Brenner-bázisalagút
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2019. november 7. |
 |
Brenner-bázisalagút
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A vasútvonal egyik építés alatt álló műtárgya, még sínek nélkül | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 64 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1 435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 250 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brenner-bázisalagút témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Brenner-bázisalagút egy tervezett kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti alagút Ausztriában. Hossza 52 km, a kapcsolódó vonalakkal együtt 62,7 km lesz. Ezzel a világ második leghosszabb alagútja lesz. Megépülése után jelentősen lerövidül Brenner és Bolzano között az eljutási idő, mely Észak- és Dél-Európa egyik legforgalmasabb áruszállító útvonala. Jelenleg a vonatok a Brenner-hágón át vezető, igen meredek Brenner-vasútvonalat használják, gyakran kettő villamos mozdonnyal. A vonatok sebessége alig haladja meg a 70 km/h-t. Megnyitása 2025-2026 között várható. Költsége 2006-os árakon kb. 6 milliárd euró.[1] Ez az útvonal része a transzeurópai vasúthálózatnak. A megnyitás után a tervezett forgalom napi 80 személyszállító és 320 teherszállító vonat.
Története
Ausztria Európai Uniós csatlakozása óta jelentősen megnőtt a tranzitforgalom Ausztrián keresztül is. A forgalom felgyorsításáért és a környezetszennyezés csökkentése miatt határozták el az alagútépítést. Az alagúton kívül még számos új vasútvonalat építenek és meglévőket modernizálnak. Az építkezés legnehezebb és legdrágább része a Brenner-alagút, az 52 kilométeres hosszával. A felderítőjárat fúrásának az engedélyezése az olasz oldalon már megtörtént 2008 végén. A tiroli oldalon 2009 elején kezdődtek a munkák. A teljes építkezés a kapcsolódó vonalakkal együtt előreláthatólag 2025. december 31-re fejeződik be.
Az építkezést felügyelő projektirodát május 18-án[2] hozta létre Ausztria, Olaszország és Németország. Az 52 km-es műtárgy két vasúti és egy szikkasztó alagútból áll majd, ez utóbbi fúrását kezdik először, hogy pontos geológiai ismeretek álljanak rendelkezésre. A teherszállítás 160 km/h-s, a személyszállítás 250 km/h-s sebességgel lesz lehetséges.[3] A vonalon ETCS level 2 biztosítóberendezés lesz telepítve.
Az alagút
Az alagútrendszer két egyvágányú alagútból fog állni, melyek közt egy kisebb átmérőjű menekülő/szervizalagút is lesz. Az alagútban két helyen lesz lehetőség a vonatok előzésére, ezzel nagyobb átbocsátóképességet teremtve meg. Ugyanis a csak 160 km/h sebességgel haladó tehervonatok feltartanák a 250 km/h-val haladó személyszállító vonatokat. Az alagútépítés meggyorsítása végett nem csak a két végén fúrnak, hanem további két helyen is. Ez a további két kijárat az alagút befejezése után csak biztonsági célokat szolgál majd.
Innsbruck állomáson 2012 nyarán egy kisebb kiállítás is megtekinthető volt, mely a teljes projektet mutatta be. Az érdeklődők személyesen is kérdezhettek az építkezésről a jelen lévő előadótól.
Lásd még
Irodalom
- Jutta Kußtatscher (Hrsg.): Tunnelblick. Der Brennerbasistunnel. Fakten-Argumente-Meinungen. 1. Auflage. Studien Verlag, Innsbruck 2007, ISBN 978-3-7065-4499-3
- Gerd Millmann: Das Milliardengrab am Brenner. In: DIE ZEIT Nr. 15 vom 3. Apr. 2008 - Seite 13
- Prof. Konrad Bergmeister: "Brenner Basistunnel - Lebensräume und Verkehrswege". 1. Auflage, Tappeiner, Innsbruck 2008
További információk
- www.brennerbahn.info
- www.bbt-ewiv.com
- www.beg.co.at
- Homepage der BBT SE
- Homepage der BBT-Beobachtungsstelle
- Studie der Wirtschaftsuniversität Wien zum Herunterladen[halott link]
Jegyzetek
- ↑ Brenner Base Rail Tunnel - Railway Technology. www.railway-technology.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
- ↑ Italy-Austria tunnel receives the go-ahead[halott link]
- ↑ pendolino.blog.hu - Nagysebességű hírek 2009. augusztus 17.. [2009. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 6.)
