Felsőváros (Szeged)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőváros
Közigazgatás
Település Szeged
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-

Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek.

Felsőváros Szeged három ősi, a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkortól kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).

Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi révén) már a középkorban virágzott. Tabán nevű részében a török tímárság élt, a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucs ebből a szakmából alakult ki. [1] [2][3] Szeged-Felsővároson 1908-ban 5 mester és 10–12 segéd hozta létre az „Első szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet”-et. Felsőváros másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes szegedi bokályt készítették.

A Felsőváros területének temploma a Szent György-templom. Közelében áll a minorita rendház 18. század közepén épült műemlék jellegű épülete. Fontosabb felsővárosi intézmények: az Ifjúsági Ház, a Pick Szeged Zrt. egyik épülete, a Novotel Szálloda, a szegedi hajókikötő.

Felsőváros népi világát főként Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István örökítette meg.

Tartalomjegyzék

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Szent György-templom – a felsővárosi római katolikus templom, előtte a Golgotát ábrázoló barokk feszület áll. 1754 és 1767 között építették, majd az 1887. évi tűzvész után helyreállították. A templom és berendezése barokk hatást tükröz. A barokk templompadok védett műkincsek.
  • A minorita egyház épülete (Szent György tér)

Felsővárosi galéria [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]