Ugrás a tartalomhoz

Borsós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 02:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: források --> jegyzetek AWB)
Borsós (Hrachovište)
Borsós címere
Borsós címere
Borsós zászlaja
Borsós zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
PolgármesterIvan Kolník
Irányítószám916 16 (pošta Krajné)
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség676 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság229 m
Terület9,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 56″, k. h. 17° 43′ 49″48.715556°N 17.730278°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 56″, k. h. 17° 43′ 49″48.715556°N 17.730278°E
Borsós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Borsós (1899-ig Hrachovistye, szlovákul Hrachovište) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 12 km-re délnyugatra, a Miavai-dombság délkeleti részén, a Kis-Kárpátok lábánál, a Jablonky és a Turanky patakok összefolyásánál fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a környéken már a történelem előtti évszázadokban is éltek emberek.

Borsós a 13. század első felében épült csejtei vár szolgálófalujaként keletkezhetett a 13. században. A falut 1392-ben "Hrachowich", illetve "Rachowch" alakban említik először a csejtei váruradalom részeként. Mint korábban, úgy a későbbiekben is szorosan kapcsolódott a falu története a közeli vár történetéhez. 1452-ben 120, 1617-ben mintegy 400 lakosa volt a falunak. 1715-ben 51 háztartás található a községben, valamint még mellette három malom és szőlőültetvények is. 1753-ban 129 család, 1787-ben 97 ház és 778 lakos élt a településen. 1828-ban 106 házát 743-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal, kosárfonással, napszámos munkákkal foglalkoztak. A fejlett háziipar mellett a községben kenderültetvények voltak.

Vályi András szerint "HRABOVISTYE. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Skultéti, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között a’ Vág Újhelyi járásban, Krajnának filiája, fája szűken van, földgyei soványak, legelője szoross."[2]

Fényes Elek szerint "Hrachovistye, tót falu, Nyitra vmegyében, Csejtéhez 1/2 óra: 635 kath., 63 evang., 11 zsidó lak. F. u. Skultéti, s más nemesek."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Miavai járásához tartozott. 1935-ben nagy árvíz pusztított a községben.

Népessége

1910-ben 931, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 673 lakosából 644 szlovák volt.

2011-ben 742 lakosából 687 szlovák.

Neves személyek

Nevezetességei

Források

További információk