Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság

	Szerb Köztársaság
	Република Српска; Republika Srpska
; A Boszniai Szerb Köztársaság zászlaja	; Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság címere
	Nemzeti mottó: nincs; Nemzeti himnusz: Moja republika
Fővárosa	hivatalosan Szarajevó,; a gyakorlatban Banja Luka
	é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′Koordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′
Államforma	köztársaság
	Vezetők
elnök	Milorad Dodik
Miniszterelnök	Željka Cvijanović
Hivatalos nyelv	szerb, bosnyák, horvát
	Népesség
Népszámlálás szerint	1 228 423 fő (2013)
Népsűrűség	58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25 053 km²
Időzóna	CET (UTC+1) ; CEST (UTC+2)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Bosnyák konvertibilis márka (KM)
Nemzetközi gépkocsijel	BIH
Internet TLD	.ba
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat.
	A Szerb Köztársaság térképe

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. december 20.) ezen a változaton alapul.

A boszniai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia és Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik).

Története

Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek. Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen.

A Szerb Köztársaságot a boszniai háború (1992–1995) alatt nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994-től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek.

1995-ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két „entitásra” osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala (Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait.

A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.