Berky Lili

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berky Lili
Berky Lili.jpg
Életrajzi adatok
Született 1886. március 15.
Győr
Elhunyt 1958. február 5. (71 évesen)
Budapest
Házastársa Gózon Gyula (1917-1958) [1]
Pályafutása
Aktív évek 18941955
Díjai
További díjak Érdemes művész (1955)

Berky Lili az IMDb-n
Babay József: Csodatükör. Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi.

Berky Lili (Győr, 1886. március 15.Budapest, 1958. február 5.) magyar színésznő, Gózon Gyula felesége.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktábla volt lakóházuk falán, Rákosligeten
Babay József: Csodatükör. Fekete Király: Rajnai Gábor, Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi, Fehér király: Gózon Gyula, Fehér Bolond: Makláry Zoltán

Színészcsaládban született, már 8 évesen színpadon játszott. 1903-ban végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. 1905 és 1906 között a Király Színházban, 1906 és 1911 között pedig Kolozsváron játszott. 1911-től 1913-ig a Népopera, 1915 és 1919 között pedig a kolozsvári Színház tagja volt. 1917-ben férjhez ment Gózon Gyulához, akivel 1919-ben nyitották meg a Muskátli Kabarét. 1920-ban az Apolló Színházban, 1921-ben a Renaissance Színházban, 1922-ben a Művész Színpadon, 1923-ban a Belvárosi Színházban, 1924 és 1926 között a Király Színházban, a Belvárosi Színházban, a Blaha Lujza Színházban és a Magyar Színházban játszott. 1929-ben szerződött az Új Színházhoz, de játszott a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban, a Városi Színházban és a Király Színházban is. 1932-től 1933-g a Művész Színház, 1934-ben az Andrássy úti Színház, 1934 és 1935 között a Vígszínház, 1935-től 1949-ig pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1943 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, az Erzsébetvárosi Színházban és a Magyar Színházban is. 1949-től 1955-ig az Ifjúsági Színház tagja volt, 1955-től haláláig a József Attila Színházban és a Magyar Néphadsereg Színházában (ma: Vígszínház) játszott. Utolsó szerepe Molnár Ferenc: A hattyú című darabjában a Főhercegnő megformálása volt. Első filmszerepe az 1913-ban készült Sárga csikó című némafilmben, utolsó filmszerepe az 1955-ben készült Az élet hídja című filmben volt.

Színpadi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 14; ugyanitt tizenhat színházi felvételen is látható.[2]

  • Audran: Üdvöske....Primadonna
  • Bónyi Adorján: Hódítás....Wanderweldné
  • Csiky Gergely: Nagymama....Nagymama
  • Alexandre Dumas: A nők barátja....Leverdetné
  • Heltai Jenő: Naftalin....Dr. Csaplárosné, Manci
  • Herczeg Ferenc: Bizánc....Zenóbia
  • Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok....Gyurkovicsné
  • Herczeg Ferenc: Kék róka....Cecil
  • Hervé: Lili
  • Hervé: Nebántsvirág
  • Huszka Jenő: Bob herceg
  • Huszka Jenő - Martos Ferenc: Aranyvirág
  • Kacsóh Pongrác: János vitéz....Iluska
  • Kodolányi János: Földindulás....Böbékné
  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
  • Lehár Ferenc: A víg özvegy....Glavári Hanna
  • Rákosi: Elnémult harangok....Todorescuné
  • Soulaine - Pujol - Yvain: Yes....Mme de Saint-Aiglefin, Lucette
  • Straus: Varázskeringő
  • Suppé: Boccaccio
  • Ujházy György: A Beleznay asszonyok....özv. Beleznay Ádámné
  • Verneuil-Berr: Én és a húgom....Elárusítólány
  • Szirmai Albert: Mágnás Miska....Marcsa
  • Zilahy: Süt a nap....A tekintetes asszony

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némafilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sárga csikó (1913)
  • A tolonc (1914)
  • Böském (1914)
  • A kölcsönkért csecsemők (1914)
  • A kormányzó (1915)
  • Havasi Magdolna (1915)
  • Leányfurfang (1915)
  • Éjjeli találkozás (A betyár kendője) (1915)
  • Tetemrehívás (1915)
  • Petőfi dalciklus (1916)
  • Mágnás Miska (1916)
  • A kétszívű férfi (1916)
  • A szobalány (1916)
  • Mesék az írógépről (1916)
  • A gyónás szentsége (1916)
  • Méltóságos rabasszony (1916)
  • Ártatlan vagyok (1916)
  • A dolovai nábob leánya (1916)
  • Fehér éjszakák (Fedora) (1916)
  • Vergődő szívek (1916)
  • Csaplárné a betyárt szerette (1917)
  • Ciklámen (1917)
  • Falusi Madonna (1917)
  • Az utolsó éjszaka (1917)
  • A megbélyegzett (1917)
  • Vasgyáros (1917)
  • A tanítónő (1917)
  • Nehéz szerep (1917)
  • A vadorzó (1918)
  • Az aranyember (1918)
  • A csodagyerek (1920)
  • Csárdáskirálynő (1927) német/magyar
Berky Lili sírja Budapesten. Kerepesi temető 34/2-1-36

Játékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pardon tévedtem (1933)
  • Ida regénye (1934)
  • Az új rokon (1934)
  • Meseautó (1934)
  • Búzavirág (1934)
  • Márciusi mese (1934)
  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Szerelmi álmok (1935)
  • Ez a villa eladó (1935)
  • A királyné huszárja (1935)
  • Zivatar Kemenespusztán (1936)
  • Dunaparti randevú (1936)
  • A méltóságos kisasszony (1936)
  • Három sárkány (1936)
  • Mária nővér (1936)
  • Pergőtűzben! (1937)
  • Mai lányok (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Viki (1937)
  • Egy lány elindul (1937)
  • Fehérvári huszárok (1938)
  • Süt a nap (1938)
  • Uz Bence (1938)
  • Párbaj semmiért (1939)
  • Mátyás rendet csinál (1939)
  • Balkezes angyal (1940)
  • Pepita kabát (1940)
  • Rózsafabot (1940)
  • Tóparti látomás (1940)
  • Dankó Pista (1940)
  • Sarajevo (1940)
  • Hét szilvafa (1940)
  • Az intéző úr (1941)
  • Fekete hajnal (1942)
  • Sárga kaszinó (1943)
  • Kerek Ferkó (1943)
  • Muki (1943)
  • A tanítónő (1945)
  • Hazugság nélkül (1945)
  • Különös házasság (1951)
  • Az élet hídja (1955)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/gozonfilm.htm Színészkönyvtár
  2. 2012. április 10-i lekérdezés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berky Lili témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]