Dömeháza
| Dömeháza (Domaníky) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Korponai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1145 | ||
| Polgármester | Mária Mozolová | ||
| Irányítószám | 962 65 (pošta Hontianske Nemce) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | KA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 213 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 197 m | ||
| Terület | 7,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 48″, k. h. 18° 59′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 48″, k. h. 18° 59′ 24″ | |||
| Dömeháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dömeháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Dömeháza (1891-ig Domanyik szlovákul: Domaníky) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Korponától 12 km-re dél-délnyugatra, a Selmec patak jobb partján fekszik, a 66-os főút mentén.
Története[szerkesztés]
A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a korai bronzkorban lakott volt.
1135-ben "Dominyk" néven említik először. Neve a szláv Doman személynévből származik.
A település még a 13. században két részre oszlott. Alsó- vagy Németdomanyik nemesi község volt, míg Felső- vagy Tótdomanyikot szlovák jobbágyok lakták. Előbbit 1247-ben "Inferior Domanyk", utóbbit 1331-ben "Thoutdamanyk" néven említik. A 14. századvan Litva várának uradalmához tartozott, később különböző urai voltak. A falu a 18. században a Foglár család birtoka. Az egykori Gyürki-kastély már a 19. században romokban állt.
Vályi András szerint "DOMANYIK. Tót falu Hont Vármegyében, földes Urai Foglár és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Németinek szomszédságában, ’s ennek filiája, határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Domanyik, Hont m. tót falu, Németihez 1/4 mfd. 220 kath., 6 ev. lak. F. u. többen. Ut. p. Selmecz."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 228 lakosából 173 szlovák és 55 magyar.
2001-ben 201 lakosából 191 szlovák volt.
2011-ben 193 lakosából 171 szlovák, 4 cigány, 1 ukrán és 17 ismeretlen nemzetiségű.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1929-ben épült. Egyik mellékoltára 1650 körül készült késő reneszánsz stílusban, a régebbi templomból származik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Korponai járás települései | ||
|---|---|---|
Korpona (Krupina) | ||
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov) |  | |
