Déli sárgacsőrű tokó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tockus leucomelas (Lichtenstein, 1842) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Déli sárgacsőrű tokó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Déli sárgacsőrű tokó témájú médiaállományokat és Déli sárgacsőrű tokó témájú kategóriát. |
A déli sárgacsőrű tokó (Tockus leucomelas) a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez, ezen belül a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása
Elterjedése
Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Malawi, Mozambik, Namíbia, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Élőhelye
A szavannák lakója.
Megjelenése
Testhossza 48–60 centiméter. Jellemző rá a hosszú narancssárga csőre. Szemei sárgák.
Életmódja
Egyedül és párban él. Jellemző rá a félénkség. Tápláléka rovarokból, skorpiókból, rágcsálókból, gyümölcsökből és magvakból áll. A száraz évszakban kedvelt tápláléka a hangya.
Szaporodása
Fészekalja 3–4 tojásból áll, melyen 25 napig kotlik. A fiókák 45 nap után válnak felnőtté,
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Southern Yellow-billed Hornbill című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
