Afgán gímszarvas
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Bika |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Cervus elaphus bactrianus |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Afgán gímszarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Afgán gímszarvas témájú médiaállományokat. |
Az afgán gímszarvas (Cervus elaphus bactrianus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó gímszarvas (Cervus elaphus) egyik közép-ázsiai alfaja. Olykor külön fajba sorolják a többi közép-ázsiai gímszarvassal együtt.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az afgán gímszarvas Afganisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán területén élő veszélyeztetett alfaj. 1999-ben már csak 400 afgán gímszarvas létezett. Állománya Tádzsikisztán területén csökkent a legnagyobb mértékben a háborúk miatt. De azóta természetvédelmi egyesületek lépéseket tettek, hogy megmentsék az állatot. A WWF (Természetvédelmi Világalap) segít abban, hogy visszatelepítsék az állatot az egykori elterjedési területeire. Például manapság újból él afgán gímszarvas az üzbegisztáni Zarafshan rezervátumban. A védelem és szaporítási programok eredménye, az hogy 2006-ban már 1000 példány élt Közép-Ázsia területén.
Élőhelye [szerkesztés]
Az állat az olyan mocsaras erdőket kedveli, amelyeket sivatagok vesznek körül.
Megjelenése [szerkesztés]
Ez a szarvas általában szürkés-sárgás színű. Tükre szürkésfehér. Oldalain alig látható csík húzódik. Pofája, és felső és alsó ajka fehér körvonalú. Agancsa világos. Általában négy kiság ül a főágon. A negyedik kiság fejlettebb, mint a harmadik. A kifejlett bikáknak öt kisága is lehet. A harmadik kiságtól felfelé, a főág meghajlik; ez jellemző az összes közép-ázsiai gímszarvasra is.
