Ugrás a tartalomhoz

Baló Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CommonsDelinker (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 23., 23:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A(z) Darvas_Lili-Baló_Elemér.jpg nevű fájlt Nat törölte a Commonsból: „per c:Commons:Deletion requests/Files in Category:Photographs by Miklós Labori”)
Baló Elemér
Életrajzi adatok
Születési névBaló Elemér László Miklós
Született1892. december 5.
Budapest
Elhunyt1970. április 26. (77 évesen)
Budapest
HázastársaHeller Katalin (h. 1923–1970)
SzüleiBaló László
Pap Ilona
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek19121970
Díjai
Érdemes művész1959
További díjakMagyarország Érdemes Művésze díj (1959)

Baló Elemér IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Baló Elemér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Baló Elemér László Miklós (Budapest, 1892. december 5. – Budapest, 1970. április 27.[1]) magyar színész, érdemes művész.

Életpályája

Budapesten született nagybaconi Baló László és Pap Ilona gyermekeként. 1912-től vett részt a munkásművelődési mozgalomban. 1916-ban végezte el a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiát. 1918-ban a Nemzeti Színház tagja lett. Karinthy Frigyes: Holnap reggel című darabjában aratta első sikerét, Olson Irjő szerepében. 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaság alatt vállalt szerepe miatt távoznia kellett a színháztól. A Madách Színház színésze lett, majd 1920-ban az Új Színházban és a Fasori Kabaréban lépett fel. 1921-től 1924-ig a Belvárosi Színházban játszott, 1923. március 6-án Budapesten házasságot kötött Heller Ernő és Rosenberg Nanetta lányával, Katalinnal.[2] 1924–25-ben a Renaissance Színházban, 1925–26-ban ismét a Belvárosi Színházban játszott. 1926–1927-ben az Andrássy úti Színház, 1928 és 1931 között az Új Színház, 1932–1933-ban a Belvárosi Színház tagja volt. 1932-től részt vett a KMP munkájában, emiatt letartóztatták, majd bebörtönözték.[3] 1935-től 1936-ig ismét a Belvárosi Színházban játszott, 1936–37-ben pedig a Magyar Színház színésze volt. 1939–40-ben a Dunaparti Színpadon, 1941–42-ben a Magyar Színházban, 1942-től 1944-ig a Madách Színházban játszott. 1945 és 1961 között a Nemzeti Színház tagja volt. A Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének egyik alapítója, 1945-től 1948-ig alelnöke is volt. 1961-ben vonult nyugalomba. 77 évesen tüdőgyulladásban hunyt el.

Színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1945-): 35; ugyanitt tizenhárom színházi felvételen is látható.[4]

  • Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 – Egra, angol kém
  • Sartre: Főbelövendők klubja – Périgord
  • Shakespeare: III. Richárd – Írnok
  • Trenyov: Ljubov Jarovája – Foljgin
  • Gádor Béla: Lyuk az életrajzon – Csomolka
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Topsich gróf
  • Szabó Pál: Nyári zápor – 1. újgazda
  • Illyés Gyula: Az ozorai példa – 1. tiszt
  • Bertolt Brecht: A rettegés birodalma – Idősebb munkás
  • Gogol: A revizor – Hlopov
  • Sándor Kálmán: A senki városa – Dr. Szigeti Károly
  • Móricz Zsigmond: Úri muri – I. taligás
  • Mesterházi Lajos: Üzenet – Békés
  • Vojtech Cach: Viadukt – Fencl

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Szinkronszerepe

Díjak

Jegyzetek

Források

További információk