Füredi utcai lakótelep

Füredi utcai lakótelep
Általános iskola, tervezte Kévés György (1973)
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XIV.
Alapítás dátuma	1967
Irányítószám	1144
Népesség
Teljes népesség	24 000 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	119 m
Elhelyezkedése
Füredi utcai lakótelep Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 08′ 47″47.5072222222, 19.1463888889

A budapesti Füredi utcai lakótelep (röviden Füredi lakótelep, Zuglói lakótelep néven is ismert) Magyarország hatodik, a főváros ötödik, Zugló legnagyobb lakótelepe több mint 12 000 lakással az Örs vezér téri metróvégállomás közelében.

Története

A kettes metrónak az Örs vezér terétől a Deák térig tartó szakasza 1970-re készült el, ezt megelőzően a Fővárosi Tanács arra a döntésre jutott, hogy a keleti végállomás mellett koncentrált lakásépítésre van szükség a kialakuló kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kihasználása céljából. A városvezetés döntése értelmében a jórészt lepusztult kertvárosias telep, Rákosfalva területe bizonyult erre a legalkalmasabbnak, a telepet 1966-ban kezdték elbontani, a szanálás előtt felmérték a bontásra ítélt 1500 lakás állapotát, ezek 15%-a jó állapotúnak, 32%-a még megfelelőnek, 55%-a bontandónak bizonyult, az összes lakás 40%-a állami tulajdonban volt, így jelentős értékek nem pusztultak el és a magántulajdont sem sértette jelentősen a rendezési terv. Rákosfalvából csak a kis katolikus templomot és a Kós Károly Gimnázium (korábban elemi iskola) épületét hagyták meg. 1966-ban 13 000 lakás megépítését irányozták elő jelentős szolgáltató létesítményekkel együtt.

A panelépületek összeállítását 1967-ben kezdték meg a dán Larsen-Nielsen cég nagypaneles technológiája alapján (a lakótelep épületeit a köznyelv ezért dán panelnek is nevezi). 3 ütemben tervezték felépíteni, az 1. ütem keretében a Füredi út-Rákospatak-Fogarasi út-Zsálya utca-Vezér utca közötti területet, másodikként a Füredi út-Örs vezér tere-Kerepesi út-Szentmihályi út-Gvadányi utca által közrezárt területet, a 3. ütem a Nagy Lajos király útjának északkeleti oldalát érintette volna az Örs vezér terétől az Egressy térig, azonban ez a része nem épült meg. 1967 és 1978 között felépült 12 422 lakás (más források szerint 12 547, illetve 13 000), ebből 777 öröklakás, 4894 szövetkezeti, 6751 tanácsi lakás volt a megépülte után. 1966 és 1970 között átlagosan 1913 lakás épült évente.

A felépült lakások közül 380 (3%) garzonlakás, 375 (3%) egyszobás, 8184, a túlnyomó többség (65%) másfél szobás, 1926 (15%) kétszobás, 1562 (13%) két és fél szobás és 120 (1%) háromszobás illetve nagyobb, a lakások átlagos alapterülete 50 m² és mindegyik távfűtéssel ellátott, 75%-uk tízemeletes, a többi 16, 4 és 5 emeletes panelépületekben helyezkedik el. A tervezésekor 15,3 m² alapterületet számoltak egy főre. A lakóegységek mellett kiszolgáló létesítmények; áruház, mozi, könyvtár, szakorvosi rendelő, vendéglátóipari egységek, óvodák és iskolák is épültek, összesen 1300 óvodai férőhely, 660 bölcsődei férőhely, 106 általános iskolai tanterem 22 tanulószobával, 8400 m² kereskedelmi üzlet, 3500 m² szolgáltató ipari üzlet, 600 m² orvosi rendelő, 350 m² gyógyszertár és 700 m² közösségi létesítmény. A városrész térszerkezetét Mester Árpád, a lakóépületeket Gáspár Tibor és Vadász György, a közösségi létesítményeket Ágoston Miklós, az üzleteket szintén Vadász György, az iskolákat és óvodákat Kévés György tervezte.

Képek

• 

  Az egyik 16 emeletes toronyház

Források, jegyzetek

• Berza László (szerk.): Budapest lexikon, második kötet L-Z, Akadémiai Kiadó, Bp. 1993, p. 668-669, ISBN 963-05-6411-4
• Fodor Béla (szerk.): Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, Bp. 2003, p. 124-125, ISBN 963-657-214-3
• Heim Ernő: Új városrész születik - a zuglói új lakónegyed részletes rendezési terve, Budapest, a Főváros folyóirata, IV. évfolyam, 3. szám, 1966. június, p. 26-28
• Heim Ernő: a zuglói új lakónegyed (különkiadás), Budapest folyóirat, Révay Nyomda, Bp. 1973

Lásd még

• Budapest lakótelepeinek listája
• 1972-es zuglói paneltűz