Bardonecchia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bardonecchia
Bardonecchia01.JPG
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Piemont
Megye Torino (TO)
Polgármester Francesco Avato
Irányítószám 10052
Körzethívószám 0122
Népesség
Teljes népesség 3224 fő (2013. szept 30.)[1]
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1312 m
Terület 132,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bardonecchia (Olaszország)
Bardonecchia
Bardonecchia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 04′, k. h. 6° 42′Koordináták: é. sz. 45° 04′, k. h. 6° 42′{{#coordinates:45|04|N|06|42|E|region:IT_type:city|||primary|name=}}
Bardonecchia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bardonecchia témájú médiaállományokat.

Bardonecchia (piemonti nyelven Bardonecia, okcitánul Bardonescha, franciául Bardonèche) egy olasz község (comune) a Piemont régióban. A település védőszentje Hippolütosz ellenpápa.

Piemont és egyben Olaszország legnyugatibb települése.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét először 726-ban említik, egy, a Novalesa apátságnál talált dokumentumban. Előtte valószínűleg a kelták lakták.[2]

Bardonecchia helyén eredetileg egy tó volt, melyet a környező, hegyi patakok és a Dora di Bardonecchia nevű kis folyó táplált. Ezt a tavat valószínűleg a szaracénok csapolták le a 10. században.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

906-ban a szaracénok, akiknek ekkor a Provence-beli Lagarde-Freinet-ben volt a bázisuk, egészen a Novalesa-apátságig eljutottak, így ezt a települést is kifosztották. Az ezredforduló után, 1001-ben Arduino Glabrone szorította vissza őket. III. Ottó német-római császár megerősítette I. Olderico Manfredi torinói uralkodót, így az ő hatalma ide is kiterjedt.[3] 1050-től kezdve a terület a Savoyai grófság alá tartozott.[4] Susai Adelaide halálával a terület francia kézbe, Vienne-i fennhatóság alá került.[5][6]

1339-től a falucska a franciákhoz tartozott.[7]

Reneszánsz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tour d'Amont, Bardonnèche egykori erődjének maradványai

Az 1700-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

19. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-es évek, téli olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006. évi téli olimpiai játékokon Bardonecchia volt a játékok egyik helyszíne. Itt rendezték a snowboard-versenyeket, továbbá a három közül az egyik olimpiai falu is itt volt. 2007-ben az Universiade több versenyszámát is Bardonecchiában rendezték. 2008-ban a Nemzetközi Vöröskereszt olaszországi szervezetének is itt volt gyűlése.[8]

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bardonecchia község Torino megye térképén

Szomszédos települések: Avrieux, Bramans, Exilles, Modane, Névache, Oulx

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 9. században a települést Bardonisca néven említik. Egy 1148-as okiraton Bardonescaként szerepel. Jelenlegi nevét már 1365-ben elnyerte. A név eredete valószínűleg a longobárdokhoz köthető.[9]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sant'Ippolito templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forte Bramafam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palazzo delle Feste[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Colonia 9 marzo[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984-ben a Giro d’Italia keresztülhaladt a településen is.

Év Szakasz Indulás Km Szakaszgyőztes Összetett első
1984 16ª Alessandria 198 NOR Dag-Erik Pedersen ITA Francesco Moser

Frazionék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995-ben az egyetlen északi maffiacsoport, a 'Ndrangheta túlzott befolyása miatt feloszlatták a község tanácsát.[10]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Città e paesi d'Italia, vol. I, De Agostini, 1966
  • Maria Luisa Tibone (con testimonianze di Pier Luigi Borbotto), Bardonecchia - I percorsi della memoria, Omega Edizioni, Torino, 2003, ISBN 88-7241-265-X
  • Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, Alzani Editore, Pinerolo (TO), 1998, ISBN 88-8170-032-8
  • G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, Bardonecchia e le sue valli, Edizione a cura dell'Azienda Autonoma di Soggiorno di Bardonecchia, 1979

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.demo.istat.it/bilmens2013gen/index02.html
  2. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 16. oldal
  3. Michele Ruggiero, Storia della valle di Susa, 75. oldal
  4. Maria Luisa Tibone, op. cit, 53. oldal
  5. Michele Ruggiero, op. cit., 99., 116. oldal
  6. G. Paolo Di Pascale e Alberto Re, op. cit., 20. oldal
  7. Michele Ruggiero, op. cit., 128. oldal
  8. Assemblea nazionale Pionieri
  9. Forrás: Dizionario di toponomastica, UTET, 2006, 71. oldal
  10. Articolo dall'archivio del Corriere della Sera