Bődy Zoltán
Bődy Zoltán | |
Született | 1873. február 14. Zalaegerszeg |
Elhunyt | 1945. május 8. (72 évesen) Keszthely |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | jogász |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bödi Bődy Zoltán (Zalaegerszeg, 1873. február 14. – Keszthely, 1945. május 8.) jogász, Zala vármegye alispánja. Az egyik képviselője a Legitimizmusnak Zala vármegyében.
Élete
A nemesi származású bödi Bődy család sarja. Apja, bödi Bődy József (1841-1913), polgári leányiskolai tanár,[1] anyja, hadagi Farkas Szidónia Mária (1848–1924) volt. Anyai nagyszülei hadagi Farkas József, felsőbogáti pusztai uradalmi ispán, és Horváth Anna voltak.
Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen és Nagykanizsán végezte. Ezt követően a budapesti egyetem jogi karán szerzett diplomát. Egyévi önkéntes katonai szolgálatát 1896—97-ben a 38. gyalogezred kötelékében teljesítette, majd ezt követően ügyvédjelöltként kezdett el dolgozni Zalaegerszegen. 1907-től vármegyei tisztviselő: 1907. december 16.-a és 1912.-e között I. osztályú aljegyző; 1911-től rövid ideig megbízott alispán; 1912.-étől 1917. május 14.-éig Zala vármegye másodfőjegyzője, majd 1917. május 14.-étől 1922. május 9.-éig a vármegye főjegyzője lett.
A vármegye legsúlyosabb idejében, az összeomláskor és a kommün alatt mint főjegyző óriási munkát végzett. A legválságosabb időkben a helyén volt, akkor, amikor se főispán, se alispán nem teljesített szolgálatot, törhetetlen buzgalommal és hazafiassággal látta el nehéz szolgálatát és megmentette a vármegye javait. 1922. május 9.-étől 1938. április 30.-áig Zala vármegye alispánja. Hivatali ideje alatt jött létre a Vármegyei Bank és Takarékpénztár, melynek elnökévé választották. Emellett tagja volt a Férfiligának, a MOVE-nak valamint a Balatonvidéki Villamos Rt. és a keszthelyi helyiérdekű vasút igazgatótanácsainak. Nevéhez fűződnek különböző útépítések, hidak létesítése, a vármegyei székház restaurálása, a letenyei, pacsai, keszthelyi, balatonfüredi és nagykanizsai járási székházak építése, a tisztviselői üdülőház létesítése és Balatonfüreden és Hévízen a telefonhálózat megépítése. Pehm József zalaegerszegi plébános legitimista keresztény párti vezető egyik bizalmas barátja. 1938.-ban nyugdíjba vonult és a zalai alispánságban Brand Sándor követte.
Házasság
1903. szeptember 26.-án Zalaegerszegen feleségül vette nádasdi Tersztyánszky Ilonát (1885-1945), nádasi Tersztyánszky Ödön (1855–1924) árvaszékének elnöknek és kossuthi Pataky Máriának (1864–1936) a lányát. Az esküvőn a két tanú dr. gróf Jankovich László főispán és iszkázi Árvay Lajos főjegyző volt. Az új párt a völegény bátyja, Bődy István püspökbogádi plébános áldotta meg. A polgári kötést pedig Csertán Károly alispán végezte.[2] Házasságukból született:
- dr. Bődy Zoltán
- Bődy László (*1910.–†Budapest, 1933. január 29.), jogszigorló. Nőtlen.
- Bődy Mária (*1915.–†Zalaegerszeg, 1935. február 22.). Hajadon.
Források
Jegyzetek
További információk
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek: 136. o.
- Zala vármegye ismertetője: 3. rész. 141. o.
- Nobilitas 2009. Szerk. Gudenus János József. Bp., Magyar Történelmi Családok Egyesülete Közhasznú Szervezet, 2009.
előző alispán |
Zala vármegye alispánja 1922. május 9. – 1938. április 30. |
következő alispán |