Elekes Dezső
Elekes Dezső | |
Született | 1889. november 11. Osztrák–Magyar Monarchia, Kézdivásárhely |
Elhunyt | 1965. április 8. (75 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | jogász, statisztikus, demográfus |
Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (610-259. templomi fülke)[1][2] |
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke | |
Hivatali idő 1946 – 1948 | |
Előd | Zentay Dezső |
Utód | Péter György |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentkatolnai Elekes Dezső (Kézdivásárhely, 1889. november 11. – Budapest, 1965. április 8. ) jogász, statisztikus, demográfus, címzetes egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1946-tól 1948-ig.
A sajtóstatisztika és a statisztikai hírszolgálat hazai úttörője. Miniszteri tanácsos, a Magyar Statisztikai Társaság főtitkára, majd alelnöke, a Journal de la Société Hongroise de Statistique, a Magyar Statisztikai Szemle és a Kisebbségvédelem szerkesztője. Költő, sakkozó, levelezési sakkvilágbajnok.
Elekes György költő bátyja.
Pályafutása
A székely nemesi származású, szentkatolnai Elekes család sarja. Alapfokú és középiskolai tanulmányait Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön végezte. Felsőfokú tanulmányait 1907-1910 között a kolozsvári tudományegyetem jogi karán végezte, majd 1912-ben jogi doktorátust szerzett. 1910-től az első világháború kitöréséig ügyvédjelöltként, később ügyvédként Brassóban és Kézdivásárhelyen dolgozott. Katonaként részt vett az első világháborúban.
1918-ban a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett. 1931 és 1936 között a hivatal könyvtárát vezette. Kidolgozta a könyvstatisztikai adatfeldolgozás módszertanát, és ő indította el az erre vonatkozó adatgyűjtési munkákat is. 1936-ban miniszteri titkárrá nevezték ki. Előbb az általános és szerkesztési ügyek osztályát, majd 1939-től a Központi Statisztikai Hivatal központi osztályát vezette. A hivatali ranglétrán is gyorsan emelkedett: 1941-ben miniszteri osztálytanácsos, 1944-ben pedig miniszteri tanácsos lett. 1945-ben a KSH alelnöke, 1946–48 között elnöke volt.
A Magyar Statisztikai Társaság másodtitkára, majd 1926-tól titkára, 1932 és 1943 között főtitkára. 1943-tól a Társaság alelnökeként tevékenykedett.
Tanulmányai, cikkei a Magyar Statisztikai Szemlében – amelynek 1939-től 1945-ig szerkesztője volt –, és a Magyar Statisztikai Társaság francia nyelvű folyóiratában, a Journal de la Société Hongroise de Statistiqueban jelentek meg.
1935-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és államtudományi karának magántanára, 1942-től pedig rendkívüli tanára volt.
Élete utolsó szakaszában családvédelmi, demográfiai kutatásokkal foglalkozott. Szentkatolnai Elekes Dezső 1965. április 8-án halt meg Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található.
Művei
- A mai Magyarország (szerkesztőként)[3]
- A Dunavölgyi kérdőjel. A Duna környéki Közép-Európa gazdasági problémája (Budapest, 1934)
- Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (Budapest, 1938)
Sakkozóként
1924-ben megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát.
A sakkal kapcsolatos könyvei közül kiemelkedik az 1926-ban megjelent Sakkozók kincseskönyve című műve.[4] Ez a kötet a sakknak minden ágával foglalkozott, közölte az akkor aktív feladványszerzők kedvenc műveit.
Sakkfeladvány-szerzőként legjobb eredménye az 1936. évi müncheni sakkolimpiával párhuzamosan rendezett feladványverseny végjáték osztályában elért 2. helyezése volt. A levelezési sakkozásnak élete végéig lelkes híve maradt. Legszebb sikerét az 1952-ben levelezési sakkolimpiát nyert magyar válogatott tagjaként érte el.
Emlékezete
- Statisztika Petőfi SC 1976 óta évente megrendezi az Elekes Dezső Nemzetközi Sakk Emlékversenyt.
- A sepsiszentgyörgyi Szent György Lovag Sakk Klub is megemlékezik a KSH elnökére, az Elekes Dezső-emlékverseny kiírására 2012-ben már a 44. alkalommal került sor.[5]
Irodalom
- Kovacsics József: Emlékezés Elekes Dezsőre születésének 100. évfordulóján, 1889-1965 (Demográfia 1990. 1-2. p. 114-115.)
- Körmendi Gábor–Papi Bea: Elekes Dezső műveinek válogatott bibliográfiája (Budapest, 1992) ISBN 963-215-002-3
- Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 182–184. o. ISBN 978-963-235-449-1
Jegyzetek
Források
- Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- Elekes Dezső - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Dr. Elekes Dezső - Magyar sakkszerzők
- A Farkasréti temető adattára (2003)
- Magyar Statisztikai Szemle (1939. 6. sz., 7. sz.; 1942. 5-6. sz.; 1946. 1-6. sz.)
- Statisztikai szemle (1965. 6. sz.) Online változat