Alfa Crucis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfa Crucis
Acrux kstars.png
Az Acrux (Alfa Crucis) a Dél Keresztje csillagképben
Megfigyelési adatok
Csillagkép Dél Keresztje csillagkép
Távolság 320
Látszólagos fényesség 0,77
Abszolút fényesség –4,19
Színkép típusa B0.5IV+B1V
Fizikai adatok
Tömeg 14 és 10 M
Hőmérséklet
Felszín 28 000 és 26 000 K

Az Alfa Crucis (Acrux, α Cru, α Crucis, Alpha Crucis, HD 108248) a Dél Keresztje csillagkép legdélibb, legfényesebb csillaga. Az Alfa Crucis a legdélebbre elhelyezkedő, első fényrendű csillag, kicsivel délebbre van,[1] mint a Alfa Centauri.

Látszó fényessége 0,77 magnitúdó.[1]

Az éjszakai égbolt tizenkettedik legfényesebb csillaga[2]. Magyarországról nem látható.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fizikai kettős, melyek 4" távolságra látszanak egymástól. Az Alfa-1 magnitúdója 1,25, az Alfa-2 magnitúdója 1,64.

Mintegy 90"-re dél-délnyugatra ettől a fényes pártól távcsővel látható egy 4,9 magnitúdós harmadik csillag, az Alfa Crucis C, ami B-típusú. Ennek a harmadik csillagnak a sajátmozgása látszólag megegyezik a másik kettő sajátmozgásával, azonban valószínűleg kétszer olyan messze van a Naprendszertől, mint a másik kettő, és nem tartozik ugyanahhoz a csillagrendszerhez.

A rendszer azonban valódi hármascsillag, mivel az Alfa-1 Crucis két csillagból áll. Ez a két csillag tömegét tekintve 14-szer és 10-szer akkora, mint a Nap. Egymástól 1 CsE-re keringenek, 76 nap alatt.

Az Alfa-2 Crucis 13 naptömegű. Körülbelül 430 CsE-re van az Alfa-1 kettőstől.

Az Alfa-1 felszíni hőmérséklete 28 000 K, az Alfa-2-é 26 000 K. Ezzel valószínűleg a legforróbb első fényrendű csillagok. Ha a rendszer becsült távolságát 320 fényévnek vesszük, akkor az Alfa-1 fényessége 25 000-szerese, az Alfa-2 fényessége 16 000-szerese a Napénak.

Az Alfa-1 fényesebb tagja és az Alfa-2 elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy egyszer valószínűleg szupernovává alakuljon, az Alfa-1 halványabb és kisebb tömegű tagja fehér törpévé válhat.

R. H. Allen szerint az Alfa Crucis kettősségét néhány jezsuita misszionárius fedezte fel, akiket XIV. Lajos Sziámba küldött 1685-ben.

Történetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dél Keresztje csillagkép története mellett nem ismert önálló története.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs önálló neve, az Acrux név az Alfa Crucis név összevonásából származik.

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországról nem, csak a 27° északi szélességtől délre látható. A Föld precessziója miatt az ókori indiai csillagászok számára látható volt, akik a „Tri-shanku” nevet adták neki.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alfa Crucis megtalálható Ausztrália, Új-Zéland és Pápua Új-Guinea zászlójában, öt más csillag mellett, amik a Dél Keresztjét szimbolizálják. Brazília zászlajában 26 más csillag mellett található, itt São Paulo államot jelképezi.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b David Darling: Acrux (Alpha Crucis). (Hozzáférés: 2011. február 24.)
  2. Egyes listák az Altairt sorolják a tizenkettedik helyre.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]