A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2019. július 14., 20:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben
Dátum1401. április 28.
HelyszínBuda
Casus belliZsigmond II. Ulászló-ellenes lengyel házassági terve Piast Margittal
EredményGarai–Cillei liga
Zsigmond visszatérése a hatalomba és eljegyzése, majd házassága Cillei Borbálával
Harcoló felek
Zsigmond-ellenes magyar főurak Kanizsai János esztergomi érsek vezetésévelZsigmond magyar király

A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben az a palotaforradalom, amelynek során 1401. április 28-án a budai palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlását.

Előzményei

I. Mária magyar királynő halála (1395) után Zsigmond király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt II. Fülöp burgundi herceg egyik lányát feleségül vegye,[1] másrészt, hogy a későbbi II. Johanna nápolyi királynőnek, II. (Kis) Károly lányának a kezét elnyerje, ami viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai Margit hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg a hercegnővel, és rögtön el is jegyezte őt 1396. május 11-én a boroszlói érsek közreműködésével, de az eljegyzést ebben az időben még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért Briegbe, ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, 1399-ben meghalt, és ettől kezdve bátyjai gyámsága alá került.[2] 1401-ben Zsigmond hű lengyelét, Stiborici Stibor erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra, az esküvőre. A követ húsvét előtt el is indult az aráért, Magyarországon azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot.

Az összeesküvés

1401. április 28-án a Kanizsai-liga és a fellázadt főurak a budai palotában foglyul ejtették Luxemburgi Zsigmond királyt, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlásában. Előbb a visegrádi várba zárták, a hatalmat pedig a királyi tanácsra ruházták. A széthúzás miatt azonban nem jutottak egységre a király személyét illetően. Erre a Garai-liga a király mellett lépett fel, saját várába, Siklósra szállították Zsigmondot, ahol szövetséget kötöttek vele.

Utóhatásai

A háttéralkuk következtében, amelyekben Garai Miklós és Cillei Hermann tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, amiben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett II. Ulászló lengyel király számára, így a Cillei Annát eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, Cillei Borbála eljegyzésével. Briegi Margitból így csak hajszál híján múlt, hogy nem lett magyar királyné.[3]

Irodalmi megjelenésen

Tuster Jolán Mária A siklósi vár foglya c. regénye ezt az eseményt taglalja.

Jegyzetek

  1. ↑ II. Fülöp Luxemburgi Bona francia trónörökösné és cseh királyi hercegnő fiaként Zsigmond király elsőfokú unokatestvére volt, hiszen mind a burgundi herceg, mind pedig Zsigmond I. (Luxemburgi) János cseh király unokái voltak.
  2. ↑ L. Szilágyi (1895).
  3. ↑ Vö. Wertner (1889), Szilágyi (1895) és Mályusz (1984).

Források

További információkb

  • Tuster Jolán Mária: A siklósi vár foglya, Palladis Rt., Budapest, 1942
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Zsigmond_király_elleni_összeesküvés_és_fogsága_1401-ben&oldid=21520580”