Chlebnice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dariusz0408 (vitalap | szerkesztései) 2021. április 22., 14:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Chlebnice
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
PolgármesterMilan Maxoň
Irányítószám027 55 (pošta Dlhá nad Oravou)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség1604 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület25,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 47″, k. h. 19° 27′ 52″
Chlebnice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chlebnice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Chlebnice község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. 2011-ben 1587 lakosából 1573 szlovák volt.

Fekvése

Alsókubintól 15 km-re keletre fekszik.

Története

Oklevél 1564-ben említi először "Chlewnica" alakban. A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján telepítette birtokosa Thurzó Ferenc, az árvai uradalomhoz tartozott. 1564-ben "Chlewanica", 1604-ben "Hlebnycza" alakban említik. 1595-ben Thurzó György a falu lakóinak kiváltságlevelet adott. 1598-ban 18 ház állt a községben. A falu első fatemploma 1629-ben épült, helyette 1763-ban épült fel a mai templom, melyet eredeteileg Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek. Első iskolája 1793-ban létesült. 16041605-ben Bocskai hajdúi kétszer is felgyújtották, majd 1683-ban a császári katonaság égette fel a falut. 1715-ben 280 lakosa volt. 1754-ben egy tűzvészben újra teljesen leégett. 1778-ban 526 volt a lakosok szánma. 1828-ban 153 házában 1035 lakos élt. 1831-ben a kolerajárványnak 108 lakos esett áldozatul, majd 1873-ban az újabb járványban 105-en haltak meg. Lakói híres sajtkészítők voltak, szövéssel, fémtárgyakkal kereskedtek.

Fényes Elek szerint "Chlebnicze, tót falu, Árva vgyében, 1019 kath., 16 zsidó lak. Fekszik egy szűk sötét völgyben. Van kath. temploma, vizimalma, szép erdeje, hires sajtja, igen sovány zabföldje. Sessiója: 71 1/8. F. u. az árvai uradalom."[2]

A 20. század elején fejlett üveg- és kádáriparuk volt. 1910-ben 1071, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1929-ben és 1932-ben nagy tűzvészek pusztították, akkor égett le az 1629-ben épült fatemplom is.

2001-ben 1573 lakosából 1569 szlovák volt.

Nevezetességei

Testvértelepülései

További információk

Jegyzetek