Anders Zorn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anders Zorn
Anders Zorn - Självporträtt i rött (1915).jpg
Önarckép vörösben, 1915

Született 1860.
Mora
Meghalt 1920.
Mora
Nemzetisége svéd
Stílusa impresszionizmus
Iskolái Királyi Szépművészeti Akadémia, Stockholm
Aki hatott rá Egron Lundgren

Anders Zorn signature.svg
Anders Zorn aláírása

Anders Leonard Zorn (Mora, Svédország, 1860. február 18. – Mora, 1920. augusztus 22.) a nemzetközileg is legsikeresebb svéd festőművészek egyike volt. Szobrászattal és rézmetszéssel is foglalkozott.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anders Zorn Svédország Dalarna tartományában, a mai Mora község területén lévő Utmeland faluban, a Grudd-birtokon született házasságon kívül. Anyja, Grudd Anna Andersdotter 20 éves korában egy uppsalai sörfőzdében dolgozott, és ott ismerkedett meg Leonard Zorn német sörfőző mesterrel, aki később Helsinkibe költözött és ott is halt meg 1872-ben.[1] Zorn soha nem találkozott az apjával, de mégis viselte a nevét.

Anders Zorn és felesége 1885 körül

Anders Zorn anyai nagyszüleinél nevelkedett Morában, majd 12 éves korától Enköpingben járt iskolába, ahol megtanulta az irodalmi svéd nyelvet – addig ugyanis csak a svéd nyelv morai változatát beszélte a családban. Az iskolában már az első rajzórákon feltűnt a tehetsége. Osztálytársairól készült rajzai, a várost ábrázoló festményei és lovakat, embereket formázó fametszetei is fennmaradtak és ma is láthatók a morai Zorn-múzeumban.

1875-től a stockholmi Királyi Szépművészeti Akadémián (Kungliga Akademien för de fria konsterna) folytatta tanulmányait az apja révén kapott kis örökség valamint a német sörfőzők stockholmi egylete segítségével.

Művészi munkásságát először fametszetek készítésével kezdte, de hamarosan áttért a festészetre. 1880-ban egy akvarellképével már komoly érdeklődést keltett egy kiállításon. Hamarosan sikeres portréfestő lett és számos megrendelést kapott gazdag svéd családoktól. Egyik ilyen megbízatása alkalmával ismerkedett meg leendő feleségével, Emma Lamm-mal, egy zsidó származású nagykereskedő lányával.

1881-től sokat utazott, főleg Angliába és Spanyolországba. Úticéljait példaképe, Egron Lundgren festményei alapján válaszotta meg. Szívesen tanulmányozta a vízfelületek mozgásának ábrázolását. Madridban alkotta 1983-ban azt a festményét, amely már világhírt szerzett számára. Itt is sok rendelést kapott portrék festésére, ami jelentősen javította anyagi helyzetét.

Svédországba visszatérve polgári házasságot kötött Emma Lamm-mal.[2] A mézesheteket Magyarországon és Törökországban töltötték, de ennek során Zorn tífuszban betegedett meg. Ezután Zorn szülőföldjén, Morában telepedtek le.

Zorn műterme Morában

A későbbiekben Zorn folytatta utazásait, gyakran feleségével együtt, hosszabb időt töltve külföldön. 1893-ban az Egyesült Államokba utazott, hogy portrékat fessen politikusokról és üzletemberekről. Grover Cleveland elnökről készült portréja nagyon ismertté vált. Később megfestette Theodore Roosevelt és William Taft arcképeit is.

1897 nyarán Oroszországba utazott, ahol szintén nagyon jól fogadták. Szentpétervárott és Moszkvában is vendégeskedett, jó barátságot kötött Repin és Konsztantyin Korovin festőkkel.[3]

Svédországba visszatérve tájképfestészettel foglalkozott, valamint akt-tanulmányokat festett. Több szobor modelljét is elkészítette.

1920 augusztusában vérmérgezésben hunyt le a morai kórházban.[4] Örökségét hatmillió amerikai dollárra becsülték. Felesége halála után, 1942-től birtoka, értékes gyűjteményeivel együtt az államra szállt és ott múzeumot rendeztek be (Zorngården).

Elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képei számos világhírű múzeumban megtalálhatók, így a párizsi Musée d’Orsay-ban, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban, a bostoni Szépművészeti Múzeumban. Svédországban a „saját” múzeumán kívül a stockholmi Nationalmuseumban is láthatók képei.

1889-ben, 29 éves korában megkapta a francia Becsületrend lovagi fokozatát a párizsi világkiállításon. Hazájában a Vasa-rend és az Északi Sarkcsillag rendje magas, királyi kitüntetéseiben részesült.

Képeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hvar 8 dag - illustreradt magasin 1921-1922, Bonniers tryckeri, Göteborg 1922 s.42
  2. Oscar II och hans tid 1872-1907, Erik Lindorm 1979 ISBN 91-46-13375-5 197. oldal
  3. Anders Zorn & Bruno Liljefors, Erik Forssman, Göteborgs Konstmuseum, Rundqvists Boktryckeri, Göteborg 1967 16. oldal
  4. Gustaf V och hans tid 1919-1927, Erik Lindorm 1979 ISBN 91-46-13377-1 s.84

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anders Zorn témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]