Eugen Kvaternik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eugen Kvaternik
Eugen Kvaternik Statue, Rakovica.JPG
Eugen Kvaternik szobra Rakovicában
Született 1825. október 31.
Zágráb
Elhunyt 1871. október 11. (45 évesen)
Rakovica
Nemzetisége horvát
Foglalkozása publicista
Iskolái Pécsi Tudományegyetem

Eugen Kvaternik's signature.jpg
Eugen Kvaternik aláírása
Oton Iveković festménye a rakovica felkelés leveréséről, melyben Eugen Kvaternik is halálát lelte

Eugen Kvaternik (magyarosan Kvaternik Jenő, Zágráb, 1825. október 31.Rakovica, 1871. október 11.) horvát publicista.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábban született, hol atyja Kvaternik József Romuald a nemzeti iskola tanítója volt. Az alsóbb gimnáziumi osztályokat szülőhelyén látogatta: azután atyja Fiumébe küldte, hogy az olasz nyelvet megtanulja. 1840-ben tért vissza Zágrábba, hol a bölcselet elvégzése után 1842-ben Zengben a papi szemináriumba lépett és a teológiát hallgatta. Püspöke Ozegovics Pestre küldte, hogy itt a teológiát bevégezze s a doktori fokot elnyerje. Kvaternik azonban nem érzett hivatást a papi pályára s azonnal a jogira tért át. A magyar viszonyok tanulmányozása céljából nevelőnek ment. Komárommegyében (Erdőtagyoson Huszár Imrének nyolc hónapig volt a nevelője), majd Pestmegyében. 1847-ben tért vissza hazájába. Miután jegyzői vizsgát tett, Varasdmegyében egy szolgabiró mellett szolgált. 1848 márciusában a varasdiak megválasztották azon küldöttség tagjának, mely a horvátok sérelmeit a magyarok ellen a fejedelmi trón elé Bécsbe viendő volt. A horvát mozgalomban résztveendő, visszatért Zágrábba s beállott nemzetőrnek; júniusban Jellacsics megbízsából Pozsegamegyébe ment, hogy a népet fegyverforgatásra bírja; szeptemberben visszatért Zágrábba s az ottani báni tanácsnál szolgált annak feloszlatásaig. Ekkor ügyvédi vizsgát tett és ügyvédkedett; azonban csak rövid ideig; mert Zágrábból csakhamar távozott Brodba (Fiumei kerület) és ott megnősülvén, letelepedett; az új organizáció azonban ügyvédi működését megnehezítette, nem lévén járatos a szükséges törvényismeretekben. Ekkor elkeseredve hagyta el hazáját és Oroszországba vándorolt ki; itt azonban mint levéltárnok államszolgálatot nem nyert; tehát Odesszában a Dunagőzhajótársaság szolgálatába állott; ez pedig Pestre küldte ágensnek. Itt sem maradt sokáig, hanem Párizsba ment, hol a horvátok érdekében francia röpiratot adott ki az osztrák kormány ellen. Ekkor Svájcba távozott és innét 1860. október 20-án tért vissza hazájába, hol publicisztikai munkásságát folytatta. Népszerűsége növekedett; megválasztották a horvát tartománygyűlésbe képviselőnek; midőn azonban Horvátországnak államjogi viszonyát Magyarországhoz és Ausztriához kezdte fejtegetni, ezen fellépéseit túlmerésznek találták és híveinek nagy része elpártolt tőle. Ezután visszavonultan élt Zágrábban, míg neve ismét fölszinre került azon alkalomból, hogy Rechberg osztrák külügyminiszterhez két iratot intézett, melyekben két horvátot mint hazaárulót föladott és 200 000 forint jutalomért Ausztria ellen szőtt orosz és francia titkos államtervek elárulását igérte; midőn ezért, mint lázítót a horvát törvényszék egy havi fogságra ítélte, orosz útlevél előmutatásával orosz alattvalónak vallotta magát; így menekült meg a fogságtól; azonban az országból kiutasíttatott. 1871-ben Habsburg-ellenes felkelést szított, melynek során meggyilkolták.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Das historisch-diplomatische Verhältniss des Königreichs Kroatien zu der ungarischen St. Stephans Krone. Agram, 1860.
  2. Politicka uvahi na rozcesti Horvatskeho naroda. U. ott, 1860. (Politikai megjegyzések Horvátországnak Magyarországtól való különválását illetőleg.)
  3. Politicka razmatranja na razkrizju hrvatskago naroda. U. ott, 1861. (Politikai nézet a horvát nép különválásáról.)
  4. Was ist Wahrheit? Eine Erwiderung auf das Szalay'sche Pamphlet, betitelt: Zur croatischen Frage. U. ott, 1861.
  5. Govor ... U. ott, 1861. (Beszéde a horvát-szlavon tartomány-gyűlésen.)
  6. Hrvatski Glavnicar. U. ott, 1863. (A horvát tőkepénz.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]