Felsőváros (Szeged)
| Felsőváros | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szeged |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el. A Nagykörúttól északkeleti irányban kívül eső részét az 1970-es években lebontották, és a helyén lakótelepeket építettek.
Felsőváros Szeged három ősi, a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkortól kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).
Sókamarája (a Maroson szállított erdélyi só révén) már a középkorban virágzott. Tabán nevű részében a török tímárság élt, a híres lapos sarkú, hímzett virágmintákkal díszített szegedi papucs ebből a szakmából alakult ki. [1] [2][3] Szeged-Felsővároson 1908-ban 5 mester és 10–12 segéd hozta létre az „Első szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szövetkezet”-et. Felsőváros másik része a hódoltság alatt a Fazékször, ahol a nevezetes szegedi bokályt készítették.
A Felsőváros területének temploma a Szent György-templom. Közelében áll a minorita rendház 18. század közepén épült műemlék jellegű épülete. Fontosabb felsővárosi intézmények: az Ifjúsági Ház, a Pick Szeged Zrt. egyik épülete, a Novotel Szálloda, a szegedi hajókikötő.
Felsőváros népi világát főként Dugonics András, Kálmány Lajos és Tömörkény István örökítette meg.
Tartalomjegyzék |
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent György-templom – a felsővárosi római katolikus templom, előtte a Golgotát ábrázoló barokk feszület áll. 1754 és 1767 között építették, majd az 1887. évi tűzvész után helyreállították. A templom és berendezése barokk hatást tükröz. A barokk templompadok védett műkincsek.
- A minorita egyház épülete (Szent György tér)
Felsővárosi galéria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||

