Cillei Hermann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cillei (II.) Hermann
Hermanpotret.jpg
Cillei Hermann, szerző és a készítés ideje ismeretlen, Horvát Történeti Múzeum, Zágráb

Celje (Cillei) Grófság grófja
Hermann II./Herman II.
Uralkodási ideje
1392. szeptember 19.1435. október 13.
Elődje I. Vilmos
Utódja II. Frigyes
Horvát Királyság bánja
Herman Celjski
Uralkodási ideje
1406.1408
Elődje Pécsi Pál
Utódja Korbáviai Károly
Szlavóniai Királyság bánja
Herman Celjski
Uralkodási ideje
14061408
14231435. október 13.
Elődje Pécsi Pál
Marcali Dénes
Utódja Korbáviai Károly
Tallóci Matkó
Boszniai Királyság trónörököse
Herman Celjski
Uralkodási ideje
1426. szeptember 2.1435. október 13.
Elődje Ostojić István
Utódja Cillei Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Cillei család
Teljes neve Cillei Hermann
Született 1360 körül
Elhunyt 1435. október 13. (75 évesen)
Pozsony
Házastársa Anna schaunbergi grófnő (1358 körül–1396 körül)
Gyermekei 1. Frigyes (1379–1454)
2. Hermann (1380 körül–1426)
3. Erzsébet (–1424/26)
4. Anna (1384 körül–1439)
5. Lajos (–1417)
6. Borbála (1392–1451)
Édesapja I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385)
Édesanyja Kotromanić Katalin bosnyák királyi hercegnő (–1396 körül)

Cillei Hermann (1360 körül – Pozsony, 1435. október 13.), németül: Hermann II.von Cilli, horvátul és szlovénül: Herman II. Celjski, bosnyák nyelven: Herman II Celjski, Cilli (Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse. Cillei Borbála királyné apja, Zsigmond magyar király apósa, tanácsadója és legfőbb bizalmasa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Hermann cillei grófnak és Kotromanić Katalin bosnyák királyi hercegnőnek, I. Tvrtko bosnyák király nővérének[1] volt a fia. 1392-től a stájerországi Cilli (Celje) grófja címet örökölte.[2] 1399-től a „zagoriai gróf” (comes Zagoriae) címet viselte, miután Cillei Hermann 1399-ben megkapta Zsigmond királytól Varasd megye nyugati várait. Zagoria megye ugyan nem létezett, de Varasd vármegye ispánját, aki egyben a zagoriai várak várnagya volt, a XIV. század közepétől sokszor zagoriai ispánnak nevezték, és az ispán a latin comes-nak, azaz grófnak felelt meg. Ez volt az első örökletes grófi cím a Magyar Királyságban.[3] 1401-től válik az egyik legbefolyásosabb politikussá Magyarországon, mikor közreműködik Zsigmond király kiszabadításában, és mivel a két legjelentősebb méltóság, a király és a nádor képviselőivel eljegyezte egy-egy lányát, így kiérdemelhette volna a „Magyarország apósa” címet.[4] Zsigmond leveleiben „igen kedvelt apósunk”-nak címezte.[5] A házasságok beteljesülésével Cillei 1406-tól 1408-ig Horvátország és Szlavónia bánja is lett egyszerre. 1408-ban a Sárkány-rend egyik alapítója volt. 1408-tól viszont 1423-ig nem viselt országos tisztséget. 1423-tól, mikor Zsigmond végleg kibékült feleségével, kinevezte Szlavónia bánjává, melyet aztán már 1435-ben bekövetkezett haláláig viselt. Veje, Zsigmond a Cilli grófság területét önálló fejedelemség jogával ruházta fel, melyet életében kétszer, oklevélben is megerősített: 1430. május 1. és halála előtt pár héttel 1435. szeptember 25-én.[6]

1425-ben az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott Cillei Hermann elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön II. Tvrtko bosnyák királlyal az oszmánok ellen, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont Cillei Hermann unokájának, Cillei Ulriknak az ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.

Felesége Schaunbergi Anna, VII. Henrik schaunbergi gróf lánya volt, akivel 1377 körül kötött házasságot, és aki 1396 körül halt meg. Hat gyermekük született, három fiú és három lány. Borbála volt a legkisebb gyermeke, aki így kiskorában vesztette el az édesanyját. Ő, aki a házasságok létrehozásában annyira tevékenyen közreműködött, felesége halála után nem nősült többé, és közel negyven évig özvegyen élt.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wertner (1891) szerint Katalin I. Tvrtko király lánya volt.
  2. A város ma Szlovéniában található.
  3. Rangemelések/A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16–17. században
  4. Vö. IX. Keresztély dán király az „Európa apósa” címet nyerte el, mivel ő volt az angol király, VII. Edward és az orosz cár, II. Miklós apósa.
  5. Lásd Engel (1987: 411)
  6. Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Pest, 1858.
  • Schwicker Brunó: Az utolsó Cilley grófok és viszonyuk Magyarországhoz. Történelmi tanulmány, Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, 1881.
  • Engel Pál: Zsigmond bárói: Rövid életrajzok: Cillei Hermann bán, Zsigmond apósa (+1435) in Beke László et al. (szerk.): Művészet Zsigmond király korában 1387-1437, I. Tanulmányok, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, 1987, 410–412.
  • Pálosfalvi Tamás: Borbála és a Cilleiek, História, 2006. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók geneologiai története, Temesvár, 1891.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
I. Vilmos
Cillei gróf Counts of Celje coat of arms (1-4).svg
1392 – 1435
Következő
II. Frigyes
Előző
Pécsi Pál
Horvát bán Croatia, Historic Coat of Arms, first white square.svg
1406 – 1408
Következő
Korbáviai Károly
Előző
Pécsi Pál
Marcali Dénes
Szlavón bán Coa Slavonia Country History.svg
1406 – 1408
1423 – 1435
Következő
Korbáviai Károly
Tallóci Matkó
Előző
Ostojić István
Boszniai Királyság trónörököse Grb Kotromanica.jpg
1426 – 1435
Következő
Cillei Frigyes