Búzásradosa
| Búzásradosa (Žitná-Radiša) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Rudolf Botka |
| Irányítószám | 956 41 (pošta Uhrovec) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 448 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 17,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′ 01″, k. h. 18° 20′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 01″, k. h. 18° 20′ 36″ | |
| Búzásradosa weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Búzásradosa (szlovákul Žitná-Radiša) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Búzás és Radosa községek egyesítése. 2011-ben 461 lakosából 458 szlovák volt.
Fekvése
Bántól 9 km-re északkeletre fekszik.
Története
Búzást 1295-ben "Sythna" alakban említik először. 1483-ban "Sithne", 1493-ban "Zythna", 1598-ban "Zitthna" alakban szerepel az írott forrásokban. Az ugróci váruradalom része volt. 1493-ban mint mezővárost említik. 1598-ban malma és 45 háza volt. 1720-ban malom és 12 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 45 házában 54 családban 292 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 302 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. 1836 és 1906 között üveggyár működött a településen.
Radosa első említése 1295-ben "Radys" néven történik. 1389-ben "Radych", 1481-ben "Radysna", 1598-ban "Radissa" néven szerepel. Az ugróci váruradalomhoz tartozott. 1372-ben a német jog alapján telepítették be. 1598-ban malma és 17 háza volt. 1720-ban 8 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 19 házában 25 családban 152 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 168 lakosa volt.
Vályi András szerint "ZSITNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ugróczhoz közel; határja meglehetős."[2]
"RADISA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Kolonits, és Báró Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugróczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában vize ártalmas, vagyonnyai meglehetősek, harmadik osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Zsittna, Trencsén, most A.-Nyitra v. tót falu, a zai-ugróczi uradalomban, 33 kath., 261 evang., 4 zsidó lak. Kőbányája van. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3] "Radissa, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében, az ugróczi uradalomban. Lakja 8 kath., 140 evang. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]
1910-ben Búzásnak 507, Radosának 276 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét település Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. mezőgazdasági jellegű település maradt. A szlovák nemzeti felkelés idején partizáncsoportok tevékenykedtek a területén. Búzást és Radosát 1960-ban egyesítették.
2001-ben 485 lakosából 470 szlovák volt.
További információk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |