„Sinosauropteryx” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: simple:Sinosauropteryx
Frissítve az angol nyelvű változat alapján.
1. sor: 1. sor:
{{pinjin és magyaros}}
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = ''Sinosauropteryx''
| name = ''Sinosauropteryx''
| status = FO
| status = FO
| fossil_range = [[Kora kréta]]
| fossil_range = [[kora kréta]], {{evolúciós időszak|124.6|122}}
| image = Sinosauropteryxskull.jpg
| image = Sinosauropteryx NT.jpg
| image_caption = ''A Sinosauropteryx csontváza, a<br>[[koppenhága]]i Zoológiai Múzeumban''
| image_caption = A ''Sinosauropteryx'' rekonstrukciója
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| classis = [[Hüllők]] ''(Reptilia)''
| classis = [[Hüllők]] ''(Reptilia)''
| superordo = [[Dinoszauruszok]] ''(Dinosauria)''
| superordo = [[Dinoszauruszok]] ''(Dinosauria)''
12. sor: 14. sor:
| subordo = [[Theropoda]]
| subordo = [[Theropoda]]
| unranked_familia = [[Coelurosauria]]
| unranked_familia = [[Coelurosauria]]
| familia = [[Compsognathidae]]
| familia = †[[Compsognathidae]]
| genus = '''''Sinosauropteryx'''''
| genus = †'''''Sinosauropteryx'''''
| genus_authority = Ji & Ji, 1996
| genus_authority = Ji & Ji, 1996
| subdivision_ranks = [[Faj]]ok
| subdivision_ranks = [[Faj]]ok
| subdivision =
⚫
| binomial = Sinosauropteryx prima
*''S. prima'' <small>Ji & Ji, 1996 ([[Típusfaj|típus]])</small>
| binomial_authority = Ji & Ji, 1996
⚫
| wikispecies = Sinosauropteryx
| wikicommons = Category:Sinosauropteryx
}}
}}


A '''''Sinosauropteryx''''' (jelentése '[[kína]]i gyíkszárny',<ref name=jiji1996>{{cite journal|last=Ji|first=Q.|coauthors=Ji, S.|year=1996|title=On discovery of the earliest bird fossil in China and the origin of birds|journal=Chinese Geology|volume=10|issue=233|pages=30–33}}</ref> a kínai {{kínai|zhonghua longniao|csunghua lungniao|中华龙鸟}} szavakból) az elsőként ismertté vált madarak közé nem tartozó [[dinoszaurusz]][[Nem (rendszertan)|nem]], melynek [[Fosszília|fosszíliáján]] [[toll]]ak lenyomataira bukkantak, és amelynek színezetét is meghatározták. A ''[[Compsognathus]]'' közeli rokonaként Kínában élt a [[kora kréta]] [[Kor (földtörténet)|korban]]. Ez a [[Liaoning]] tartománybeli híres [[Jehol-bióta]] elsőként felfedezett, nem [[avialae]] dinoszauruszneme. A rendkívül jó állapotban megőrződött fosszíliák megmutatták, hogy ''Sinosauropteryxet'' alul pelyhes, igen egyszerű felépítésű tollak borították — azonban egy másik értelmezés, ami ezeket a részeket [[kollagén]]rostok lenyomataiként azonosította, vitát váltott ki. Ezek a szálak egyszerű, kétágú struktúrák, melyek nagyjából hasonlítanak a ma élő [[kiwi]] másodlagos kezdetleges tollaira.
Az 1996-ban felfedezett '''Sinosauropteryx''' ('kínai gyíkszárny') volt az első ismert dinoszaurusz (a madarakat nem számítva), amelynek maradványain tollszerű képződmények lenyomatait is megtalálták. [[Kína]] [[Liaoning]] tartományából, a [[kora kréta]] [[időszak (földtörténet)|időszaki]] (125-121 millió éves) Yixian (Jihszien) Formációból került elő, ahol a felfedezése óta számos tollas dinoszaurusz maradványait megtalálták ''([[Protarchaeopteryx]]'', ''[[Caudipteryx]]'', ''[[Sinornithosaurus]]'', ''[[Beipiaosaurus]]'', ''[[Microraptor]]'', ''[[Dilong (dinoszaurusz)|Dilong]]'', ''[[Sinocalliopteryx]])''. A ''Sinosauropteryx'' a [[coelurosauria|coelurosauriák]] primitív képviselője volt, és rendszertanilag viszonylag távol állt az ''[[Archaeopteryx]]től''. Rendszertani helyzete és jellegei arra utalhatnak, hogy talán az összes coelurosauria elsődlegesen tollas lehetett. A ''Sinosauropteryx'' méretében és testfelépítésében hasonlított közeli rokonához, a [[késő jura]]kori ''[[Compsognathus]]hoz''.

Az egyetlen elnevezett faj, a [[típusfaj]] a ''S. prima'' (jelentése 'első') neve arra utal, hogy ez az elsőként felfedezett tollas, nem avialae dinoszaurusz.<ref name=jiji1996/> A ''S. primához'' három példányt soroltak be. Lehetséges, hogy egy nagyobb fosszilizálódott csontváz a ''Sinosauropteryx'' egy még ismeretlen fajához tartozik.

==Anatómia==
==Anatómia==
[[Fájl:Sinosauropteryx scale.png|bélyegkép|balra|A felnőtt és a fiatal ''Sinosauropteryx'' példányok, valamint az ember méretének összehasonlítása]]
⚫
[[Fájl:Fossil of Sinosauropteryx.jpg|bélyegkép|A ''Sinosauropteryx prima'' fosszíliája egy japán kiállításon]]
A ''Sinosauropteryx prima'' a legkisebb ismert, madarak közé nem tartozó theropoda, melynek típusfaja (egy majdnem felnőtt példány) csak 68&nbsp;centiméteres hosszúságot ért el, beleértve az igen hosszú farkat is.<ref name=chenetal1998>{{cite journal|last=Chen|first=P.|coauthors=Dong, Z. and Zhen, S.|year=1998|title=An exceptionally well-preserved theropod dinosaur from the Yixian Formation of China|journal=Nature|volume=391|issue=8|pages=147–152|doi=10.1038/34356|url=http://www.nature.com/nature/journal/v391/n6663/pdf/391147a0.pdf|format=PDF|accessdate=20101124}}</ref> A legnagyobb ismert példány 98&nbsp;centiméter hosszú lehetett.<ref name=TH07>{{cite journal|last=Therrien|first=F.|coauthors=Henderson, D.M.|year=2007|title=My theropod is bigger than yours...or not: estimating body size from skull length in theropods|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=27|issue=1|pages=108–115|doi=10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2}}</ref> A ''Sinosauropteryxet'' több tulajdonsága, köztük a [[combcsont]]jánál hosszabb [[koponya|koponyája]] és nagyon rövid, a lábak hosszának csak 30%-át elérő vaskos mellső lábai is megkülönböztetik az egyéb kistermetű dinoszauruszoktól. A ''Sinosauropteryx'' közeli rokonánál, a ''Compsognathusnál'' aránylag rövidebb lábakkal rendelkezett.


Emellett a ''Sinosauropteryx'' számos jellemzője egyedinek számít a ([[Bipedalizmus|két lábon]] járó, főként [[húsevő]]) theropoda dinoszauruszok között. A ''S. prima'' farka 64 csigolyából állt, ami a testhez viszonyítva a leghosszabb az ismert theropodák között. A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek. Az ujjak nagyon meghosszabbodtak a kis karokhoz mérten, második ujja a rajta levő karommal együtt hosszabb volt, mint a teljes alkar ([[orsócsont]]).
⚫
[[Kép:Fossil of Sinosauropteryx.jpg|balra|bélyegkép|''Sinosauropteryx prima'' kövület]]
Kb. 1,2 [[méter]] hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes [[theropoda]] közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.<ref>Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." ''Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727.'' [http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2001/2001Sinosauropteryx.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref>


Három példányt kapcsoltak a ''Sinosauropteryx prima'' fajhoz: a holotípust a GMV 2123 (NIGP 127586) katalógusszámú leletet, valamint az NIGP 127587 és a D 2141 katalógusszámú példányokat. Egy negyedik, nagyobb egyed ''S. primához'' kapcsolását később tévesnek találták.<ref name=Jietal2007/><ref name=gishlick&gauthier2007/> Az összes fosszíliát a {{kínai|Yixian|Jihszien}}-formációhoz tartozó {{kínai|Jianshangou|Csiensangou}}- és {{kínai|Dawangzhangzi|Tavangcsangce}}-padokban, a kínai Liaoning tartományban, {{kínai|Beipiao|Pejpiao}} és {{kínai|Lingyuan|Lingjüan}} térségében találták meg. Ezek a fosszilis padok 124,6–122&nbsp;millió évvel ezelőtt, a kora kréta korban, a késő [[barremi]]–kora [[apti]] alkorszakok idején keletkeztek.<ref name=zhou2006>{{cite journal|author=Zhou, Z|year=2006|title=Evolutionary radiation of the Jehol Biota: chronological and ecological perspectives.|journal=Geological Journal|issue=41|pages=377–393}}</ref>
A ''Sinosauropteryx'' igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4&nbsp;cm-es hosszúságot is elérő, [[toll|pehelytollszerű]] képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a [[maniraptora|maniraptorák]] és a [[madarak]] tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán [[kollagén]]rostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A ''Sinosauropteryx'' egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki.

==Osztályozás==
[[Fájl:Sinosauropteryxskull.jpg|bélyegkép|A GMV 2124 katalógusszámú, korábban a ''Sinosauropteryxhez'' besorolt csontváz másolata]]
[[Fájl:Sinosauropteryx prima.JPG|bélyegkép|Leíratlan fosszilis példány a Hong Kong-i Tudomány Múzeuma (Hong Kong Science Museum) gyűjteményében]]
A ''Sinosauropteryxhez'' csak egyetlen elnevezett faj, a ''S. prima'' tartozik. A GMV 2124 (NGMC 2124) katalógusszámú lelet feltehetően egy második fajt képvisel, melyet {{kínai|Ji Shuan|Csi Suan}} és {{kínai|Ji Quiang|Csi Csiang}} 1997-ben a ''S. prima'' nagyobb példányaként írt le.<ref name=jiji1997/> Azonban, a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology) egy 2002-es prezentációjában, Nick Longrich bemutatta, hogy ez a példány több anatómiai szempont alapján, például aránylag nagy méretét, hosszabb [[sípcsont]]ját és rövidebb farkát tekintve is eltér a többitől. Longrich szerint a GMV 2124 példány egy [[Compsognathidae|compsognathida]] [[Coelurosauria|coelurosaurus]], míg a ''Sinosauropteryx'' egy jóval fejletlenebb coelurosaurus vagy egy még kezdetlegesebb [[Carnosauria|carnosaurus]] lehet.<ref name=longrich2002/> 2007-ben, Alan D. Gishlick és Jacques A. Gauthier szintén megállapították, hogy a példány valószínűleg egy új [[taxon]]t képvisel, és átmenetileg ''Sinosauropteryx? sp.'' néven sorolták be, bár kijelentették, hogy feltehetően egy új nemhez tartozik.<ref name=gishlick&gauthier2007>{{cite journal|last=Gishlick|first=A.D.|coauthors=Gauthier, J.A.|year=2007|title=On the manual morphology of ''Compsognathus longipes'' and its bearing on the diagnosis of Compsognathidae|journal=Zoological Journal of the Linnean Society|volume=149|pages=569–581}}</ref> Ugyanebben az évben Ji Shuan, Ji Quiang, kollégáikkal együtt megváltoztatták a véleményüket és szintén egyetértettek azzal, hogy a GMV 2124 valószínűleg egy új nem tagja.<ref name=Jietal2007>{{cite journal|last=Ji|first=S.|coauthors=Gao, C., Liu, J., Meng, Q., and Ji, Q.|year=2007|title=New material of ''Sinosauropteryx'' (Theropoda: Compsognathidae) from western Liaoning, China|journal=Acta Geologica Sinica (English Edition)|volume=81|issue=2|pages=177–182}}</ref>

A ''Sinosauropteryx'', amely tollszerű struktúrái miatt vált fontossá, nem állt közeli rokonságban az előző „első madárral”, az ''[[Archaeopteryx]]szel''.<ref name=chenetal1998/> Több dinoszaurusz csoport, például a [[Deinonychosauria|deinonychosaurusok]], az [[Oviraptorosauria|oviraptorosaurusok]] és a [[Therizinosauroidea|therizinosauroideák]] is közelebbi rokonságban voltak az ''Archaeopteryxszel'', mint a ''Sinosauropteryx''. Ez azt jelzi, hogy a tollak talán több theropoda dinoszauruszra is jellemzőek voltak, nem csak az egyértelműen madárszerűekre, így lehetséges, hogy a ''Sinosauropteryx'' távoli rokonságába tartozó állatok, például az ''[[Ornitholestes]]'', a ''[[Coelurus]]'' és a ''[[Compsognathus]]'' is rendelkeztek tollakkal, azonban a tollak megjelenéséhez való közelségüket, valamint azt, hogy a ''[[Juravenator]]'' és a ''[[Tyrannosaurus]]'' pikkelyeinek jelenléte milyen összefüggésben áll a tollak elterjedésével a kezdetleges coelurosaurusok között, rendkívül nehéz pontosan megbecsülni.

A ''Sinosauropteryxet'' a legtöbb őslénykutató nem tekinti madárnak, mivel [[Filogenetikus rendszertan|filogenetikailag]] távol áll a rendszerint az ''Archaeopteryx'' és a modern madarak csoportjaként definiált [[Madarak|Aves]] [[klád]]tól. A ''Sinosauropteryxet'' felfedező és leíró tudósok azonban egy jellegzetesség vagy [[apomorfia]] alapú Aves [[Osztály (rendszertan)|osztály]] definíciót alkalmaztak, ami szerint minden tollakkal rendelkező állat madárnak számít. Kijelentették, hogy a ''Sinosauropteryx'' rostos piheszőrei igazi, szárból és zászlóból álló tollakat reprezentálnak, ezért az állat igazi madárnak tekinthető.<ref name=jiji1997>{{cite journal|last=Ji|first=Q.|coauthors=Ji, S.|year=1997|title=Advances in ''Sinosauropteryx'' Research|journal=Chinese Geology|volume=7|pages=30–32}}</ref> A nemet a [[Sauriurae]] alosztályon belül az új, '''Sinosauropterygiformes''' nevű rendben létrehozott '''Sinosauropterygidae''' családban helyezték el.<ref name=jiji1996/>

==Ősbiológia==
===Táplálkozás===
Az NIGP 127587 katalógusszámú példány a gyomra táján egy (teljes, koponyával is rendelkező) [[Gyíkok|gyík]] maradványaival együtt őrződött meg, ami azt jelzi, hogy a kis, gyors mozgású állatok a ''Sinosauropteryx prima'' étrendjének részét képezték. Korábban több ilyen gyíkot is felfedeztek azokban a kőzetekben, amelyekben a ''Sinosauropteryxet'' is megtalálták, de még nem készült róluk leírás.<ref name=chenetal1998/>

Egy másik lehetséges ''Sinosauropteryx'' példány, a GMV 2124 katalógusszámú (''Sinosauropteryx? sp.'') lelet a gyomránál három emlős állcsonttal együtt került elő. Jørn H. Hurum, {{kínai|Luo Zhe-Xi|Lo Csö-hszi}} és Zofia Kielan-Jaworowska ezek közül kettőt a ''[[Zhangheotherium]]'', a harmadikat pedig a ''[[Sinobaatar]]'' részeként azonosította, ami azt bizonyítja, hogy ez a két emlős a ''Sinosauropteryx'' zsákmányai közé tartozott. Érdekes módon a ''Zhangheotherium'' olyan állatként ismert, amely a modern [[kacsacsőrű emlős]]höz hasonlóan egy rejtett méregtüskével rendelkezett, ami azt jelzi, hogy a ''Sinosauropteryx'' feltehetően mérgező állatokkal táplálkozott.<ref name=hurumetal2006>{{cite journal|last=Hurum|first=Jørn H.|coauthors=Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia|year=2006|title=Were mammals originally venomous?|journal=Acta Palaeontologica Polonica|volume=51|issue=1|pages=1–11|url=http://www.app.pan.pl/archive/published/app51/app51-001.pdf|format=PDF|accessdate=20101124}}</ref>

===Szaporodás===
A teljes gyomortartalommal és ahhoz tartozóan egy gyíkkal együtt megőrződött ''S. prima'' példány (az NIGP 127587 katalógusszámú lelet) hasi részén kisméretű tojások is megőrződtek. Két tojás közvetlenül a [[szeméremcsont]] nyúlványa felett helyezkedett el, több másik pedig az alatta levő lemezen. Nem valószínű, hogy az állat elfogyasztotta a tojásokat, mivel a testüreg olyan részén voltak, ahol a héjuk már nem lett volna érintetlen. Valószínűbb, hogy ezek az állat saját, lerakásra váró tojásai voltak.

A tojások 36&nbsp;milliméter hosszúak és 26&nbsp;milliméter szélesek. A példány teljes testhossza elérte az 1,07&nbsp;métert.<ref name=chenetal1998/>

===Tollak===
A ''Sinosauropteryx'' összes példánya testtakaró struktúrákkal (a bőrből kiemelkedő szálakkal) együtt őrződött meg, melyeket a legtöbb őslénykutató nagyon kezdetleges tollakként értelmez. E rövid, pehelyszerű szálak lenyomatai a koponya hátsó fele mentén, a karokon, a nyakon, a háton és a farok felső és alsó részén láthatók. További tollas foltokat azonosítottak a test oldalain, a kínai őslénykutatók, {{kínai|Chen Pei-ji|Csen Pej-csi}}, {{kínai|Dong Zhimming|Tung Cse-ming}} és {{kínai|Zheng Shuo-nan|Cseng Suo-nan}} pedig kijelentették, hogy a tollak sűrűsége a háton és a foltok ritkasága a test más részein azt jelzi, hogy az élő állatot teljes tolltakaró fedhette, melynek hasi részei eltűnhettek a bomlás következtében.<ref name=chenetal1998/>

A szálak a csontoktól résnyire őrződtek meg, ami több szerző szerint is nagyjából megfelel az izomszövet és a bőr várható mennyiségének, amivel az élő állat rendelkezhetett. A tollak a koponyánál és a faroknál, ahol az izomzat kevés volt vagy hiányzott, a csonthoz közelebb rögzültek, a rés pedig növekszik a hátcsigolyák felé, ahol nagyobb mennyiségű izomzat lehetett, ami azt jelzi, hogy a szálak a bőrön kívül és nem alatta helyezkedtek el.<ref name=chenetal1998/>

A szálak véletlenszerű és gyakran hullámzó sorokban való megőrződése arra utal, hogy e képződmények puhák és hajlékonyak voltak. A mikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy az egyes szálak a szélüknél sötétek, belül pedig világosak voltak, ami azt jelzi, hogy a modern tollakhoz hasonlóan a belsejük üreget tartalmazott. A hasonló méretű modern emlősök szőréhez viszonyítva az egyes példányoknál talált szálak elég durvák, emellett pedig jóval hosszabbak és vastagabbak is.<ref name=chenetal1998/>

A szálak hossza változott a test egyes részein. A legrövidebbek, melyek közvetlenül a szemek előtt helyezkedtek el, 13&nbsp;milliméteresre nőttek meg. A test mentén lefelé haladva a szálak hossza gyorsan növekedett, amíg a lapockák felett el nem érték a 35&nbsp;milliméteres hosszúságot. A hosszuk egységes maradt a hát mentén a csípőig, ahol ismét növekedni kezdtek, míg a farok közepén el nem érték a 40&nbsp;millimétert. A farok alsó részén levő szálak voltak a legrövidebbek, a hosszuk pedig jóval gyorsabban növekedett, mint a felső részen levőké. A 25. farokcsigolyánál az alsó szálak csak 35&nbsp;milliméteres hosszúságot értek el. A mellső láb leghosszabb tollai 1&nbsp;milliméteresek voltak.<ref name=chenetal1998/>

Bár a tollazat túl sűrű ahhoz, hogy lehetővé tegye egyetlen toll vizsgálatát, több tanulmány megállapítása szerint kétféle száltípus (vékony és vastag) keveredik egymással, a vastag szálak merevebbnek tűnnek a vékonyaknál. melyek egymással párhuzamosan, a közeli vastagabb szálaktól elfordulva állnak, ami arra utal, hogy a modern madarakéhoz hasonló, de azoknál jóval kezdetlegesebb tollak egy központi szárból és az azokból kinövő vékonyabb ágakból álltak.<ref name=currie&chen2001>{{cite journal|last=Currie|first=P.J.|coauthors=Chen, P.-j.|year=2001|title=Anatomy of ''Sinosauropteryx prima'' from Liaoning, northeastern China|journal=Canadian Journal of Earth Sciences|volume=38|issue=1|pages=705-727}}</ref> A szálak általánosságban leginkább egyes modern madarak vastag szárból és hosszú, vékony szálakból álló aljtollazatára emlékeztetnek. Ugyanezek a struktúrák több más Yixian-formációból előkerült fosszíliánál, például a ''[[Confuciusornis]]énál'' is megfigyelhetők.<ref name=chenetal1998/>

====Színezet====
[[Fájl:Sinosauropteryx mmartyniuk solosml.png|bélyegkép|250px|jobbra|A ''Sinosauropteryx'' rekonstrukciója a megőrződött melanoszómák vizsgálata alapján megállapított színezéssel]]
A ''Sinosauropteryx'' fosszíliáin a faroknál világos és sötét sávok láthatók, melyek azt jelezhetik, hogyan nézett ki az élő állat. Ezt a csíkozást {{kínai|Chen|Csen}} és kollégái kezdetben a példányt megőrző kőzetlemezek közötti repedés következményeként értelmezték.<ref name=chenetal1998/> Nick Longrich egyik 2002-es, a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology) által részben megjelentetett előadásában azonban kijelentette, hogy ezek a példányok valójában az eredeti színezet maradványaival együtt őrződtek meg. Azt állította, hogy a farok sötét sávos részeinek eloszlása túlságosan egyenlő ahhoz, hogy mindez a kőzetlemezek véletlenszerű elkülönülésének eredménye legyen, és hogy az elszíneződést inkább a tollak fosszilizálódott [[pigment]]jei okozták. Emellett szintén a mintázatra utalhat, hogy a sötét tollak a lelet konzerválódásától vagy lebomlásától függetlenül csak a test felső részén helyezkednek el, azt jelezve, hogy a ''Sinosauropteryx prima'' a hátán sötétebb, a hasán világosabb színezettel, a farkán pedig álcázásra szolgáló sávokkal rendelkezett.<ref name=longrich2002>{{cite journal|last=Longrich|first=N.|year=2002|title=Systematics of ''Sinosauropteryx''|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=22|issue=3|pages=80A}}</ref>

Longrich következtetését elsőként a ''Nature'' című folyóirat 2010 januárjában online megjelent egyik cikke támogatta. {{kínai|Zhang Fucheng|Csang Fu-cseng}} és kollégái több dinoszaurusz és korai madár esetében is megvizsgálták a fosszilizálódott tollakat, és bizonyítékot találtak arra, hogy azok a modern madarak tollainak színezetét biztosító [[Melanocita#Melanoszóma|melanoszóma]] sejteket őrzitek meg. A melanoszómák felépítésének és elterjedésének vizsgálatával {{kínai|Zhang|Csang}} és kollégái képesek voltak igazolni a ''Sinosauropteryx'' farkán levő világos és sötét színű sávok jelenlétét. Emellett a csapat összehasonlítást is végzett a modern madarak melanoszóma típusaival, az általános színtartomány meghatározása érdekében. A vörös színű pigmentet létrehozó és tároló gömbölyű phaeomelanoszómák jelenlétéből arra következtettek, hogy a ''Sinosauropteryx'' sötétebb tollai gesztenyebarna vagy vörösesbarna színűek voltak.<ref name=zhangetal2010>{{cite journal|last=Zhang|first=F.|coauthors=Kearns, S.L., Orr, P.J., Benton, M.J., Zhou, Z., Johnson, D., Xu, X. and Wang, X.|date=2010-02-25|title=Fossilized melanosomes and the colour of Cretaceous dinosaurs and birds|journal=Nature|volume=463|page=1075-1078|url=http://www.nature.com/nature/journal/v463/n7284/pdf/nature08740.pdf|format=PDF|accessdate=20101124}}</ref>

====Vita====
{{Lásd még|Tollas dinoszauruszok}}
A ''Sinosauropteryx'' fosszíliák szálszerű lenyomatait egyes kutatók nem kezdetleges tollakként, hanem kollagénrostok maradványaiként értelmezték. Mivel egyértelműen a testen kívül helyezkednek el, a kutatók kijelentették, hogy a szálak a modern vízi életmódot folytató gyíkokra emlékeztető módon egy tarajt alkottak az állat hátán és a farka alsó részén.<ref name=linghan-soliaretal2007>{{cite journal|last=Lingham-Soliar|first=T.|coauthors=Feduccia, A.; and Wang, X.|year=2007|title=http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/274/1620/1823.full A new Chinese specimen indicates that ‘protofeathers’ in the Early Cretaceous theropod dinosaur ''Sinosauropteryx'' are degraded collagen fibres|journal=Proceedings of the Royal Society B]|volume=274|issue=1620|pages=1823–1829|doi=10.1098/rspb.2007.0352|pmid=17521978|pmc=2270928|url=http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/274/1620/1823.full.pdf+html|format=PDF|accessdate=20101124}}</ref> Ez megcáfolja azt az állítást, hogy a ''Sinosauropteryx'' a [[Bazális (rendszertan)|legbazálisabb]] ismert theropodanem, amely tollakkal rendelkezett, és megkérdőjelezi a tollak eredetével kapcsolatos jelenlegi elméletet is. Megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az első tollak nem a repülés, hanem a hőszigetelés érdekében fejlődtek ki, és hogy először azoknál az aránylag bazális dinoszauruszoknál jelentek meg, amelyekből később a modern madarak kifejlődtek.<ref name=balddino>{{cite news|author=Katharine Sanderson|title=Bald dino casts doubt on feather theory|date=2007-05-23|publisher|doi=10.1038/news070521-6|url=http://www.nature.com/news/2007/070521/full/070521-6.html|accessdate=20101124}}</ref>

A legtöbb kutató nem ért egyet a lenyomatok kollagénrostokként vagy más strukturált szálakként való azonosításával. Az a tudóscsoport, amely beszámolt a struktúrákban talált pigmentációs sejtekről, kijelentette, hogy ezek jelenléte azt igazolja, hogy a struktúrák tollak voltak, nem kollagénrostok, ez utóbbiak ugyanis nem tartalmaznak pigmentet.<ref name=zhangetal2010/><ref>{{cite web|author=Sloan, Chris|title=Dinosaur True Colors Revealed for First Time|publisher=National Geographic Magazine|date=2010-01-27|url=http://news.nationalgeographic.com/news/2010/01/100127-dinosaur-feathers-colors-nature|accessdate=20101124}}</ref>

==A felfedezés története==
[[Fájl:Sinosauropteryxfossil.jpg|bélyegkép|A ''Sinosauropteryx'' tollenyomatos [[típuspéldány]]a a Belső Mongólia Múzeum (Inner Mongolia Museum) gyűjteményében]]
Az első, később ''Sinosauropteryx prima'' néven ismertté vált fosszilizálódott példányt 1996 augusztusában {{kínai|Li Yumin|Li Jü-min}} fedezte fel. A gazdálkodásból élő és emellett fosszíliagyűjtéssel is foglalkozó {{kínai|Yumin|Jü-min}} gyakran kutatott Liaoning tartományban olyan fosszíliák után, amelyeket magánszemélyeknek és múzeumoknak kínált fel eladásra. {{kínai|Yumin|Jümin}} felismerte a két lemezre tagoldódó példány egyedi minőségét, a két lemezt pedig eladta két különböző kínai múzeumnak: a [[peking]]i Nemzeti Geológiai Múzeumnak és a Nanjingi Geológiai és Őslénytani Intézetnek. A pekingi múzeum igazgatója {{kínai|Ji Qiang|Csi Csiang}} felismerte a lelet fontosságát, ahogyan a látogatóba érkező kanadai őslénykutató Phil Currie és a képzőművész Michael Skrepnick is, akiket akkor tájékoztattak a fosszíliáról, amikor visszatértek az 1996 októberének első hetében a területre vezetett expedíciójukról és megvizsgálták a pekingi múzeum gyűjteményét. Currie azonnal felismerte a fosszília jelentőségét. Ahogy a ''The New York Times'' idézi: „Mikor megláttam ezt a vulkáni hamuval kevert hordalékkő lemezt, amibe az élőlény beágyazódott, teljesen ledöbbentem.”<ref name=nyt2006>{{cite news|author=Browne, M.W.|year=1996|title=Feathery Fossil Hints Dinosaur-Bird Link|publisher=The New York Times|date=1996-10-19|work=Section 1 page 1 of the New York edition}}</ref>

A kínai hatóságok kezdetben meggátolták, hogy fényképeket jelentessenek meg a példányról. Currie azonban egy fényképet vitt magával a Gerinces Őslénytani Társaság 1996-os találkozójára, a New York-i Amerikai Természetrajzi Múzeumba (American Museum of Natural History), ahol az őslénykutatók tömegei gyűltek össze és vitatták meg az új felfedezést. A hír állítólag „sokként hatott” [[John Ostrom]]ra, aki az 1970-es években azon elmélet úttörője volt, ami szerint a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki.<ref name=nyt2006/> Ostrom később csatlakozott egy Pekingben összegyűlt nemzetközi kutatócsoporthoz, amely megvizsgálta a fosszíliát (a csoport tagjai közé tartozott a tollszakértő Alan Brush, a fosszilis madarak szakértője Larry Martin, és a korai madár, az ''Archaeopteryx'' szakértője Peter Wellnhofer is).

A pekingi tudóscsoport három napos mikroszkópos vizsgálatnak vetette alá a ''Sinosauropteryx'' példányt, a vele együtt megőrződött szálak mibenlétével kapcsolatos viták pedig szinte azonnal megkezdődtek. A (Philadelphiai Természettudományi Akadémián (Philadelphia Academy of Natural Science), 1997. április 24-én tartott sajtókonferencián bejelentett) kutatási eredményeik nem voltak meggyőzőek; a csoport egyetértett abban, hogy a ''Sinosauropteryx'' példánnyal együtt megőrződött struktúrák nem modern tollak voltak, de a pontos mibenlétük tisztázásához további vizsgálatokat tartottak szükségesnek.<ref name=pressconference1997>{{cite news|author=Stieg, B.|year=1997|title=Debate rages over birds' relation to dinosaurs|publisher=Knight-Ridder Newspapers|date=2007-04-23}}</ref> Az amerikai ornitológus, Alan Feduccia, aki korábban nem vizsgálta meg a példányt, az ''Audubon Magazine-ban'' azt írta, hogy a ''Sinosauropteryx'' (melyet ekkor a ''Compsognathus prima'' néven a ''Compsognathus'' szinonimájaként tartott számon) a hátán egy sor merevítőt viselt, és hogy az őslénykutatók a sóvárgásuknak engedtek, amikor a struktúrákat tollaknak minősítették.<ref name=audubon1997>{{cite news|author=Morell, V.|year=1997|title=The origin of birds: the dinosaur debate|publisher=Audubon Magazine|month=április|year=1997|issue=36–45}}</ref> A csoport tagjainak későbbi publikációi nem értettek egyet a struktúrák mibenlétét illetően, de a tudósok többsége inkább a tollakkal való kapcsolatuk mellett érvelt, mint amellett, hogy a test belsejéhez vagy a bőrhöz tartozó struktúrák voltak.<ref name=currie&chen2001/>


Az egyik ''Sinosauropteryx'' példány csontvázában tojásokat találtak, az állat [[petevezeték]]einek maradványaival együtt. A leletek alapján a Sinosauropteryxnek páros petevezetékei voltak, a mai madarakkal ellentétben, amelyek csak egy petevezetékkel rendelkeznek.
==Életmód==
A ''Sinosauropteryx'' valószínűleg kisebb [[emlősök]]kel és más kistestű állatokkal táplálkozott. Erről árulkodik az egyik példány gyomortartalma is, amelyben három emlősállkapcsot találtak (kettő a ''[[Zhangheotherium]]'', egy harmadik a ''[[Sinobaatar]]'' nembe tartozott). A ''Zhangheotheriumról'' ismert, hogy a mai [[kacsacsőrű emlős]]éhez hasonló méregtüskével rendelkezett, tehát a ''Sinosauropteryx'' étrendjén elképzelhető, hogy mérgező emlősök is szerepeltek.<ref>Hurum, Jorn H.; Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia (2006): "Were mammals originally venomous?" ''Acta Palaeontologica Polonica 51.'' [http://www.app.pan.pl/acta51/app51-001.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref>
==Források és jegyzetek==
==Források és jegyzetek==
{{fordítás|en|4=angol|n=a|Sinosauropteryx|oldid=395290123}} <!-- 2010-11-07 -->
{{források}}
{{források}}
<!-- Can. J. Earth Sci. 38: 1705 -->

==Külső hivatkozások==
===Magyar nyelven===
* {{cite web|url=http://hvg.hu/Tudomany/20100128_dino_dinoszaurusz_szin_elso_toll_szorszal|title=Először sikerült megállapítani egy dinoszaurusz színét|work=hvg.hu|accessdate=20101124}}

===Angol nyelven===
* {{cite web|url=http://web.me.com/dinoruss/de_4/5a66646.htm|title=Sinosauropteryx|work=The Dinosaur Encyclopaedia|accessdate=20101124}}


[[Kategória:Compsognathidák]]
[[Kategória:Compsognathidák]]

A lap 2010. november 26., 17:12-kori változata

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Sinosauropteryx
Evolúciós időszak: kora kréta, 124,6–122 Ma
↓
A Sinosauropteryx rekonstrukciója
A Sinosauropteryx rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Csoport: Coelurosauria
Család: †Compsognathidae
Nem: †Sinosauropteryx
Ji & Ji, 1996
Fajok
  • S. prima Ji & Ji, 1996 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sinosauropteryx témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sinosauropteryx témájú médiaállományokat és Sinosauropteryx témájú kategóriát.

A Sinosauropteryx (jelentése 'kínai gyíkszárny',[1] a kínai csunghua lungniao szavakból) az elsőként ismertté vált madarak közé nem tartozó dinoszaurusznem, melynek fosszíliáján tollak lenyomataira bukkantak, és amelynek színezetét is meghatározták. A Compsognathus közeli rokonaként Kínában élt a kora kréta korban. Ez a Liaoning tartománybeli híres Jehol-bióta elsőként felfedezett, nem avialae dinoszauruszneme. A rendkívül jó állapotban megőrződött fosszíliák megmutatták, hogy Sinosauropteryxet alul pelyhes, igen egyszerű felépítésű tollak borították — azonban egy másik értelmezés, ami ezeket a részeket kollagénrostok lenyomataiként azonosította, vitát váltott ki. Ezek a szálak egyszerű, kétágú struktúrák, melyek nagyjából hasonlítanak a ma élő kiwi másodlagos kezdetleges tollaira.

Az egyetlen elnevezett faj, a típusfaj a S. prima (jelentése 'első') neve arra utal, hogy ez az elsőként felfedezett tollas, nem avialae dinoszaurusz.[1] A S. primához három példányt soroltak be. Lehetséges, hogy egy nagyobb fosszilizálódott csontváz a Sinosauropteryx egy még ismeretlen fajához tartozik.

