Gamma Crucis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gamma Crucis
Crux csillagkép.png
A γ Crucis a Dél Keresztje csillagképben

Más jelölések Gacrux, CD-56 4504, GJ 470, HD 108903, HIP 61084, HR 4763, LTT 4752, SAO 240019
Megfigyelési adatok
Csillagkép Dél Keresztje csillagkép
Epocha J2000.0
Rektaszcenzió 12h 31m 09,95961s[1]
Deklináció –57º 06' 47,5684"
Távolság 88,6
Látszólagos fényesség +1,63[2]
Abszolút fényesség –0,56
Színkép típusa M3.5 III.
Pályaadatok
Radiális sebesség +20,6 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban +28,23 mas/év
deklinációban –265,08 mas/év
Fizikai adatok
Sugár 84 R
Tömeg 1,3 M
Hőmérséklet
Felszín 3626 K
Luminozitás 1500 L

A Gamma Crucis (γ Cru, γ Crucis, Gacrux) a legközelebbi vörös óriás csillag.[3] A Dél Keresztje csillagképben helyezkedik el, ezért Magyarországról nem látható. A Hipparcos csillagászati műhold parallaxis-mérései alapján a távolsága 88,6 fényév.[1] Ez a harmadik legfényesebb csillag a déli félteke égboltján.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pulzálási periódusai[4]
Periódus
(nap)
Magnitúdó
12,1 0,016
15,1 0,027
16,5 0,016
54,8 0,026
82,7 0,015
104,9 0,016

A Gacrux M3.5 III.[4] színképosztályba tartozik. A fősorozat fejlődési vonaláról levált és vörös óriás lett belőle.[3]

Tömege 30%-kal nagyobb a Napénál,[5] de átmérője annak 84-szerese.[3] A Nap fényességének 1500-szorosával sugároz.[6] Felszíni hőmérséklete 3626 K,[7] színe vöröses-narancs.

Félig-szabályos változócsillag, fényváltozásának több periódusa van (lásd a táblázatban).[4]

Légköre gazdag báriumban, ami rendszerint arra utal, hogy van egy kísérője, ahonnan anyagot szív magához. Az ilyen kísérő idővel általában fehér törpévé válik.[8] Kísérőjét még nem sikerült kimutatni. Van egy +6,4 magnitúdós csillag 2 ívpercre tőle, 128° irányban, amit binokulárral is látni lehet, ez azonban csak optikai kísérő[6], ami a Földtől 400 fényév távolságra van.


Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs önálló neve, a Gacrux a Gamma Crucis név összevonásából ered.

A portugálul beszélők „Rubídea” néven ismerik (=rubin-szerű), ami a színére vonatkozik.

Kínai neve 十字架 (Shí Zì Jià), aminek jelentése „kereszt” (ebbe tartozik az Alfa Crucis és a Béta Crucis is).[9] A γ Crucis önálló kínai neve 十字架一 (Shí Zì Jià yī („a kereszt első csillaga”).[10]

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert volt az ókori görögök és rómaiak számára. Abban az időszakban a Föld precessziója következtében 40° északi szélességen is látható volt. Klaudiosz Ptolemaiosz ókori görög csillagász a Centaurus csillagképhez sorolta.[11]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gamma Crucis megtalálható Ausztrália, Új-Zéland és Pápua Új-Guinea zászlójában, öt más csillag mellett, amik a Dél Keresztjét szimbolizálják. Brazília zászlajában 26 más csillag mellett található, itt Bahia államot jelképezi.[12]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b van Leeuwen, F. (2007), "Validation of the new Hipparcos reduction", Astronomy and Astrophysics 474 (2): 653–664, DOI 10.1051/0004-6361:20078357
  2. (1966.) „UBVRIJKL photometry of the bright stars”. Communications of the Lunar and Planetary Laboratory 4 (99).  
  3. ^ a b c Jacob, A. P. (2004), "Multiwavelength diameters of nearby Miras and semiregular variables", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 350 (1): 365–374, DOI 10.1111/j.1365-2966.2004.07651.x
  4. ^ a b c Tabur, V.; Bedding, T. R. & Kiss, L. L. et al. (2009), "Long-term photometry and periods for 261 nearby pulsating M giants", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 400 (4): 1945–1961, DOI 10.1111/j.1365-2966.2009.15588.x
  5. Murdoch, Kaylene; Clark, M. & Hearnshaw, J. B. (1992), "The radial-velocity variability of Gamma Crucis", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 254: 27–29
  6. ^ a b Kaler, James B., GACRUX (Gamma Crucis), University of Illinois, <http://stars.astro.illinois.edu/sow/gacrux.html>. Retrieved on 2012-03-03
  7. Cohen, Martin; Witteborn, Fred C. & Carbon, Duane F. et al. (1996), "Spectral Irradiance Calibration in the Infrared. VII.New Composite Spectra, Comparison with Model Atmospheres, and Far-Infrared Extrapolations", Astronomical Journal 112: 2274, DOI 10.1086/118180
  8. Torra, J. (1997), "Absolute magnitudes and kinematics of barium stars", Astronomy and Astrophysics 319: 881–885
  9. (kínaiul) 中國星座神話, written by 陳久金. Published by 台灣書房出版有限公司, 2005, ISBN 978-986-7332-25-7.
  10. (kínaiul) 香港太空館 - 研究資源 - 亮星中英對照表, Hong Kong Space Museum. Accessed on line November 23, 2010.
  11. Richard Hinckley Allen, "Star Names: Their Lore and Meaning", Dover Press, 1963.
  12. Astronomy of the Brazilian Flag. Flags Of The World website

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2, p. 261. Appendix F

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamma Crucis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (1999.) „Sixth Catalogue of Fundamental Stars (FK6). Part I. Basic fundamental stars with direct solutions” (35), Kiadó: Astronomisches Rechen-Institut Heidelberg.  </ref>
  • (1999. March) „The Wilson-Bappu effect of the MgII K line - dependence on stellar temperature, activity and metallicity”. Astronomy and Astrophysics 343, 222–228. o.  </ref>

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]