Bekes Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bekes romantikus ábrázolása 1861-ből

Kornyáti Bekes Gáspár[1] (Gaspar Békés de Kornyát, Gáspár de Corniath Bekes) (1520Grodno, 1579. november 7.) erdélyi politikus, hadvezér, János Zsigmond főtanácsosa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisnemesi sorból származott, Petrovics Péter apródjaként kezdte pályáját. János Zsigmond fejedelem legbefolyásosabb tanácsosa lett. Erdély egyik legvagyonosabb főura volt.

1571-ben meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem. A török szultán Báthory Istvánt, a Habsburg császár viszont Bekest kívánta fejedelemmé választatni. Báthory Istvánt választották fejedelemmé. Bekes trónkövetelőként lépett fel. Császári támogatással harcba szállt az új erdélyi fejedelemmel, de Kerelőszentpálon csatát vesztett és jogfosztottan menekülnie kellett. 1577-ben kibékült Báthoryval, majd jó barátok lettek. Bekest megtette a lengyel lovassági csapatok főparancsnokává. Részt vett a Rettegett Iván ellen folytatott diadalmas háborúban.

1567. november 30-án házasodott össze Harinnay Annával, első feleségével. Második felesége Sárkándy Anna, a Célia versek ihletője.

Bekes Gáspár 1579.november 7-én Grodnoban halt meg. A ma Bekes-hegynek nevezett, Vilnius fölé emelkedő magaslaton temették el. A síremlékmű 1838-ban összedőlt. A romok között talált sisakot és koponyát, mint Bekes Gáspár ereklyéit a Vilniusi Történelmi Múzeumban őrzik.

Az általa gyakran viselt ködmön idegen nyelvű elnevezését, a bekecs szót az ő nevéből eredeztetik.[2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szádeczky Lajos: Kornyáti Békés Gáspár, Budapest, 1887

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. nevének helyes változatát tárgyalja VERESS Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I–II. Kolozsvár,. 1944.
  2. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. (A–Gy). Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1967. 271. o. ISBN 963-05-3810-5