Bán Péter
| Bán Péter | |
| Született | 1946. július 14. Székelymuzsna |
| Elhunyt | 2006. július 27. (60 évesen) Székelymuzsna |
| Foglalkozása | pedagógus, író, műfordító |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bán Péter (Székelymuzsna, 1946. július 14. – Székelymuzsna, 2006. július 27.) magyar pedagógus, író, műfordító.
Életútja[szerkesztés]
Székelykeresztúron érettségizett, a Babeș-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári képesítést szerzett. Vágás, Varság, Székelyderzs községekben és szülőfalujában, majd 1980-tól Farkaslakán tanított. 1995-ben lett rokkantnyugdíjas igen szerény nyugdíjjal. Hazaköltözött szülőfalujába, a Székelyföld peremvidékére, ahol a nemzeti kultúra megbecsülése és ápolása messze nincs előtérben, a minden napi fennmaradásért küzdenek.
Életének utolsó évtizedében „muzsnai remete”ként emlegették, magányosan és nagyon szorgalmasan alkotott, számos nyelvről fordított. A közélettől sem maradt ő távol, mégis 2006 nyarán rejtelmes körülmények közt egy reggel halva találták az írót és igen idős édesanyját a szülői házban.[1] Jelentős kéziratos hagyaték maradt utána, szülőfalujának szülőházában emlékházat terveznek berendezni tiszteletére a Viharsarok Egyesület tagjai. 2008-ban még nem sikerült megegyezni az örökösökkel.[2]
Irodalmi munkássága[szerkesztés]
Irodalmi munkásságát a Napsugárban versírással kezdte; román, orosz, lett, litván, bolgár, cseh és szlovák költők verseinek fordításával a Korunk, Igaz Szó, Utunk, Dolgozó Nő, Ifjúmunkás, Brassói Lapok, Előre, Igazság, Hargita, Vörös Lobogó, Új Élet, Művelődés, Echinox, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a budapesti Új Tükör s a miskolci Napjaink hasábjain szerepelt. Műfordításai jelentek meg az Építő Amfion (1969), Égtájak (Budapest, 1976), A végtelenség szomja (Budapest, 1977), A lett irodalom kistükre (Budapest, 1977) c. antológiákban. Török, lett, litván, mordvin mesefordításait a Nagyapó mesefája sorozat közölte. Dsida Jenő és Kányádi Sándor verseit litván nyelven tolmácsolta a vilniuszi Literatura ir Menas c. irodalmi folyóiratban. A litván és a lett írószövetség vendégeként a Szovjetunióban járt (1971, 1979). Szülőfaluja tájszavait is összegyűjtötte (NyIrK, 1970/1).
1997. júniusban megjelent egy új folyóirat, a Székelyföld, amely Csíkszeredában látott napvilágot, alcíme: Társadalmi-közművelődési szemle, kiadja a LUX ED, felelős szerkesztője Bán Péter műfordító.[3] A Székelyföld főszerkesztője Murgu Pál Antal. Folyóiratnak szánták, havonta kívánták megjelentetni. A lap él ma is, kiváló színvonalat képvisel a kultúra területén is, de mindjárt az elején más kezekbe került.
1998 tavaszán a kolozsvári Tinivár gondozásában megjelent Bán Péter Hetedhét Nép Meséi című könyve, amely bolgár, csuvas, kazak, lett, litván, mordvin és orosz népmeséket tartalmaz.
A 2000-es években mesefordításai Magyarországon is megjelentek.[4]
Bán Péter interjúi 2003-ban[szerkesztés]
- Bán Péter: Sepsiszéki Nagy Balázs – Orbán Balázs nyomában. Udvarhelyi Híradó Székelyudvarhely, 2003. február 21.
- Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. Hargita Népe, Csíkszereda, 2003. július 11.
- Bán Péter: Számomra Erdély sorsa jelenti az irodalmat. Beszélgetés Bartis Ferenc[5] íróval, az Összmagyar Testület alapító elnökével. Hargita Népe, Csíkszereda, 2003. szeptember 5.
Művei[szerkesztés]
- Találkozások Tamási Áronnal; összegyűjt., vál. Bán Péter; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000 (Bibliotheca Transsylvanica)
- A csalogányok szépe; Hoppá!, Marosvásárhely, 2006
Irodalom[szerkesztés]
- Tófalvi Zoltán: Muzsnán – Európában. A Hét, 1974/12.
- Bereczki Károly: Konsztantyinovo – Muzsna – via Bán Péter Hargita, 1979. június 11.
- Ferencz Imre: A műfordító remetesége. Hargita Népe, 1999. május 12.
- P. Buzogány Árpád: Én a mesében fogok élni : beszélgetés Bán Péter műfordítóval. Udvarhelyi Híradó Székelyudvarhely, 2002. január 9.
- Beke György: Litvánok Székelymuzsnán. Kapu, 2004/11, 12. számában
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyanakodtak gombamérgezésre, amely nem valószínűsíthető, nem lehet semmit tudni.
- ↑ Kristó Tibor: Elnyílott a ramocsavirág. Hargita Népe, 2008. július 4.
- ↑ Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1997. június 7.
- ↑ Zales stiebrs (magyar) Mesék a virágokról / Anna Sakse ; ford. Bán Péter ; ill. Máthé Krisztina. Budapest : Közdok, 2004. 101 p. : ill., színes ISBN 963-552-380-7
- ↑ Az interjú Bartis Ferenc budapesti lakásán lett rögzítve.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
.svg){kind=small}