felesége
- Julianna (1790. november 7. – Bécs, 1816. november 18.), gróf Zichy Károly (Bécs, 1778. június 20. – Buda, 1834. december 15.) felesége
- Viktória (*1791)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Adalék Festetics György és Sallér Judit házasságkötéséhez
Jegyzetek
- ↑ Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története, 1928
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ György Graf Festetics von Tolna, https://www.biolex.ios-regensburg.de/BioLexViewview.php?ID=817
- ↑ Festetics, Georg Graf (BLKÖ)
- ↑ http://genealogy.euweb.cz/hung/festet3.html
- ↑ familysearch.org Festetics Julianna keresztelő adatlapja
- ↑ familysearch.org Sallér Judit keresztelő adatlapja
- ↑ Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)2013 / 4. számSzemleKurucz György: Keszthely grófja, Festetics György
- ↑ Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II kötet. Heraldika kiadó (443.o.)
- ↑ Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)
- ↑ 332. Nádasdi Klára gyászbeszéde. Kugi blogja. (Hozzáférés: 2016. február 13.)