Bantej Samré

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angkor romjai
Világörökség
Banteay Samre.JPG
Batej Samré egyik Könyvtára
Adatok
Ország Kambodzsa
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV
Felvétel éve 1992
Elhelyezkedése
Bantej Samré  (Kambodzsa)
Bantej Samré
Bantej Samré
Pozíció Kambodzsa térképén
é. sz. 13° 26′ 32″, k. h. 103° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 13° 26′ 32″, k. h. 103° 57′ 32″

Bantej Samré (angol átírásban Banteay Samré) – a „Samré nép Citadellája” – (Samréindokína őslakosainak elnevezése) az egykori Khmer Birodalom fővárosának 12. század elején épült hindu temploma, Angkorban, Kambodzsában. A Visnu istennek szentelt, Angkorvat stílusban épült templomot II. Szurjavarman és II. Jaszovarman uralkodása idején emelték. A citadella Angkorvattól 20 kilométerre északkeletre, a keleti Baraj közelében áll.

A templom restaurálási munkálatai 1936-ban Maurice Glaize vezetésével kezdődtek; az anasztilózis módszerét alkalmazva a Bantej Samré 9 év alatt épült újjá. Ma az angkori világörökségi terület egyik legteljesebben felújított és legjobb állapotban lévő épülete.

Leírása, érdekességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bantej Samrét határoló hat méter magas, 75×80 méteres külső falat, 500×500 méteres vizesárok veszi körül, amelyen 200 méter hosszú Naga-balusztrádos töltésút vezet át a templom keleti bejáratához. A galériás külső és a 40×45 méteres belső falak művesen faragott monumentális átjáróit teraszok kötik össze. Egyik gouprából a másikba érkezve jutunk be a belső udvarra, ahol két Könyvtár és a központi Visnu szentély áll. A belső főgaléria déli falát hatalmas vízszintes ablakok teszik változatossá; minden ablakot hét-hét oszlop díszít. E finoman dekorált templom szobrai, domborművei, füzérdíszítései és ornamentikái a khmer építő- és díszítőművészet teljességét tárják elénk. A falakon a hindu mitológia, elsősorban a Rámájana mítosz képei elevenednek meg.

Bantej Samré egyik érdekessége, hogy a bejáratok és átjárók fölötti háromszögletű oromfalakon a Vesszantara dzsátaka – azaz Vesszantara királyfi buddhista születésregéjének – eseményei láthatók. A buddhista díszítőelemek megjelenése egy hindu templomban a kor és az uralkodó magasan fejlett vallási toleranciáját mutatja.[1]

A nyugatra nyíló szentély egyszerű, 3 méter széles hosszú terem, az égtájak felé szépen faragott kétszárnyú álajtókkal. Fölé emelkedik a négy lépcsős lótuszkorona alakú 21 méter magas torony. A lótusz a szépséget és az emberi test energiaközpontjait jelképezi. A templom falai lateritből, a szentély, a gopurák és a melléképületek rózsaszín homokkőből épültek.

A templomhoz tartozik egy furcsa történet, amely szerint egy túlbuzgó földművelő, aki a terület uborkaföldjének őrzésével volt megbízva, tudatlanságában megölte a termés bőségét ellenőrző királyt, majd amikor rádöbbent tette szörnyűségére, maga foglalta el a trónt. A valódi király emlékére építtette ezt a templomot, amelynek szarkofág alakú szentélye őrzi szörnyű tettének titkos emlékét.[1]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael Freeman and Claude Jacques: Ancient Angkor, River Books, 1999. ISBN 0-8348-0426-3. (angol)
  • Maurice Glaize: A guide to the Angkor monuments [1] (angol)
  • APSARA – Bateay Samré [2]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]