Dorogi kistérség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Dorogi kistérség

A Dorogi kistérség kistérség Komárom-Esztergom megye keleti részén, központja: Dorog.

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog
Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp
Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajna, Sándor-Metternich kastély
Kesztölc, Klastrompuszta
Dorog, Városháza és kistérségi hivatal
A Dorogi kistérség népességszámának változása (1870-2007)

A Dorogi Kistérség Komárom-Esztergom megye keleti részén található, Budapesttől északnyugatra 30–45 km-re a Pilis és a Gerecse találkozásánál. Fekvése kedvezőnek mondható a természeti környezet és a közlekedés szempontjából is. Jelentős az erdőfelületek aránya, területének tetemes része 200m felett helyezkedik el. Legmagasabb pontjai a Lencse-hegy (504m) és a Gete (455m). Jelentősebb vízfolyásai a Kenyérmezei-patak és az Únyi-patak.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség közlekedésföldrajzi helyzete kedvező. A kistérségen halad át a Budapest-Esztergom vasútvonal, amin légkondicionált és kényelmes Siemens Desiro motorvonatok közlekednek. A fejlesztések ellenére a vonat így is 1:00-1:20 perc alatt ér a Nyugati pályaudvarra. A kistérségben a vonalon három vasútállomás, illetve vasúti megállóhely található, a dorogi a leányvári és a piliscsévi. A térségen halad át az Esztergom-Almásfüzitő vonal is, ezen a vonalon a térségben Tokodon van vasútállomás. Intenzív az autóbuszforgalom az Árpád híd-Esztergom vonalon. Dorogról a kistérség minden települése jól megközelíthető autóbusszal, illetve személygépkocsival. Leányváron, Dorogon, Tokodaltárón, illetve Tokodon halad át a forgalmas 10-es számú elsőrendű főút. Habár megépült a településeket elkerülő 117-es főút, a teherforgalom még mindig jelentős.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség a két világháború között Magyarország egyik legjelentősebb bányavidéke volt. Mára minden bánya bezárt,ennek ellenére a kistérség néhány év alatt talpraállt, és most már jelentős gazdasági sikerekkel büszkélkedhet. A Dorogi kistérség 1997-ben jött létre az Esztergomi kistérség kettéválásával.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kistérségben két ipari park található: a dorogi és a piliscsévi. Dorogon a Sanyo Hungary Kft. telephelyén akkumulátorokat, napelemeket és légkondicionálókat gyártanak. A vállalat több ezer embert foglalkoztat, dolgozóinak közel fele szlovák állampolgár. A kistérség mindkét ipari parkjában található logisztikai központ, a dorogi vasúti összeköttetéssel is rendelkezik. Dorogon található a Richter Gedeon Nyrt. gyáregysége (gyógyszergyár), valamint a Colgate-Palmolive Kft. (kozmetikumok és tisztálkodószerek gyártása). Szintén Dorogon épült fel az országban egyedülálló veszélyeshulladék-égető, ami főleg a szomszédos gyógyszergyár hulladékainak megsemmisítésére szakosodott. A Dorogi hőerőmű (Dorog-Esztergom Erőmű Kft.) 3420 dorogi és esztergomi lakás távhő- és melegvízellátását biztosítja. Tokodon acéllemez és elektromotor gyártása folyik új, modern gyáregységben. A kistérségben kiemelkedően magas az ipari dolgozók aránya és az egy főre jutó ipari termelés. A munkanélküliség 4% körüli szinten stabilizálódott.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900-ban a térség 20 166 lakosának 45,3%-a magyar, 26,3%-a szlovák és 26%-a német volt. Száz évvel később, 2001-ben a több mint kétszer annyi, 40 408 lakosnak már 94%-a magyar volt. A magyarság térnyerésében jelentős szerepe volt az önkéntes asszimilációnak, a kitelepítéseknek és lakosságcseréknek, illetve az ország magyar vidékeiről való tömeges áttelepülésnek, ez utóbbi főleg a kolóniákkal és lakótelepekkel várossá fejlesztett Dorogot érintette. Néhány településen ma is jelentős a német (Csolnok, Leányvár, Máriahalom) és szlovák (Kesztölc, Piliscsév) nemzetiség aránya, azonban az asszimiláció előrehaladott. A romák aránya elenyésző (0,6%).[1][2]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bajnán festői környezetben tekinhető meg a felújított Sándor-Metternich kastély.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]