Anatómia

A felnőtt és a fiatal Sinosauropteryx példányok, valamint az ember méretének összehasonlítása
A Sinosauropteryx prima fosszíliája egy japán kiállításon

A Sinosauropteryx prima a legkisebb ismert, madarak közé nem tartozó theropoda, melynek típusfaja (egy majdnem felnőtt példány) csak 68 centiméteres hosszúságot ért el, beleértve az igen hosszú farkat is.[2] A legnagyobb ismert példány 98 centiméter hosszú lehetett.[3] A Sinosauropteryxet több tulajdonsága, köztük a combcsontjánál hosszabb koponyája és nagyon rövid, a lábak hosszának csak 30%-át elérő vaskos mellső lábai is megkülönböztetik az egyéb kistermetű dinoszauruszoktól. A Sinosauropteryx közeli rokonánál, a Compsognathusnál aránylag rövidebb lábakkal rendelkezett.

Emellett a Sinosauropteryx számos jellemzője egyedinek számít a (két lábon járó, főként húsevő) theropoda dinoszauruszok között. A S. prima farka 64 csigolyából állt, ami a testhez viszonyítva a leghosszabb az ismert theropodák között. A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek. Az ujjak nagyon meghosszabbodtak a kis karokhoz mérten, második ujja a rajta levő karommal együtt hosszabb volt, mint a teljes alkar (orsócsont).

Három példányt kapcsoltak a Sinosauropteryx prima fajhoz: a holotípust a GMV 2123 (NIGP 127586) katalógusszámú leletet, valamint az NIGP 127587 és a D 2141 katalógusszámú példányokat. Egy negyedik, nagyobb egyed S. primához kapcsolását később tévesnek találták.[4][5] Az összes fosszíliát a Jihszien-formációhoz tartozó Csiensangou- és Tavangcsangce-padokban, a kínai Liaoning tartományban, Pejpiao és Lingjüan térségében találták meg. Ezek a fosszilis padok 124,6–122 millió évvel ezelőtt, a kora kréta korban, a késő barremi–kora apti alkorszakok idején keletkeztek.[6]

Osztályozás

A GMV 2124 katalógusszámú, korábban a Sinosauropteryxhez besorolt csontváz másolata
Leíratlan fosszilis példány a Hong Kong-i Tudomány Múzeuma (Hong Kong Science Museum) gyűjteményében

A Sinosauropteryxhez csak egyetlen elnevezett faj, a S. prima tartozik. A GMV 2124 (NGMC 2124) katalógusszámú lelet feltehetően egy második fajt képvisel, melyet Csi Suan és Csi Csiang 1997-ben a S. prima nagyobb példányaként írt le.[7] Azonban, a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology) egy 2002-es prezentációjában, Nick Longrich bemutatta, hogy ez a példány több anatómiai szempont alapján, például aránylag nagy méretét, hosszabb sípcsontját és rövidebb farkát tekintve is eltér a többitől. Longrich szerint a GMV 2124 példány egy compsognathida coelurosaurus, míg a Sinosauropteryx egy jóval fejletlenebb coelurosaurus vagy egy még kezdetlegesebb carnosaurus lehet.[8] 2007-ben, Alan D. Gishlick és Jacques A. Gauthier szintén megállapították, hogy a példány valószínűleg egy új taxont képvisel, és átmenetileg Sinosauropteryx? sp. néven sorolták be, bár kijelentették, hogy feltehetően egy új nemhez tartozik.[5] Ugyanebben az évben Ji Shuan, Ji Quiang, kollégáikkal együtt megváltoztatták a véleményüket és szintén egyetértettek azzal, hogy a GMV 2124 valószínűleg egy új nem tagja.[4]

A Sinosauropteryx, amely tollszerű struktúrái miatt vált fontossá, nem állt közeli rokonságban az előző „első madárral”, az Archaeopteryxszel.[2] Több dinoszaurusz csoport, például a deinonychosaurusok, az oviraptorosaurusok és a therizinosauroideák is közelebbi rokonságban voltak az Archaeopteryxszel, mint a Sinosauropteryx. Ez azt jelzi, hogy a tollak talán több theropoda dinoszauruszra is jellemzőek voltak, nem csak az egyértelműen madárszerűekre, így lehetséges, hogy a Sinosauropteryx távoli rokonságába tartozó állatok, például az Ornitholestes, a Coelurus és a Compsognathus is rendelkeztek tollakkal, azonban a tollak megjelenéséhez való közelségüket, valamint azt, hogy a Juravenator és a Tyrannosaurus pikkelyeinek jelenléte milyen összefüggésben áll a tollak elterjedésével a kezdetleges coelurosaurusok között, rendkívül nehéz pontosan megbecsülni.

A Sinosauropteryxet a legtöbb őslénykutató nem tekinti madárnak, mivel filogenetikailag távol áll a rendszerint az Archaeopteryx és a modern madarak csoportjaként definiált Aves kládtól. A Sinosauropteryxet felfedező és leíró tudósok azonban egy jellegzetesség vagy apomorfia alapú Aves osztály definíciót alkalmaztak, ami szerint minden tollakkal rendelkező állat madárnak számít. Kijelentették, hogy a Sinosauropteryx rostos piheszőrei igazi, szárból és zászlóból álló tollakat reprezentálnak, ezért az állat igazi madárnak tekinthető.[7] A nemet a Sauriurae alosztályon belül az új, Sinosauropterygiformes nevű rendben létrehozott Sinosauropterygidae családban helyezték el.[1]

Ősbiológia

Táplálkozás

Az NIGP 127587 katalógusszámú példány a gyomra táján egy (teljes, koponyával is rendelkező) gyík maradványaival együtt őrződött meg, ami azt jelzi, hogy a kis, gyors mozgású állatok a Sinosauropteryx prima étrendjének részét képezték. Korábban több ilyen gyíkot is felfedeztek azokban a kőzetekben, amelyekben a Sinosauropteryxet is megtalálták, de még nem készült róluk leírás.[2]

Egy másik lehetséges Sinosauropteryx példány, a GMV 2124 katalógusszámú (Sinosauropteryx? sp.) lelet a gyomránál három emlős állcsonttal együtt került elő. Jørn H. Hurum, Lo Csö-hszi és Zofia Kielan-Jaworowska ezek közül kettőt a Zhangheotherium, a harmadikat pedig a Sinobaatar részeként azonosította, ami azt bizonyítja, hogy ez a két emlős a Sinosauropteryx zsákmányai közé tartozott. Érdekes módon a Zhangheotherium olyan állatként ismert, amely a modern kacsacsőrű emlőshöz hasonlóan egy rejtett méregtüskével rendelkezett, ami azt jelzi, hogy a Sinosauropteryx feltehetően mérgező állatokkal táplálkozott.[9]

Szaporodás

A teljes gyomortartalommal és ahhoz tartozóan egy gyíkkal együtt megőrződött S. prima példány (az NIGP 127587 katalógusszámú lelet) hasi részén kisméretű tojások is megőrződtek. Két tojás közvetlenül a szeméremcsont nyúlványa felett helyezkedett el, több másik pedig az alatta levő lemezen. Nem valószínű, hogy az állat elfogyasztotta a tojásokat, mivel a testüreg olyan részén voltak, ahol a héjuk már nem lett volna érintetlen. Valószínűbb, hogy ezek az állat saját, lerakásra váró tojásai voltak.

