Ugrás a tartalomhoz

Fekete Pál (operaénekes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 3., 21:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 3.) ezen a változaton alapul.
Ez a szócikk az operaénekesről és színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete Pál (egyértelműsítő lap).
Fekete Pál
Fekete Pál 1958-ban a Magyar Rádió stúdiójában
Fekete Pál 1958-ban a Magyar Rádió stúdiójában
SzületettVörös Pál
1900. november 4.
Budapest
Elhunyt1959. január 3. (58 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBruszt Margit (h. 1935)
SzüleiVörös István
Pollák Mária Sára
Foglalkozásaoperaénekes
színész
táncdalénekes
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (8/1 (8/A)-1-176)[1]
Zenei pályafutása
Aktív évek1917–1959
KiadókHomocord
Hangtenor
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekete Pál (eredeti nevén Vörös Pál) (Budapest, 1900. november 4. – Budapest, 1959. január 3.) operaénekes (tenor), színész. A magyar operajátszás történetének egyik legkiválóbb karakter- és buffótenorja. A második világháború előtt nagy népszerűségre tett szert „slágerénekesként” és filmszínészként is.

Élete

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanult, amit 1916-ban[2] fejezett be. Az alig tizenhét éves fiút a Belvárosi Színház szerződtette. Fellépett az Apolló Kabaréban, az Andrássy úti Színházban, a Fővárosi Operettszínházban. Közben százszámra készítette a lemezeket slágerekből és operettrészletekből. 1928-ban szerepelt először filmben. A színészi működés mellett végezte el a Zeneakadémia ének szakát, 1929–30-ban Berlinben képezte tovább magát. Visszatérésekor szerződtette a Magyar Királyi Operaház kórustagnak. 1931-ben kapott először egy kis szólószerepet, a Strázsamesterét a János vitézben. Filmes karrierje is folytatódott. 1939-ben a második zsidótörvény miatt eltávolították az Operából. A szórakoztatóiparba kényszerült. 1941-ben a Kamara Varietében, 1943–44-ben a Komédia Orfeumban lépett fel. A felszabadulás után magánénekesként térhetett vissza a Magyar Állami Operaházba. Pályája csúcspontját az Otto Klemperer budapesti évei alatt felújított Hoffmann meséi négyes tenorszerepe jelentette. (Ez a darab is a zsidótörvények miatt hiányzott a repertoárról.) Korai haláláig a társulat vezető comprimario énekesévé tette kiváló színészi képessége. Örökébe Kishegyi Árpád lépett.

Sírja a Farkasréti temetőben található [8/A-1-176].[3]

Szerepei

Filmjei

Diszkográfia

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 22.
  2. ↑ Egyes források szerint 1920-ban.
  3. ↑ Adatlapja Archiválva 2019. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben a Nemzeti Örökség Intézetének honlapján.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_Pál_(operaénekes)&oldid=23644307”