Bad Arolsen
| Bad Arolsen | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Hessen | ||
| Kormányzati kerület | Waldeck-Frankenberg | ||
| Kerület | Kassel | ||
| Polgármester | Gerhard Schaller (független) | ||
| Irányítószám | 34454 | ||
| Rendszám | KB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 134 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 286 m | ||
| Terület | 126,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bad Arolsen
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 51° 22′, k. h. 9° 1′ | |||
| Bad Arolsen weboldala | |||
Bad Arolsen (1997-ig Arolsen) német kisváros Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg kerületben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A városközpont mintegy 45 km-re nyugatra fekszik Kassel-től.
Bad Arolsen 1655–1918-ig a waldeck-pyrmonti hercegek székvárosa volt, 1929-ig pedig a Waldecki Szabad Állam fővárosa.
A város az Oranier-Routenak nevezett német-holland ünnepi útvonalon fekszik, mely azokat a városokat és régiókat köti össze, melyek az Orániai-dinasztiával kapcsolatosak.
Éghajlat [szerkesztés]
A városban ősszel sokszor ködösek a reggelek. Télen gyakoriak a havazások.
Szomszédos helységek [szerkesztés]
Bad Arolsen északon határos Diemelstadttal, északkeleten Volkmarsennel, délkeleten Wolfhagennel, délen Waldeckkel, délnyugaton Twistetallal és nyugaton Diemelseevel és Marsberggel.
Hozzácsatolt helységek [szerkesztés]
- Braunsen, 190 lakos
- Bühle, 124 lakos
- Kohlgrund, 263 lakos
- Helsen, 2128 lakos
- Landau, 1148 lakos
- Massenhausen, 552 lakos
- Mengeringhausen, 3768 lakos
- Neu-Berich, 242 lakos
- Schmillinghausen, 505 lakos
- Volkhardinghausen, 132 lakos
- Wetterburg, 903 lakos
Története [szerkesztés]
Oklevélben először 1131-ben említik, amikor egy augusztiniánus apácazárda telepedett le. A zárdát 1526-ban szekularizálták és 1655-ben a waldecki gróf (később herceg) székhelye lett. 1710-ben lebontották és helyébe egy barokk épületet emeltetett (1713–1728) Frederik Anton Ulrich herceg (1676–1728).
1918 és 1929 között Waldeck-Pyrmont Szabad Állam fővárosa volt, melyet később Poroszországhoz csatoltak.
Bad Arolsenben van a Nemzetközi Nyomozó Szolgálat archívuma, ahol több millió dokumentumot őriznek a nácik megsemmisítő tevékenységéről, melyet zsidók és más nemzetiségek ellen követtek el. Ez a szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt részeként működik.
Közigazgatás [szerkesztés]
Városi tanács [szerkesztés]
A városi tanácsnak 37 képviselője van, megoszlásuk a legutóbbi (2006. március 26-i) választások után:
| CDU | 15 képviselő |
| SPD | 11 képviselő |
| Listán kívül | 3 képviselő |
| FDP | 3 képviselő |
| FWG | 3 képviselő |
| zöldek | 2 képviselő |
Megjegyzés: az FWG polgári koalíció.
Kultúra és látnivalók [szerkesztés]
A város [szerkesztés]
Figyelemreméltó a városközpont egységes barokk stílusa a hercegi palota közelében. Eredetileg úgy tervezték, hogy a város a hercegi kastélytól keletre és nyugatra szimmetrikusan fog felépülni, de a tervet soha nem vitelezték ki, miután a nyugati oldal elkészült, elfogyott a pénz a keleti oldalra. Néhány műemlék épületet a megvalósultakból a törvény véd. 1999 óta a teljes városkép védelem alatt áll.
Épületek [szerkesztés]
- A barokk hercegi palota, a Schloss Arolsen, mely eredetileg a waldeck-pyrmonti herceg tulajdona volt és a hercegeknek ma is szállást ad mindaddig, míg a dinasztia fiúutódokkal rendelkezik, Julius Ludwig Rothweil tervei szerint 1713–1728 között épült. Figyelmet érdemelnek a Carlo Ludovici Castelli olasz mester készítette mennyezeti festmények és Andrea Gallasini kitűnő stukkói.
- A Landauer Wasserkunst, középkori vízmű, mely a védelmi okok miatt hegytetőre épüllt és városfallal körülvett Landau városkát látta el vízzel, 1555-ben létesült és a mai napig működik.
Kirándulóhelyek [szerkesztés]
A legismertebb kirándulóhely Bad Arolsen környékén a Twistesee mesterséges víztározó, mely a Twiste folyó felduzzasztásával létesült.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Kuiltúra és látnivalók [szerkesztés]
Múzeumok [szerkesztés]
A város egyik legnagyobb múzeuma a Christian Daniel Rauch-Múzeum.
Massenhausenben egy játékmúzeum található.
A város híres szülöttei [szerkesztés]
- August Bier, sebész
- Christine Brückner, írónő
- Henning Grieneisen, labdarúgó
- Walther Herwig, a német mélytengeri halászat megalapítója
- Friedrich Kaulbach, festő
- Wilhelm von Kaulbach, festő
- Rudolf Klapp, Ortopéd
- Tim Korschewsky, kenus
- Rolf Kunisch, Beiersdorf AG vezetője
- Philipp Nicolai, költő, reformátor
- Peter Pagé, Software AG, Siemens Nixdorf AG vezetője
- Christian Daniel Rauch, szobrász
- Walter Scholz, trombitás
- Albert Steinrück, színésznő
- Johann Stieglitz, orvos
- Heinrich Wilhelm Stieglitz, költő
- Adelheid Emma Wilhelmina Theresia von Waldeck-Pyrmont, Holland királynő
- Georg Friedrich Fürst von Waldeck
- Josias Erbprinz von Waldeck-Pyrmont, SS-parancsnok
- Christian Philipp Wolf, szobrász