A tojások 36 milliméter hosszúak és 26 milliméter szélesek. A példány teljes testhossza elérte az 1,07 métert.[2]

Tollak

A Sinosauropteryx összes példánya testtakaró struktúrákkal (a bőrből kiemelkedő szálakkal) együtt őrződött meg, melyeket a legtöbb őslénykutató nagyon kezdetleges tollakként értelmez. E rövid, pehelyszerű szálak lenyomatai a koponya hátsó fele mentén, a karokon, a nyakon, a háton és a farok felső és alsó részén láthatók. További tollas foltokat azonosítottak a test oldalain, a kínai őslénykutatók, Csen Pej-csi, Tung Cse-ming és Cseng Suo-nan pedig kijelentették, hogy a tollak sűrűsége a háton és a foltok ritkasága a test más részein azt jelzi, hogy az élő állatot teljes tolltakaró fedhette, melynek hasi részei eltűnhettek a bomlás következtében.[2]

A szálak a csontoktól résnyire őrződtek meg, ami több szerző szerint is nagyjából megfelel az izomszövet és a bőr várható mennyiségének, amivel az élő állat rendelkezhetett. A tollak a koponyánál és a faroknál, ahol az izomzat kevés volt vagy hiányzott, a csonthoz közelebb rögzültek, a rés pedig növekszik a hátcsigolyák felé, ahol nagyobb mennyiségű izomzat lehetett, ami azt jelzi, hogy a szálak a bőrön kívül és nem alatta helyezkedtek el.[2]

A szálak véletlenszerű és gyakran hullámzó sorokban való megőrződése arra utal, hogy e képződmények puhák és hajlékonyak voltak. A mikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy az egyes szálak a szélüknél sötétek, belül pedig világosak voltak, ami azt jelzi, hogy a modern tollakhoz hasonlóan a belsejük üreget tartalmazott. A hasonló méretű modern emlősök szőréhez viszonyítva az egyes példányoknál talált szálak elég durvák, emellett pedig jóval hosszabbak és vastagabbak is.[2]

A szálak hossza változott a test egyes részein. A legrövidebbek, melyek közvetlenül a szemek előtt helyezkedtek el, 13 milliméteresre nőttek meg. A test mentén lefelé haladva a szálak hossza gyorsan növekedett, amíg a lapockák felett el nem érték a 35 milliméteres hosszúságot. A hosszuk egységes maradt a hát mentén a csípőig, ahol ismét növekedni kezdtek, míg a farok közepén el nem érték a 40 millimétert. A farok alsó részén levő szálak voltak a legrövidebbek, a hosszuk pedig jóval gyorsabban növekedett, mint a felső részen levőké. A 25. farokcsigolyánál az alsó szálak csak 35 milliméteres hosszúságot értek el. A mellső láb leghosszabb tollai 1 milliméteresek voltak.[2]

Bár a tollazat túl sűrű ahhoz, hogy lehetővé tegye egyetlen toll vizsgálatát, több tanulmány megállapítása szerint kétféle száltípus (vékony és vastag) keveredik egymással, a vastag szálak merevebbnek tűnnek a vékonyaknál. melyek egymással párhuzamosan, a közeli vastagabb szálaktól elfordulva állnak, ami arra utal, hogy a modern madarakéhoz hasonló, de azoknál jóval kezdetlegesebb tollak egy központi szárból és az azokból kinövő vékonyabb ágakból álltak.[10] A szálak általánosságban leginkább egyes modern madarak vastag szárból és hosszú, vékony szálakból álló aljtollazatára emlékeztetnek. Ugyanezek a struktúrák több más Yixian-formációból előkerült fosszíliánál, például a Confuciusornisénál is megfigyelhetők.[2]

Színezet

A Sinosauropteryx rekonstrukciója a megőrződött melanoszómák vizsgálata alapján megállapított színezéssel

A Sinosauropteryx fosszíliáin a faroknál világos és sötét sávok láthatók, melyek azt jelezhetik, hogyan nézett ki az élő állat. Ezt a csíkozást Csen és kollégái kezdetben a példányt megőrző kőzetlemezek közötti repedés következményeként értelmezték.[2] Nick Longrich egyik 2002-es, a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology) által részben megjelentetett előadásában azonban kijelentette, hogy ezek a példányok valójában az eredeti színezet maradványaival együtt őrződtek meg. Azt állította, hogy a farok sötét sávos részeinek eloszlása túlságosan egyenlő ahhoz, hogy mindez a kőzetlemezek véletlenszerű elkülönülésének eredménye legyen, és hogy az elszíneződést inkább a tollak fosszilizálódott pigmentjei okozták. Emellett szintén a mintázatra utalhat, hogy a sötét tollak a lelet konzerválódásától vagy lebomlásától függetlenül csak a test felső részén helyezkednek el, azt jelezve, hogy a Sinosauropteryx prima a hátán sötétebb, a hasán világosabb színezettel, a farkán pedig álcázásra szolgáló sávokkal rendelkezett.[8]

Longrich következtetését elsőként a Nature című folyóirat 2010 januárjában online megjelent egyik cikke támogatta. Csang Fu-cseng és kollégái több dinoszaurusz és korai madár esetében is megvizsgálták a fosszilizálódott tollakat, és bizonyítékot találtak arra, hogy azok a modern madarak tollainak színezetét biztosító melanoszóma sejteket őrzitek meg. A melanoszómák felépítésének és elterjedésének vizsgálatával Csang és kollégái képesek voltak igazolni a Sinosauropteryx farkán levő világos és sötét színű sávok jelenlétét. Emellett a csapat összehasonlítást is végzett a modern madarak melanoszóma típusaival, az általános színtartomány meghatározása érdekében. A vörös színű pigmentet létrehozó és tároló gömbölyű phaeomelanoszómák jelenlétéből arra következtettek, hogy a Sinosauropteryx sötétebb tollai gesztenyebarna vagy vörösesbarna színűek voltak.[11]

Vita

Lásd még: Tollas dinoszauruszok

A Sinosauropteryx fosszíliák szálszerű lenyomatait egyes kutatók nem kezdetleges tollakként, hanem kollagénrostok maradványaiként értelmezték. Mivel egyértelműen a testen kívül helyezkednek el, a kutatók kijelentették, hogy a szálak a modern vízi életmódot folytató gyíkokra emlékeztető módon egy tarajt alkottak az állat hátán és a farka alsó részén.[12] Ez megcáfolja azt az állítást, hogy a Sinosauropteryx a legbazálisabb ismert theropodanem, amely tollakkal rendelkezett, és megkérdőjelezi a tollak eredetével kapcsolatos jelenlegi elméletet is. Megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az első tollak nem a repülés, hanem a hőszigetelés érdekében fejlődtek ki, és hogy először azoknál az aránylag bazális dinoszauruszoknál jelentek meg, amelyekből később a modern madarak kifejlődtek.[13]

A legtöbb kutató nem ért egyet a lenyomatok kollagénrostokként vagy más strukturált szálakként való azonosításával. Az a tudóscsoport, amely beszámolt a struktúrákban talált pigmentációs sejtekről, kijelentette, hogy ezek jelenléte azt igazolja, hogy a struktúrák tollak voltak, nem kollagénrostok, ez utóbbiak ugyanis nem tartalmaznak pigmentet.[11][14]

A felfedezés története

A Sinosauropteryx tollenyomatos típuspéldánya a Belső Mongólia Múzeum (Inner Mongolia Museum) gyűjteményében

