Cillei Hermann

Cillei (II.) Hermann
Cillei Hermann, szerző és a készítés ideje ismeretlen, Horvát Történeti Múzeum, Zágráb
Celje (Cillei) Grófság grófja
Hermann II./Herman II.
Uralkodási ideje 1392. szeptember 19. – 1435. október 13.
Elődje	I. Vilmos
Utódja	II. Frigyes
Horvát Királyság bánja
Herman Celjski
Uralkodási ideje 1406. – 1408
Elődje	Pécsi Pál
Utódja	Korbáviai Károly
Szlavóniai Királyság bánja
Herman Celjski
Uralkodási ideje 1406 – 1408 1423 – 1435. október 13.
Elődje	Pécsi Pál Marcali Dénes
Utódja	Korbáviai Károly Tallóci Matkó
Boszniai Királyság trónörököse
Herman Celjski
Uralkodási ideje 1426. szeptember 2. – 1435. október 13.
Elődje	Ostojić István
Utódja	Cillei Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Cillei család
Teljes neve	Cillei Hermann
Született	1360 körül
Elhunyt	1435. október 13. (75 évesen) Pozsony
Házastársa	Anna schaunbergi grófnő (1358 körül–1396 körül)
Gyermekei	1. Frigyes (1379–1454) 2. Hermann (1380 körül–1426) 3. Erzsébet (–1424/26) 4. Anna (1384 körül–1439) 5. Lajos (–1417) 6. Borbála (1392–1451)
Édesapja	I. Hermann cillei gróf (1332/34–1385)
Édesanyja	Kotromanić Katalin bosnyák királyi hercegnő (–1396 körül)

Cillei Hermann (1360 körül – Pozsony, 1435. október 13.), németül: Hermann II.von Cilli, horvátul és szlovénül: Herman II. Celjski, bosnyák nyelven: Herman II Celjski, Cilli (Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse. Cillei Borbála királyné apja, Zsigmond magyar király apósa, tanácsadója és legfőbb bizalmasa.

Élete

I. Hermann cillei grófnak és Kotromanić Katalin bosnyák királyi hercegnőnek, I. Tvrtko bosnyák király nővérének volt a fia. 1392-től a stájerországi Cilli (Celje) grófja címet örökölte. 1399-től a „zagoriai gróf” (comes Zagoriae) címet viselte, miután Cillei Hermann 1399-ben megkapta Zsigmond királytól Varasd megye nyugati várait. Zagoria megye ugyan nem létezett, de Varasd vármegye ispánját, aki egyben a zagoriai várak várnagya volt, a XIV. század közepétől sokszor zagoriai ispánnak nevezték, és az ispán a latin comes-nak, azaz grófnak felelt meg. Ez volt az első örökletes grófi cím a Magyar Királyságban. 1401-től válik az egyik legbefolyásosabb politikussá Magyarországon, mikor közreműködik Zsigmond király kiszabadításában, és mivel a két legjelentősebb méltóság, a király és a nádor képviselőivel eljegyezte egy-egy lányát, így kiérdemelhette volna a „Magyarország apósa” címet. Zsigmond leveleiben „igen kedvelt apósunk”-nak címezte. A házasságok beteljesülésével Cillei 1406-tól 1408-ig Horvátország és Szlavónia bánja is lett egyszerre. 1408-ban a Sárkány-rend egyik alapítója volt. 1408-tól viszont 1423-ig nem viselt országos tisztséget. 1423-tól, mikor Zsigmond végleg kibékült feleségével, kinevezte Szlavónia bánjává, melyet aztán már 1435-ben bekövetkezett haláláig viselt. Veje, Zsigmond a Cilli grófság területét önálló fejedelemség jogával ruházta fel, melyet életében kétszer, oklevélben is megerősített: 1430. május 1. és halála előtt pár héttel 1435. szeptember 25-én.

1425-ben az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott Cillei Hermann elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön II. Tvrtko bosnyák királlyal az oszmánok ellen, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont Cillei Hermann unokájának, Cillei Ulriknak az ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.

