Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. január 9., 03:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang
A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang bejárata
A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang bejárata
Hossz32 m
Mélység14 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés14 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 341 m
Ország Magyarország
TelepülésSzögliget
Földrajzi tájAggteleki-karszt
Típusidőszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám5451-22
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang (Magyarország)
Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang
Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 48″, k. h. 20° 40′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 48″, k. h. 20° 40′ 31″

A Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás

Szögliget központjától északra, három kilométerre, az Alsó-hegy déli részén, a Bába-völgyben, egy 30–40 méter átmérőjű, 6–8 méter mély, inaktívvá váló víznyelőben nyílik. A Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangjának a bejáratától körülbelül 150 méternyire, az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútjához és a piros sáv jelzésű turistaúthoz közel van a 2–3 méter széles bejárata. A turistaúton, a völgyben felfelé haladva a turistaúttól jobbra található. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek. Felső triász mészkőben jött létre. Nincs benne cseppkő és oldásos forma. A barlangon átfolyó víz valószínűleg a Lakatos-forrásban, amelynek a neve régen Bába-forrás és Borz-forrás volt jelenik meg. A víznyelő kis vízgyűjtő területű, körülbelül 40.000–50.000 négyzetméter és emiatt ritkán aktív. Jelenleg 8–10 méter mélységig járható. A teljes barlang omlásveszélyes és csak engedéllyel tekinthető meg. Barlangjáró alapfelszereléssel járható. Bontással valószínűleg növelni lehetne a hosszát.

Előfordul irodalmában Bábavölgyi 1.sz. viznyelő (Dénes 1964), Bába-völgyi I.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Szádvári 1.sz. viznyelő (Bertalan 1976), Szádvári 1. sz. víznyelő (Kordos 1984) és Szádvári 1. sz. víznyelőbarlang (Dénes 2004–2005) neveken is. 1984-ben volt először Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1957 májusában Dénes György talált rá a víznyelőre. 1957. augusztusban fedezte fel 8 méter mélységig és 8 méter hosszig a Balázs Dénes által vezetett ÉM Kinizsi Barlangkutató Csoport a víznyelőben eltűnő víz helyének kibontásával. Ekkor azt feltételezték, hogy az acskói Alsó-forrásban jelenik meg a barlangban eltűnő víz. A feltárással egyszerre a csoport tagja, Bártfay Pál elkészítette barlangtérképét.

Az 1963-ban készült Szpeleográfiai terepjelentés című kézirat szerint a barlang valószínűleg a Bába-forrásba adja le vizét az 1959 nyarán a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben Dénes György által végzett fluoreszceines vízfestés eredményéből következtetve. A Bába-forrástól légvonalban, térkép alapján mérve 335 méterre található. A Bába-forráshoz viszonyított szintkülönbség +40 méter. Az 1961-ben kiadott Aggtelek és környéke című útikalauzban az olvasható, hogy Dénes György 1958-ban mutatta ki a barlang és a Borz-forrás hidrológiai összefüggését.

A Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964-ben bontotta a víznyelőt. 1964. március 26-án a víznyelő nem működött, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben 100 liter víz nyelődött el percenként. 1964. március 27-én a víznyelőben szivárgás volt tapasztalható, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelőben 330 liter víz nyelődött el percenként. Hazslinszky Tamás 1965-ben publikált tanulmánya szerint a víznyelő kis vízgyűjtő területű és emiatt ritkán aktív. Régen nagy vízgyűjtőterülete lehetett a hatalmas nyílású víznyelőnek, amelyet a később keletkezett Bába-völgyi 2. sz. víznyelő kapcsolt le. 1966-ban a csoport tagjai csak ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben.

1975-ben a KPVDSZ VM Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai, azaz Bessenyei J., Gáspár J., Szabó M. és Varga P. mérték fel. A felmérés alapján Szabó M. rajzolt három barlangtérképet. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 68. számú cédulán lehet olvasni a barlangról. A cédula csak a Hazslinszky Tamás által írt publikációra hivatkozik. Az 1977-ben írt Szpeleográfiai terepjelentés című kéziratban az olvasható, hogy a Lakatos-forrásban jelenik meg a barlangba befolyó víz a VITUKI vízfestése alapján. A barlang alaprajzi hossza 22 méter, hossza a valóságban 32 méter, vízszintes kiterjedése 14 méter és függőleges kiterjedése 14 méter.

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang néven Szádvári 1. sz. víznyelő névváltozattal és térképen van feltüntetve helye. A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése alapján a barlang az Acskó-forrással van hidrológiai kapcsolatban. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került alsó-hegyi térképlapon nincs rajta. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

A 2004–2005. évi Karszt és Barlangban publikált nekrológ szerint Frojimovics Péter részt vett az 1957. évi feltárásában, első bejárásában és felmérésében. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 7 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között. Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1975-ös barlangtérkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 32 méter hosszú, 14 méter mély és 341 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

További információk