Bihari János

Bihari János
Bihari János (Bánki János, 1820)
Született	1764. október 21. Nagyabony
Elhunyt	1827. április 26. (62 évesen) 1828 (63-64 évesen) 1827 (62-63 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző hegedűs zenész
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bihari János (Pollák Zsigmond, 1875)

Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt; Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja.

Életpályája

Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.

Művei

• Magyar verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
• A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.
• Legismertebb művei:
  • Mikor a pénze elfogyott
  • Húsz talléros verbunkos
  • Sarkantyús verbunkos

Emlékezete

Intézmény viseli a nevét:

• Bihari János Zeneiskola, AMI, Abony

Szervezet viseli a nevét:

• Bihari Színkör és Gyermekszínház
• Bihari János Táncegyüttes

Utca viseli a nevét:

• Budapesten
• Pomázon
• Veresegyházon
• Szegeden
• Miskolcon
• Berettyóújfaluban és
• Sàtoraljaújhelyben.

Források

• Magyar életrajzi lexikon

Bibliográfia

• Irodalmi Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti Lap, 1862–63)
• Major Ervin: Bihari János (Zenei Szemle, 1928. 1–2. sz.)
• Major Ervin: Bihari műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz. Függelék)
• Isoz Kálmán: Bihari és a katonafogdosás (Zenei Szemle, 5–7. sz.)
• Szelényi István: Bihari (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
• Major Ervin: Bihari János verbunkosainak visszhangja a XIX. századi magyar zenében (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
• Pivárcsi István: Magyar zeneszerzők kalandjai (2013)