Felesége Schaunbergi Anna, VII. Henrik schaunbergi gróf lánya volt, akivel 1377 körül kötött házasságot, és aki 1396 körül halt meg. Hat gyermekük született, három fiú és három lány. Borbála volt a legkisebb gyermeke, aki így kiskorában vesztette el az édesanyját. Ő, aki a házasságok létrehozásában annyira tevékenyen közreműködött, felesége halála után nem nősült többé, és közel negyven évig özvegyen élt.

Gyermekei

• Feleségétől, Anna (1358 körül–1396 körül) schaunbergi grófnőtől, 6 gyermek:
  • Frigyes (1379–1454), II. Frigyes néven cillei gróf, 1. felesége Frangepán Erzsébet (–1422), Frangepán István lánya, 2. felesége Dešnić Veronika (–1425), gyerekei:
    • (1. feleségétől): Cillei Ulrik (1406-1456), felesége Brankovics Katalin (–1490/92), 2 fiú 1 lány, akik gyermekkorukban meghaltak, többek között:
      • Cillei Erzsébet (1441–1455), Hunyadi Mátyás jegyese
    • (2. feleségétől): Frigyes karthauzi szerzetes
  • Erzsébet (–1424/26), férje V. Henrik görzi gróf (1376–1454): voltak utódok
  • Anna (1384 körül–1439), férje Garai Miklós (1366 körül-1433) nádor, voltak utódai, többek között:
    • Garai László (1410 körül‑1459), Magyarország nádora, felesége Piast Alexandra, I. Bolko tescheni herceg lánya, voltak utódai, többek között:
      • Garai Anna, Hunyadi Mátyás jegyese
  • Hermann (1380 körül–1426), 1. felesége Abensbergi Erzsébet (1377–1423 előtt), Bajor Erzsébet (1403 körül–1447): egy lány az első házasságból
  • Lajos (–1417)
  • Borbála (1392–1451), férje Luxemburgi Zsigmond (1368–1437), egy leány:
    • Luxemburgi Erzsébet (1409–1442) magyar és cseh királyi hercegnő, férje Habsburg Albert (1397–1439), 4 gyermek:
      • Habsburg Anna (1432–1462), férje Szász Vilmos (1425–1382) türingiai tartománygróf, 2 leány
      • Habsburg György (1435–1435)
      • Habsburg Erzsébet (1437–1505), férje IV. Kázmér lengyel király (1427–1492), 13 gyermek:
        • II. (Jagelló) Ulászló (1456–1516)
      • V. (Habsburg) László (1440–1457)

Irodalom

• Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Pest, 1858.
• Schwicker Brunó: Az utolsó Cilley grófok és viszonyuk Magyarországhoz. Történelmi tanulmány, Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, 1881.
• Engel Pál: Zsigmond bárói: Rövid életrajzok: Cillei Hermann bán, Zsigmond apósa (+1435) in Beke László et al. (szerk.): Művészet Zsigmond király korában 1387-1437, I. Tanulmányok, Budapest, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, 1987, 410–412.
• Pálosfalvi Tamás: Borbála és a Cilleiek, História, 2006. URL: Lásd Külső hivatkozások
• Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók geneologiai története, Temesvár, 1891.

Külső hivatkozások

• Hóman–Szekfű: Magyar történet/A Cillei–Garai-liga – 2011. október 13.
• Pálosfalvi Tamás: Borbála és a Cilleiek – 2011. október 13.
• FMG/Croatia/Counts of Cilli – 2011. október 13.
• FMG/Bosnia Kings – 2011. október 13.
• A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16–17. században – 2011. október 13.
• Euweb/Cilly Family – 2011. október 13.

Előző I. Vilmos	Cillei gróf 1392 – 1435	Következő II. Frigyes
Előző Pécsi Pál	Horvát bán 1406 – 1408	Következő Korbáviai Károly
Előző Pécsi Pál Marcali Dénes	Szlavón bán 1406 – 1408 1423 – 1435	Következő Korbáviai Károly Tallóci Matkó
Előző Ostojić István	Boszniai Királyság trónörököse 1426 – 1435	Következő Cillei Frigyes