Baden-Baden

	Baden-Baden
	Baden-Baden látképe
; Baden-Baden címere	; Baden-Baden zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Regierungsbezirk Karlsruhe (1952–)
Kerületei	11
Polgármester	Margret Mergen (CDU)
Irányítószám	76530–76534
Körzethívószám	07221, 07223
Rendszám	BAD
Testvérvárosok	Lista Menton (1961–); Moncalieri (1990–); Freital (1990–); Karlovy Vary (1998–); Jalta (2000–); Szocsi (2012–); Bora Bora;
	Népesség
Teljes népesség	57 025 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	406,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	161 m
Terület	140,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′ 43″, k. h. 8° 14′ 27″48.761944°N 8.240833°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 43″, k. h. 8° 14′ 27″48.761944°N 8.240833°E
	Baden-Baden Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Baden-Baden weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Baden-Baden témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 13.) ezen a változaton alapul.

Baden-Baden (1931-ig csak Baden^[2]) híres fürdőváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban, Németország délnyugati részén, a Rastatti régióban.

Fekvése

Rastatt-tól délre, az Oos folyó völgyében fekvő település, híres fürdőhely.

Története

A város területén található fürdőket már a rómaiak is ismerték Civitas Aurelia Aquensis néven, Severus Alexander római császárról elnevezve. Az itteni fürdőt Caracalla is felkereste egyszer, ízületi fájdalmainak gyógyítása céljából. A város területén ma is láthatók még az ókori szobortöredékek. 1847-ben egy római gőzfürdő jó állapotban fennmaradt maradványait is feltárták itt.

A város régi része amfiteátrum-szerűen egy dombon épült, újabb részei pedig a domb lábánál épültek fel. Baden a középkorban ugyan elpusztult, de 1112-ben már újra említve volt. Később, a 12. században pedig a zähringeni őrgrófok birtokába jutott.

Itt akkor a város közelében fekvő, de később a város részévé vált Rastattban tartották 1713 novemberében (első rastatti kongresszus) annak a békének az előtárgyalásait, amelyet a császár és Franciaország a spanyol örökösödési háború után (rastatti béke, 1714. március 6.) kötöttek; ebben az utrechti békét elismerték, Franciaország Landaut, Németország Freiburgot, Kehlt és Altbreisachot kapta, a kölni és bajor választó-fejedelmeket pedig birtokaikba visszahelyezték. 1797–99-ben, ugyancsak itt tartották a második rastatti kongresszust abból a célból, hogy a békét Franciaország és a Német-római Birodalom közt helyreállítsa.

Mint fürdőhely, jelentőségét akkor kapta, mikor a francia emigránsok nagyobb számmal kezdték felkeresni.

A 19. században, a város sok híresség találkozóhelye lett, akiket vonzottak a meleg források, valamint a híres baden-badeni kaszinó, a luxus szállodák, a lóverseny. Nyaralt itt Viktória királynő, I. Vilmos, Napóleon, Berlioz, Vjazemszkij, Zsukovszkij, Turgenyev és Dosztojevszkij is. Egy állítás szerint Baden-Badenben írta Tolsztoj az Anna Kareninát is (bár a műben a város más nevet kapott), valamint itt íródott Turgenyev egyik regénye is.

Baden-Baden; akkori becenevén „Európa nyári fővárosa” csúcspontját azonban Napóleon alatt, az 1850-es és 1860-as években érte el. Az orosz író, Dosztojevszkij is itt írta A játékos című regényét, miközben rendszeresen járt az itteni kaszinóba. Itt élt Johannes Brahms is, akinek" lakóhelye, a Brahms-ház, még ma is látogatható.

A két világháború idején a város megmenekült pusztítástól, majd a második világháború után, Baden-Baden lett a szövetséges hatalmak francia erőinek központja Németországban. A francia légierő felügyelete alatt Baden-Badentől nyugatra, 15 km-rel, a Fekete-erdő és a Rajna folyó között Söllingenben felépült a katonai repülőtér; 1952-1953 júniusában fejeződött be a kifutópálya és a kapcsolódó létesítmények építése, a Kanadai Királyi Légierő egységei is itt szállhattak meg a bázison, későbbi nevén CFB Baden-Soellingen. Az 1990-es években, itt alakították ki a Flughafen Karlsruhe/Baden-Baden (Baden-Airpark részeként) polgári repülőteret is, amely jelenleg a második legnagyobb repülőtér Baden-Württembergben.

Nevezetességek

Kurhaus – The Kurgarten (fürdő kert). A Kurhaus évente ad otthont Baden-Baden szabadtéri rendezvényeinek, ahol élő komolyzenei koncerteket tartanak.
Caracalla Spa fürdőkomplexum
Lichtentaler Allee park és arborétum
Fabergé Múzeum
Orosz ortodox templom
A kaszinó
Friedrichsbad
Frieder Burda-gyűjtemény – Németország egyik legátfogóbb modern művészeti gyűjteménye.
Museum der Kunst und Technik des 19. Jahrhunderts – a múzeumban A művészet és a technika a 19. században állandó kiállítás mellett hasonló témájú időszaki kiállítások is láthatók.

Régi vár "Hohenbaden" – 1102-ben épült.
Új vár (Neues Schloss), 15. századi épület; a badeni őrgrófok, majd a badeni nagyhercegek egykori lakóhelye, jelenleg történelmi múzeum.
A híres Baden-Baden Festspielhaus (Baden-badeni Ünnepi Játékok Háza), Európa második legnagyobb fesztiválterme.
Az 1847-ben feltárt római fürdők több mint 2000 éves romjai.
Stiftskirche, a templomban a tizennégy badeni őrgróf sírjával.
Das Paradies, egy itáliai reneszánsz stílusú park, sok trükkös szökőkúttal.
Fremersberg-torony
Michaelsberg-kápolna – román stílusú épület aranyozott kupolával, amelyet Mihail Sturza herceg fiának sírja fölött emeltek.

Híres emberek

Itt hunyt el:

Pjotr Andrejevics Vjazemszkij orosz költő, kritikus
Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij orosz költő, író.

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
↑ Das Land Baden-Württemberg. Amtliche Beschreibung nach Kreisen und Gemeinden. V. Regierungsbezirk Karlsruhe. (german nyelven). Stuttgart: Kohlhammer, 12. o. (1976. november 3.). ISBN 3-17-002542-2