Az első, később Sinosauropteryx prima néven ismertté vált fosszilizálódott példányt 1996 augusztusában Li Jü-min fedezte fel. A gazdálkodásból élő és emellett fosszíliagyűjtéssel is foglalkozó Jü-min gyakran kutatott Liaoning tartományban olyan fosszíliák után, amelyeket magánszemélyeknek és múzeumoknak kínált fel eladásra. Jümin felismerte a két lemezre tagoldódó példány egyedi minőségét, a két lemezt pedig eladta két különböző kínai múzeumnak: a pekingi Nemzeti Geológiai Múzeumnak és a Nanjingi Geológiai és Őslénytani Intézetnek. A pekingi múzeum igazgatója Csi Csiang felismerte a lelet fontosságát, ahogyan a látogatóba érkező kanadai őslénykutató Phil Currie és a képzőművész Michael Skrepnick is, akiket akkor tájékoztattak a fosszíliáról, amikor visszatértek az 1996 októberének első hetében a területre vezetett expedíciójukról és megvizsgálták a pekingi múzeum gyűjteményét. Currie azonnal felismerte a fosszília jelentőségét. Ahogy a The New York Times idézi: „Mikor megláttam ezt a vulkáni hamuval kevert hordalékkő lemezt, amibe az élőlény beágyazódott, teljesen ledöbbentem.”[15]

A kínai hatóságok kezdetben meggátolták, hogy fényképeket jelentessenek meg a példányról. Currie azonban egy fényképet vitt magával a Gerinces Őslénytani Társaság 1996-os találkozójára, a New York-i Amerikai Természetrajzi Múzeumba (American Museum of Natural History), ahol az őslénykutatók tömegei gyűltek össze és vitatták meg az új felfedezést. A hír állítólag „sokként hatott” John Ostromra, aki az 1970-es években azon elmélet úttörője volt, ami szerint a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki.[15] Ostrom később csatlakozott egy Pekingben összegyűlt nemzetközi kutatócsoporthoz, amely megvizsgálta a fosszíliát (a csoport tagjai közé tartozott a tollszakértő Alan Brush, a fosszilis madarak szakértője Larry Martin, és a korai madár, az Archaeopteryx szakértője Peter Wellnhofer is).

A pekingi tudóscsoport három napos mikroszkópos vizsgálatnak vetette alá a Sinosauropteryx példányt, a vele együtt megőrződött szálak mibenlétével kapcsolatos viták pedig szinte azonnal megkezdődtek. A (Philadelphiai Természettudományi Akadémián (Philadelphia Academy of Natural Science), 1997. április 24-én tartott sajtókonferencián bejelentett) kutatási eredményeik nem voltak meggyőzőek; a csoport egyetértett abban, hogy a Sinosauropteryx példánnyal együtt megőrződött struktúrák nem modern tollak voltak, de a pontos mibenlétük tisztázásához további vizsgálatokat tartottak szükségesnek.[16] Az amerikai ornitológus, Alan Feduccia, aki korábban nem vizsgálta meg a példányt, az Audubon Magazine-ban azt írta, hogy a Sinosauropteryx (melyet ekkor a Compsognathus prima néven a Compsognathus szinonimájaként tartott számon) a hátán egy sor merevítőt viselt, és hogy az őslénykutatók a sóvárgásuknak engedtek, amikor a struktúrákat tollaknak minősítették.[17] A csoport tagjainak későbbi publikációi nem értettek egyet a struktúrák mibenlétét illetően, de a tudósok többsége inkább a tollakkal való kapcsolatuk mellett érvelt, mint amellett, hogy a test belsejéhez vagy a bőrhöz tartozó struktúrák voltak.[10]

Források és jegyzetek

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sinosauropteryx című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. ↑ a b c Ji, Q., Ji, S. (1996). „On discovery of the earliest bird fossil in China and the origin of birds”. Chinese Geology 10 (233), 30–33. o.  
  2. ↑ a b c d e f g h i j Chen, P., Dong, Z. and Zhen, S. (1998). „An exceptionally well-preserved theropod dinosaur from the Yixian Formation of China” (PDF). Nature 391 (8), 147–152. o. DOI:10.1038/34356. (Hozzáférés: 2010. november 24.)  
  3. ↑ Therrien, F., Henderson, D.M. (2007). „My theropod is bigger than yours...or not: estimating body size from skull length in theropods”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 108–115. o. DOI:[108:MTIBTY2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2].  
  4. ↑ a b Ji, S., Gao, C., Liu, J., Meng, Q., and Ji, Q. (2007). „New material of Sinosauropteryx (Theropoda: Compsognathidae) from western Liaoning, China”. Acta Geologica Sinica (English Edition) 81 (2), 177–182. o.  
  5. ↑ a b Gishlick, A.D., Gauthier, J.A. (2007). „On the manual morphology of Compsognathus longipes and its bearing on the diagnosis of Compsognathidae”. Zoological Journal of the Linnean Society 149, 569–581. o.  
  6. ↑ Zhou, Z (2006). „Evolutionary radiation of the Jehol Biota: chronological and ecological perspectives.”. Geological Journal (41), 377–393. o.  
  7. ↑ a b Ji, Q., Ji, S. (1997). „Advances in Sinosauropteryx Research”. Chinese Geology 7, 30–32. o.  
  8. ↑ a b Longrich, N. (2002). „Systematics of Sinosauropteryx”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (3), 80A. o.  
  9. ↑ Hurum, Jørn H., Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia (2006). „Were mammals originally venomous?” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 51 (1), 1–11. o. (Hozzáférés: 2010. november 24.)  
  10. ↑ a b Currie, P.J., Chen, P.-j. (2001). „Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China”. Canadian Journal of Earth Sciences 38 (1), 705-727. o.  
  11. ↑ a b Zhang, F., Kearns, S.L., Orr, P.J., Benton, M.J., Zhou, Z., Johnson, D., Xu, X. and Wang, X. (2010. február 25.). „Fossilized melanosomes and the colour of Cretaceous dinosaurs and birds” (PDF). Nature 463, 1075-1078. o. (Hozzáférés: 2010. november 24.)  
  12. ↑ Lingham-Soliar, T., Feduccia, A.; and Wang, X. (2007). „http://rspb.royalsocietypublishing.org/content/274/1620/1823.full A new Chinese specimen indicates that ‘protofeathers’ in the Early Cretaceous theropod dinosaur Sinosauropteryx are degraded collagen fibres” (PDF). Proceedings of the Royal Society B] 274 (1620), 1823–1829. o. DOI:10.1098/rspb.2007.0352. PMID 17521978. (Hozzáférés: 2010. november 24.)  
  13. ↑ Katharine Sanderson. „Bald dino casts doubt on feather theory”, 2007. május 23. (Hozzáférés: 2010. november 24.) 
  14. ↑ Sloan, Chris: Dinosaur True Colors Revealed for First Time. National Geographic Magazine, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
  15. ↑ a b Browne, M.W.. „Feathery Fossil Hints Dinosaur-Bird Link”, Section 1 page 1 of the New York edition, The New York Times, 1996. október 19. 
  16. ↑ Stieg, B.. „Debate rages over birds' relation to dinosaurs”, Knight-Ridder Newspapers, 2007. április 23. 
  17. ↑ Morell, V.. „The origin of birds: the dinosaur debate”, Audubon Magazine 

Külső hivatkozások

Magyar nyelven

Angol nyelven

  • Sinosauropteryx. The Dinosaur Encyclopaedia. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sinosauropteryx&oldid=8857499”