Juh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a birkáról, mint állatról szól. Hasonló címmel lásd még: Birka (város).

Juh Státusz: háziasított
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae) Nem: Ovis Faj: O. gmelini Alfaj: O. g. aries
Tudományos név
Ovis gmelini aries Linnaeus, 1758
Egyéb név
Ovis aries

A juh vagy birka (Ovis gmelini aries vagy Ovis aries) az ember által egyik legrégebben háziasított állatfaj, melynek gyapja, teje és húsa is felhasználható.

A juh kérődző állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. Amerikába először a spanyolok vitték a 16. sz.-ban.

[szerkesztés] Juh elnevezései életkor szerint

- szopós bárány: 4-5 kg, 50-60 napos korig szoptatják, majd leválasztják

- választott bárány vagy növendék: 1 éves korig

- tokjó (kos és jerke): 1-2 éves korban

- vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített tokjó

- anyajuh: az első ellés után

- apáca: két évnél idősebb, még nem ellett növendék

- kos, tenyészkos: kifejlett hímivarú juh (fél éves korban ivarérett, 3 évesen tenyészérett)

- kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése

- ürü: ivartalanított kos

[szerkesztés] Háziasítása, története

A magyaroknál a történelem során a ló után a legfontosabb háziállat volt. A rackajuh jellegzetesen magyar állatfajta, sehol a világon nem található, csak ott ahol magyarok laknak. Magyarországon az elmúlt ötven év során az őshonos kiskérődzők közül a juh volt az, amely számban, népszerűségben és jövedelmezőségben nagy jelentőséggel bírt.

[szerkesztés] Betegségek

Juhoknál a nyári meleg hónapokban, nedves időszakban gyakran előfordul a légynyüvesség, amelyet ha nem kezelnek, akár az állat elhullásához is vezethet.