Leprás király terasza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angkor romjai
Világörökség
LeperKing.JPG
Leprás király terasza, Angkor Thom
Adatok
Ország Kambodzsa
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV
Felvétel éve 1992
Elhelyezkedése
Leprás király terasza  (Kambodzsa)
Leprás király terasza
Leprás király terasza
Pozíció Kambodzsa térképén
é. sz. 13° 26′ 51″, k. h. 103° 51′ 32″Koordináták: é. sz. 13° 26′ 51″, k. h. 103° 51′ 32″
A terasz gazdagon faragott falának részlete

A Leprás király terasza vagy Jama isten terasza Angkorthom része Kambodzsában. Az építmény VII. Dzsajavarman kambodzsai király (11811219) uralkodása idején, bajoni stílusban épült és a város központi terének északnyugati sarkán áll. Mai nevét az itt található 15. századi szoborról kapta, amely a hindu Jama halál-istent ábrázolja. A megejtő szépségű emberalak a leprás király „ragadványnevet”, a szobor arcán és felkarján talált furcsa zuzmó-foltok miatt viseli.

A népi szájhagyományban sokáig élt a legenda egy Dharmajana nevű angkori uralkodóról, aki leprában szenvedett [1], sőt egyes kutatók úgy tartották, hogy maga Dzsajavarman király szenvedett e szörnyű betegségben – ezzel magyarázva, hogy uralkodása alatt miért építtetett annyi templomot, vallási épületet, és (korára egyáltalán nem jellemző) kórházat. A mai kutatások azt támasztják alá, hogy a szobor Jamat, a holtak és az ítélet napjának istenét, ábrázolja. (Az Angkorthomban látható szobor másolat: az eredeti a phnompeni Nemzeti Múzeum udvarán látható.)

Az életnagyságnál árnyalatnyival kisebb, teljesen ruhátlan szobor, jobb térdét enyhén magához húzva ül. A se nem férfi, se nem nő-alak ruhátlansága teljesen egyedülálló az angkori khmer művészetben, és a tudósok szerint ez arra utal, hogy nem valóságos emberi lényt, hanem mitológiai alakot ábrázol. Ezen túl az U-alakú póz a királyok hamvasztási testhelyzetére is utalhat. Ezt erősíti, hogy a terasz a királyi krematórium közvetlen közelében helyezkedik el. A Jama isten terasza, talán a khmer istenkirályok ravatala volt, a „végső gyönyörűséghez” vezető út utolsó állomása, hogy miután testüket a tűzben levetették, lelkük Buddháéval egyesüljön, és maguk is buddhává váljanak, vagy a lélekvándorlást követve ”némi pihenő és az elmúlt földi élet tanulságait összegző várakozás után – máshol, egy másik korban és egy másik testben újra kezdjenek mindent…” [2]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dharmaraja, vagy 'Dharma királya' Jama isten nevei, de a Dharma alak utalhat Buddhára is
  2. Szlávnits László: Angkori levelek 3. rész – Terebess Ázsia E-tár

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael Freeman és Claude Jacques: Ancient Angkor, River Books, 1999., ISBN 0-8348-0426-3. (angol)
  • Maurice Glaize: [1] The Monuments of the Angkor Group (angol)
  • Charles Higham: The Civilization of Angkor, Phoenix, 2001., ISBN 1-84212-584-2. (angol)
  • Szlávnits László: Angkori levelek – Terebess Ázsia E-tár [2]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • APSARA Authority for the Protection and Management of Angkor and the Region of Siem Reap – Az Angkorban folyó kutakásokat felügyelő hivatalos, kambodzsai Intézet honlapja (kultúra, régészet, restaurálás, lakosság, környezet, turizmus) (angol/francia/khmer)
  • UNESCO Nemzetközi program Angkor megőrzésért] (angol)
  • Terebess Ázsia Lexikon – Angkor [3]
  • Csák Erika: Angkor elsüllyedt világa, Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2006, ISBN 9789630948951.
  • Marilia Albanese: Angkor, Officina ’96 Kiadó, Budapest, 2006.
  • Jelen János – Kunszinger Róbert: Az ősi Angkor, General Press Kiadó, ISBN 9639282758