Ugrás a tartalomhoz

Amerika gyarmatosítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 15., 10:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20210214)) #IABot (v2.0.8) (GreenC bot)
Az európai nagyhatalmak amerikai gyarmatai 1750-ben.

Amerika első gyarmatosítóinak a vikingeket tartják, akik a 11. század folyamán számos települést alapítottak Grönlandon és egy rövid életűt L’Anse aux Meadows-nál, amely területet a vikingek Vinlandnak neveztek (ma Új-Fundland). A grönlandi kolóniák több évszázadot is túléltek, mely idő alatt a grönlandi vikingek az eszkimókkal jórészt ellenséges viszonyban álltak. A 15. századra a grönlandi viking települések megszűntek.

1492-ben, a Kolumbusz Kristóf vezette spanyol felfedezés érte el újra Amerikát. Ezután a kontinens európai felfedezése és gyarmatosítása hamar kiterjedt, először a Karib-tenger övezetében (beleértve Hispaniola, Puerto Rico és Kuba szigeteket), majd a 16. században Észak- és Dél-Amerika egyes területein. Végül már az egész nyugati félgömb európaiak uralma alá kerülhetett, mely alapos változásokat idézett elő a tájképben, a népességben, a növény- és állatvilágban. Amerika őslakóinak száma a Kolumbusz előtti időkben elérte a 25 milliót. Számuk a behurcolt betegségek, módszeres pusztítások és kényszer-áttelepítések révén a gyarmatosítók miatt drasztikusan lecsökkent. Ma Amerika északi részén már csak 950 ezer indián él, Közép-Amerikában sem haladja meg lélekszámuk az egymilliót.[1]

Járványok és népességcsökkenés

Az európaiak és az ázsiaiak számára olyan hosszú történelmű háziasított állatok mint a tehén, disznó, bárány, kecske, és a különböző baromfik behozatala az amerikai kontinensre és európaiakkal való hosszantartó kapcsolat az amerikai őslakos indiánok számára szokatlan baktériumokat és eddig ismeretlen kórok járványait eredményezte. Himlő járványok (1518, 1521, 1525, 1558, 1589), tífusz (1546), influenza (1558), torokgyík (1614) és kanyaró (1618) söpört végig az európai kapcsolatfelvétellel,[2][3] megölve 10 millió és 12 millió közötti embert,[4] körülbelül az indián népesség 95%-98%-át.[5][6][7] Ez a népességcsökkenés és a kulturális és államhatalmi összeomlás nagyban elősegítette az „Újvilág” földjeinek gyarmatosítását és az őslakos civilizációk meghódítását.[8]

Korai hódítások és gyarmatok

Az első hódításokat a portugálok és a spanyolok indították. A pápa által jóváhagyott 1494-es tordesillasi szerződésben a két királyság az egész Európán kívüli világot felosztotta egymás között. A Dél-Amerikán keresztül menő határtól nyugatra a Spanyol Királyság gyors területszerzésbe kezdett. Megdöntve az azték és az inka birodalmat, irányítása alá vonta Dél- és Mexikóval együtt Közép-Amerika jelentős részét a 16. század közepére, ami mellé pár korábbi karibi hódítás is társult. Eközben a portugálok uralmuk alá hajtották Kelet-Amerika jelentős részét, elnevezve ezt Brazíliának.

Más európai nemzetek hamarosan megkérdőjelezték a tordesillasi egyezményt, melyről velük nem tárgyaltak. Anglia és Franciaország szintén kísérletet tettek a 16. században gyarmatok létrehozására, de nem jártak sikerrel. Ám a következő századra már e két királyság és mellettük Dánia is tartós kolóniákat építettek ki. Ezek egy része a spanyolok által már meghódított vagy járványokban elnéptelenedett karibi szigeteken volt, míg mások Észak-Amerika keleti partvidékén, mely Floridától északra nem tartozott Spanyolországhoz.

Észak-Amerikában Spanyol Florida, az angol Virginia és Új-Anglia, a francia Acadia és Kanada (Új Franciaország), a svéd Új Svédország, és a holland Új Hollandia gyarmatok alakultak. A 18. században a Dánia–Norvégia felújította az egykori grönlandi gyarmatokat, míg az Orosz Birodalom megvetette lábát Alaszkában.

Lásd még

Források

  • Az angol nyelvű Wikipédia szócikke
  1. Raphael Lemkin: Axis Rule in Occupied Europe (A tengelyhatalmak uralma a megszállt Európában)
  2. ,American Indian Epidemics Archiválva 2015. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Smallpox: Eradicating the Scourge
  4. Mann, Charles C.. 1491: New Revelations of the Americas Before Columbus (2005) 
  5. Smallpox's history in the world. [2004. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. január 10.)
  6. The Story Of... Smallpox
  7. Smallpox: The Disease That Destroyed Two Empires
  8. 1491: New Revelations of the Americas Before Columbus (ISBN 1-4000-4006-X), Charles C. Mann, Knopf, 2005.