Fekete Pál (operaénekes)
Fekete Pál | |
Fekete Pál 1958-ban a Magyar Rádió stúdiójában | |
Született | Vörös Pál 1900. november 4. Budapest |
Elhunyt | 1959. január 3. (58 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Bruszt Margit (h. 1935) |
Szülei | Vörös István Pollák Mária Sára |
Foglalkozása | operaénekes színész táncdalénekes |
Iskolái | |
Sírhelye | Farkasréti temető (8/1 (8/A)-1-176)[1] |
Zenei pályafutása | |
Aktív évek | 1917–1959 |
Kiadók | Homocord |
Hang | tenor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekete Pál (eredeti nevén Vörös Pál) (Budapest, 1900. november 4. – Budapest, 1959. január 3.) operaénekes (tenor), színész. A magyar operajátszás történetének egyik legkiválóbb karakter- és buffótenorja. A második világháború előtt nagy népszerűségre tett szert „slágerénekesként” és filmszínészként is.
Élete
Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanult, amit 1916-ban[2] fejezett be. Az alig tizenhét éves fiút a Belvárosi Színház szerződtette. Fellépett az Apolló Kabaréban, az Andrássy úti Színházban, a Fővárosi Operettszínházban. Közben százszámra készítette a lemezeket slágerekből és operettrészletekből. 1928-ban szerepelt először filmben. A színészi működés mellett végezte el a Zeneakadémia ének szakát, 1929–30-ban Berlinben képezte tovább magát. Visszatérésekor szerződtette a Magyar Királyi Operaház kórustagnak. 1931-ben kapott először egy kis szólószerepet, a Strázsamesterét a János vitézben. Filmes karrierje is folytatódott. 1939-ben a második zsidótörvény miatt eltávolították az Operából. A szórakoztatóiparba kényszerült. 1941-ben a Kamara Varietében, 1943–44-ben a Komédia Orfeumban lépett fel. A felszabadulás után magánénekesként térhetett vissza a Magyar Állami Operaházba. Pályája csúcspontját az Otto Klemperer budapesti évei alatt felújított Hoffmann meséi négyes tenorszerepe jelentette. (Ez a darab is a zsidótörvények miatt hiányzott a repertoárról.) Korai haláláig a társulat vezető comprimario énekesévé tette kiváló színészi képessége. Örökébe Kishegyi Árpád lépett.
Sírja a Farkasréti temetőben található [8/A-1-176].[3]
Szerepei
- Berté Henrik: Három a kislány — Novotny
- Georges Bizet: Carmen — Remendado
- Alekszandr Borogyin: Igor herceg — Jeroska
- Buday Dénes–Emőd Tamás: Ó-breton legenda — Fogadós
- Emőd Tamás (összeáll.): Egy kis chanson— [énekes]
- Farkas Ferenc: Csínom Palkó — Piperetz báró
- Kacsóh Pongrác: János vitéz — A francia király; Strázsamester
- Kenessey Jenő: Csizmás Jankó — Tündérkirály
- Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony — 1. színész
- Lehár Ferenc: A víg özvegy — Camille de Rossilon
- Lehár Ferenc: A mosoly országa — Hatfaludy Ferenc
- Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola — Monostatos
- Mogyeszt Muszorgszkij: Borisz Godunov — A falu bolondja
- Mogyeszt Muszorgszkij: Hovanscsina — Írnok
- Mogyeszt Muszorgszkij: A szorocsinci vásár — Afanaszij Ivanovics
- Otto Nicolai: A windsori víg nők — Ványadt
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi — András; Cochenille; Franz; Pitichinaccio
- Petrovics Emil–Emőd Tamás: A nő meg az ördög — Calandrino
- Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony — Cirkuszigazgató
- Johann Strauss d. S.: A denevér — Frosch
- Johann Strauss d. S.: A cigánybáró — Zsupán
- Richard Strauss: A rózsalovag — Faninal
- Giuseppe Verdi: Falstaff — Bardolf
- Richard Wagner: A Rajna kincse — Mime
- Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Balthasar Zorn
Filmjei
- Aggyisten Biri! (1928)
- Biller Irén mulat (1929, rövidfilm)
- Csak egy kislány van a világon (1930)
- Nevető Budapest (1930)
- A kék bálvány (1931)
- Hyppolit, a lakáj (1931)
- Rákóczi induló (1933)
- Budai cukrászda (1935)
- Tokaji rapszódia (1937)
- Azurexpressz (1938)
- Pusztai királykisasszony (1939)
- Mágnás Miska (1949)
Diszkográfia
- Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony — 1. színész (Losonczy György, Osváth Júlia, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád stb., Magyar Állami Operaház férfikara, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: a szerző) (1957) Hungaroton HCD 31983
- Egy régi nótát hoz Budáról át a szél. Fekete Pál felvételeiből. Hungaroton
- Egy Duna-parti dumaparti. Fekete Pál dalai Rózsavölgyi RETCD 25
- A magyar operaszínpad csillagai. Fekete Pál Pannon Classic PCL 8021
- Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: „Komáromi farsang” dupla CD album 2019. www.kemenyegon.hu
Jegyzetek
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 22.
- ↑ Egyes források szerint 1920-ban.
- ↑ Adatlapja Archiválva 2019. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben a Nemzeti Örökség Intézetének honlapján.
Források
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633305993
- Várnai Péter: Operalexikon. Budapest, 1975. Zeneműkiadó. ISBN 9633301076
- Adatlapja a hangosfilm.hu-n
- Jánosi Ildikó: 110 éve született Fekete Pál = Opera-Világ 2010. november 11.
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár
- Színházi adattár