Bad Arolsen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bad Arolsen
Twistetalsperre Bad Arolsen.jpg
Bad Arolsen címere
Bad Arolsen címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Hessen
Kormányzati kerület Waldeck-Frankenberg
Kerület Kassel
Polgármester Gerhard Schaller (független)
Irányítószám 34454
Rendszám KB
Népesség
Teljes népesség 15 529 fő (2011. dec 31.)[1] +/-
Népsűrűség 134 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 286 m
Terület 126,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bad Arolsen  (Németország)
Bad Arolsen
Bad Arolsen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 22′, k. h. 9° 01′Koordináták: é. sz. 51° 22′, k. h. 9° 01′
Bad Arolsen weboldala
Belváros
Hercegi kastély

Bad Arolsen (1997-ig Arolsen) német kisváros Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg kerületben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városközpont mintegy 45 km-re nyugatra fekszik Kassel-től.

Bad Arolsen 16551918-ig a waldeck-pyrmonti hercegek székvárosa volt, 1929-ig pedig a Waldecki Szabad Állam fővárosa.

A város az Oranier-Routenak nevezett német-holland ünnepi útvonalon fekszik, mely azokat a városokat és régiókat köti össze, melyek az Orániai-dinasztiával kapcsolatosak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban ősszel sokszor ködösek a reggelek. Télen gyakoriak a havazások.

Szomszédos helységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bad Arolsen északon határos Diemelstadttal, északkeleten Volkmarsennel, délkeleten Wolfhagennel, délen Waldeckkel, délnyugaton Twistetallal és nyugaton Diemelseevel és Marsberggel.

Hozzácsatolt helységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Braunsen, 190 lakos
  • Bühle, 124 lakos
  • Kohlgrund, 263 lakos
  • Helsen, 2128 lakos
  • Landau, 1148 lakos
  • Massenhausen, 552 lakos
  • Mengeringhausen, 3768 lakos
  • Neu-Berich, 242 lakos
  • Schmillinghausen, 505 lakos
  • Volkhardinghausen, 132 lakos
  • Wetterburg, 903 lakos

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklevélben először 1131-ben említik, amikor egy augusztiniánus apácazárda telepedett le. A zárdát 1526-ban szekularizálták és 1655-ben a waldecki gróf (később herceg) székhelye lett. 1710-ben lebontották és helyébe egy barokk épületet emeltetett (17131728) Frederik Anton Ulrich herceg (16761728).

1918 és 1929 között Waldeck-Pyrmont Szabad Állam fővárosa volt, melyet később Poroszországhoz csatoltak.

Bad Arolsenben van a Nemzetközi Nyomozó Szolgálat archívuma, ahol több millió dokumentumot őriznek a nácik megsemmisítő tevékenységéről, melyet zsidók és más nemzetiségek ellen követtek el. Ez a szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt részeként működik.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városi tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanácsnak 37 képviselője van, megoszlásuk a legutóbbi (2006. március 26-i) választások után:

CDU 15 képviselő
SPD 11 képviselő
Listán kívül 3 képviselő
FDP 3 képviselő
FWG 3 képviselő
zöldek 2 képviselő

Megjegyzés: az FWG polgári koalíció.

Kultúra és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Figyelemreméltó a városközpont egységes barokk stílusa a hercegi palota közelében. Eredetileg úgy tervezték, hogy a város a hercegi kastélytól keletre és nyugatra szimmetrikusan fog felépülni, de a tervet soha nem vitelezték ki, miután a nyugati oldal elkészült, elfogyott a pénz a keleti oldalra. Néhány műemlék épületet a megvalósultakból a törvény véd. 1999 óta a teljes városkép védelem alatt áll.

Épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A barokk hercegi palota, a Schloss Arolsen, mely eredetileg a waldeck-pyrmonti herceg tulajdona volt és a hercegeknek ma is szállást ad mindaddig, míg a dinasztia fiúutódokkal rendelkezik, Julius Ludwig Rothweil tervei szerint 17131728 között épült. Figyelmet érdemelnek a Carlo Ludovici Castelli olasz mester készítette mennyezeti festmények és Andrea Gallasini kitűnő stukkói.
  • A Landauer Wasserkunst, középkori vízmű, mely a védelmi okok miatt hegytetőre épüllt és városfallal körülvett Landau városkát látta el vízzel, 1555-ben létesült és a mai napig működik.

Kirándulóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legismertebb kirándulóhely Bad Arolsen környékén a Twistesee mesterséges víztározó, mely a Twiste folyó felduzzasztásával létesült.

Twistesee víztározó

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuiltúra és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arolseni kastély

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város egyik legnagyobb múzeuma a Christian Daniel Rauch-Múzeum.

Massenhausenben egy játékmúzeum található.

A város híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gemeinden in Deutschland nach Bevölkerung am 31.12.2011 auf Grundlage des Zensus 2011 und früherer Zählungen (német nyelven). Statistisches Bundesamt. (Hozzáférés: 2013. október 30.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Arolsen témájú médiaállományokat.