Beni Hammád erődje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beni Hammád erődje
Világörökség
Adatok
Ország Algéria
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III
Felvétel éve 1980
Elhelyezkedése
Beni Hammád erődje  (Algéria)
Beni Hammád erődje
Beni Hammád erődje
Pozíció Algéria térképén
Koordináták: é. sz. 35° 50′, k. h. 4° 47,12′

Beni Hammád erődje, hivatalos megnevezéssel Beni Hammád-i el-Kala (arabul قلعة بني حماد, jelentése ’Hammád fiainak erődje’; a név elemeinek egyéb átírásváltozatai: Beni Hammad, Al Qal’a, Al Qal’ah, Qalaa, Kalaa) Algéria 1980 óta világörökségi védelmet élvező középkori romvárosa, a hammádida emírek 1007 és 1090 közötti erődített fővárosának romjai Algírtól 225 kilométerre délkeletre, Mszila tartomány hegyvidéki területein, a Hodna-hegységben. Az 1000 méteres tengerszint feletti magasságban lévő emlékhely az arabok és az iszlám történelmének egyik legmonumentálisabb építészeti együttese.

Történelme [szerkesztés]

Az erődített várost Hammád ibn Buluggín alapította 1007-ben és tette meg a mai Algéria területén uralkodó, berber eredetű Hammádida-ház fővárosának. A 7 kilométernyi erődített fallal körbevett, virágzó várost 1090-ben, a Fátimidák által büntetőhadjáratba küldött Hilál törzs elől menekülve hagyták el a Hammádidák, és Bedzsájába tették át székhelyüket. 1152-ben az Almohádok részlegesen lerombolták a falakat és a várost, amely ennek nyomán el is néptelenedett.

A helyszín [szerkesztés]

Az egykor erődfallal kerített emlékhely magában foglal egy nagymecsetet és minaretjét, valamint néhány palotaromot. Az épület tizenhárom hajóra és nyolc boltszakaszra tagolódó imacsarnokával a mai Algéria területének második legnagyobb mecsete a manszúrai után, és formai jegyeiben sokban emlékeztet a kairuani nagymecsetre. Minaretje 25 méter magas, és három erkélyével az olyan tornyok prototípusául szolgált, amilyen például a sevillai Giralda. A palotaromok a hammádida uralkodók gazdagságáról tanúskodnak, így például az emír tulajdonképpen három palotából álló rezidenciája, amelyeket pavilonokkal és medencékkel díszített kertek választanak el egymástól. A sziklacsúcsra épült, Dár el-Menát nevű palota őrtornya uralja a romváros látványát, a legnagyobb épület pedig a Dár el-Bahár nevet viseli.

A helyszínen folytatott ásatások leletanyagát (kerámia, ékszerek, érmék stb.) Szetif, Kuszantína és Algír múzeumaiban őrzik.

Külső hivatkozások [szerkesztés]