Amerikai ősbölény

Amerikai ősbölény
	Evolúciós időszak: Késő pleisztocén - kora holocén, 0,24–0,01 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Az állat csontváza
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bovina;
Nem:	Bölény (Bison); Hamilton Smith, 1827
Faj:	B. antiquus;
Tudományos név
	Bison antiquus; Leidy, 1852
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Amerikai ősbölény témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai ősbölény témájú kategóriát.

Az amerikai ősbölény (Bison antiquus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az amerikai ősbölény előfordulási területe a mai Észak-Amerika területe volt. Az állat a késő pleisztocén és a kora holocén korszakok között élt, azaz 24 000-10 000 évvel ezelőtt. Ezt az állatot az amerikai bölény (Bison bison) egyenes ősének tartják, a Bison occidentalisszal együtt, bár mások szerint a B. occidentalis is az amerikai ősbölény leszármazottja.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]

Kifejlődése[szerkesztés]

Ez az állat a hosszúszarvú bölényből (Bison latifrons) fejlődhetett ki, amikor is annak az óriás patás állatnak az életfeltételek megnehezedtek. A kisebb amerikai ősbölény jobban alkalmazkodott az újabb körülményekhez; sőt olyan jól érezte magát a pleisztocén végi „Észak-Amerikában”, hogy a mai kaliforniai La Brea kátránytóban ez a leggyakoribb nagytestű emlős maradvány.^[6] A B. latifrons kihalása után a B. antiquus nagy számban élt a kontinens egyes részein 18 000-től körülbelül 10 000 évvel ezelőttig.^[4]^[7]

Megjelenése[szerkesztés]

A mai bölényekhez képest az amerikai ősbölény koponyája és szarvai nagyobbak voltak, marja pedig magasabban ült; becslések szerint 15-25 százalékkal nagyobb lehetett. Körülbelül 4,6 méter hosszú, 2,27 méter marmagasságú és 1588 kilogramm testtömegű volt. A szarvhegyek között körülbelül 90-99 centiméter távolság volt.^[8]

Képek[szerkesztés]

Csontváza
A koponya teteje és szarvai

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Animals of the La Brea Tar Pits Timeline. La Brea Tar Pits & Museum . [2018. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 14.)
↑ C. G Van Zyll de Jong , 1986, A systematic study of recent bison, with particular consideration of the wood bison (Bison bison athabascae Rhoads 1898), p.53, National Museum of Natural Sciences
↑ Bell, C.J..szerk.: Woodburne, M.O.: The Blancan, Irvingtonian, and Rancholabrean mammal ages, Late Cretaceous and Cenozoic Mammals of North America: Biostratigraphy and Geochronology. New York: Columbia Univ. Press, 232–314. o. (2004). ISBN 0-231-13040-6
↑ ^a ^b Late Pleistocene distribution of Bison (Mammalia; Artiodactyla) in the Mojave Desert of Southern California and Nevada, Geology and Vertebrate Paleontology of Western and Southern North America. Los Angeles: Natural History Museum of Los Angeles County, 359–382. o. (2008)
↑ szerk.: Albright III, L.B.: Formalization of the mid-Pleistocene "Ten Mile Hill beds" in South Carolina with evidence for placement of the Irvingtonian–Rancholabrean boundary, Papers on Geology, Vertebrate Paleontology, and Biostratigraphy in Honor of Michael O. Woodburne. Flagstaff: Museum of Northern Arizona, 369–375. o. (2009)
↑ Valerius Geist, 1996, Buffalo Nation, Voyageur Press
↑ (2008) „Late Pleistocene northward-dispersing Bison antiquus from the Bighill Creek Formation, Gallelli Gravel Pit, Alberta, Canada, and the fate of Bison occidentalis”. Canadian Journal of Earth Sciences 45 (7), 827–859. o. DOI:10.1139/E08-027.
↑ Archived copy. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bison antiquus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Conservation of North American Bison: Status and Recommandations
Davis, L. B. & Wilson, M. (1978), "Bison procurement and utilization: A symposium", Plains Anthropologist Part 2 23 (82)
Ehlers, J. & Gibbard, P.L. (2004), Quaternary Glaciations: Extent and Chronology 2: Part II North America, Amsterdam: Elsevier, ISBN 0-444-51462-7
Frison, George C. (August 2000), Prehistoric Human and Bison Relationships on the Plains of North America, Edmonton, Alberta: International Bison Conference
Leidy, Joseph (1852a), "Bison antiquus", Proceedings Academy of Natural Science 6: 117
Leidy, Joseph (1852b), Memoir on the extinct species of American ox, <https://www.biodiversitylibrary.org/item/75792#page/17/mode/1up>. Hozzáférés ideje: 20 September 2013
Conrad, Jim: Ancient Bison foot fossil. Backyard Nature. (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
Paleobiology Database - Bison antiquus

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Tar_Pits-1] Animals of the La Brea Tar Pits Timeline. La Brea Tar Pits & Museum . [2018. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 14.)

[Van1986-2] C. G Van Zyll de Jong , 1986, A systematic study of recent bison, with particular consideration of the wood bison (Bison bison athabascae Rhoads 1898), p.53, National Museum of Natural Sciences

[Belletal.2004-3] Bell, C.J..szerk.: Woodburne, M.O.: The Blancan, Irvingtonian, and Rancholabrean mammal ages, Late Cretaceous and Cenozoic Mammals of North America: Biostratigraphy and Geochronology. New York: Columbia Univ. Press, 232–314. o. (2004). ISBN 0-231-13040-6

[ScottandCox2008-4] Late Pleistocene distribution of Bison (Mammalia; Artiodactyla) in the Mojave Desert of Southern California and Nevada, Geology and Vertebrate Paleontology of Western and Southern North America. Los Angeles: Natural History Museum of Los Angeles County, 359–382. o. (2008)

[Sandersetal.2009-5] szerk.: Albright III, L.B.: Formalization of the mid-Pleistocene "Ten Mile Hill beds" in South Carolina with evidence for placement of the Irvingtonian–Rancholabrean boundary, Papers on Geology, Vertebrate Paleontology, and Biostratigraphy in Honor of Michael O. Woodburne. Flagstaff: Museum of Northern Arizona, 369–375. o. (2009)

[Geist1996-6] Valerius Geist, 1996, Buffalo Nation, Voyageur Press

[Wilsonetal.2008-7] (2008) „Late Pleistocene northward-dispersing Bison antiquus from the Bighill Creek Formation, Gallelli Gravel Pit, Alberta, Canada, and the fate of Bison occidentalis”. Canadian Journal of Earth Sciences 45 (7), 827–859. o. DOI:10.1139/E08-027.

[8] Archived copy. [2011. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 30.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]