Chlebnice
Chlebnice | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Polgármester | Milan Maxoň |
Irányítószám | 027 55 (pošta Dlhá nad Oravou) |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 1604 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 63 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 594 m |
Terület | 25,27 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″ | |
Chlebnice weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Chlebnice témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Chlebnice község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. 2011-ben 1587 lakosából 1573 szlovák volt.
Fekvése
Alsókubintól 15 km-re keletre fekszik.
Története
Oklevél 1564-ben említi először "Chlewnica" alakban. A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján telepítette birtokosa Thurzó Ferenc, az árvai uradalomhoz tartozott. 1564-ben "Chlewanica", 1604-ben "Hlebnycza" alakban említik. 1595-ben Thurzó György a falu lakóinak kiváltságlevelet adott. 1598-ban 18 ház állt a községben. A falu első fatemploma 1629-ben épült, helyette 1763-ban épült fel a mai templom, melyet eredeteileg Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek. Első iskolája 1793-ban létesült. 1604–1605-ben Bocskai hajdúi kétszer is felgyújtották, majd 1683-ban a császári katonaság égette fel a falut. 1715-ben 280 lakosa volt. 1754-ben egy tűzvészben újra teljesen leégett. 1778-ban 526 volt a lakosok szánma. 1828-ban 153 házában 1035 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 108 lakos esett áldozatul, majd 1873-ban az újabb járványban 105-en haltak meg. Lakói híres sajtkészítők voltak, szövéssel, fémtárgyakkal kereskedtek.
Fényes Elek szerint "Chlebnicze, tót falu, Árva vgyében, 1019 kath., 16 zsidó lak. Fekszik egy szűk sötét völgyben. Van kath. temploma, vizimalma, szép erdeje, hires sajtja, igen sovány zabföldje. Sessiója: 71 1/8. F. u. az árvai uradalom."[2]
A 20. század elején fejlett üveg- és kádáriparuk volt. 1910-ben 1071, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1929-ben és 1932-ben nagy tűzvészek pusztították, akkor égett le az 1629-ben épült fatemplom is.
2001-ben 1573 lakosából 1569 szlovák volt.
Nevezetességei
- Nagyboldogasszony plébániatemploma 1763-ban épült barokk stílusban.
- Kápolnája a 19. századból való.
Testvértelepülései
További információk
- Községinfó
- Chlebnice Szlovákia térképén
- nemhivatalaos honlap (szlovák és angol nyelven)
- Ismertető szlovák nyelven az iskola honlapjáról Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Alapinformációk a faluról
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2006. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.