„Fitoplazma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
64. sor: 64. sor:
A fitoplazmával fertőzött növényeken előfordul még a párta sejtjeiből hiányzó [[pigment]]ek miatt zöld virágok kifejlődése (virescence) <ref name="Lee et al.">{{cite journal| last =Lee | first =IM | authorlink = | coauthors =Davis RE and Gundersen-Rindal DE | title =Phytoplasma: Phytopathogenic Mollicutes | journal =Annual Review of Microbiology | volume =54 | issue = | pages =221–255 | publisher =Annual Reviews | location = | date =2000 | url =http://arjournals.annualreviews.org/doi/abs/10.1146%2Fannurev.micro.54.1.221 | doi =10.1146/annurev.micro.54.1.221 | id = | accessdate =| pmid =11018129 }}</ref> és időnként a virágok sterilitása is.
A fitoplazmával fertőzött növényeken előfordul még a párta sejtjeiből hiányzó [[pigment]]ek miatt zöld virágok kifejlődése (virescence) <ref name="Lee et al.">{{cite journal| last =Lee | first =IM | authorlink = | coauthors =Davis RE and Gundersen-Rindal DE | title =Phytoplasma: Phytopathogenic Mollicutes | journal =Annual Review of Microbiology | volume =54 | issue = | pages =221–255 | publisher =Annual Reviews | location = | date =2000 | url =http://arjournals.annualreviews.org/doi/abs/10.1146%2Fannurev.micro.54.1.221 | doi =10.1146/annurev.micro.54.1.221 | id = | accessdate =| pmid =11018129 }}</ref> és időnként a virágok sterilitása is.


A fitoplazma-fertőzött növények gyakran [[cserje|bokros]] vagy [[boszorkányseprű]]-megjelenésűek, mivel a fertőzéstől a normális növekedési minták megváltoznak. A legtöbb növény [[csúcsdominancia|csúcsdominanciát]] mutat, de a fitoplazmától elburjánozhatnak az oldalirányú hajtások, és megnőhet a szártagok mérete.<ref name="Lee et al." />
A fitoplazma-fertőzött növények gyakran [[cserje|bokros]] vagy [[boszorkányseprű]]-megjelenésűek, mivel a fertőzéstől a normális növekedési minták megváltoznak. A legtöbb növény [[csúcsdominancia|csúcsdominanciát]] mutat, de a fitoplazmától elburjánozhatnak az oldalirányú hajtások, és megnőhet a szártagok mérete.<ref name="Lee et al." /> Ezek a tünetek néha előnyösek is lehetnek, például a [[mikulásvirág]] ''(poinsettia)'' termesztésekor. A fertőzés miatt megnő az oldalirányú hajtások száma, ami lehetővé teszi az egynél több virágú mikulásvirágok termesztését.<ref>{{cite journal| last =Lee | first =IM | authorlink = | coauthors =Klopmeyer M, Bartoszyk IM, Gundersen-Rindal DE, Chou TS, Thomson KL and Eisenreich R | title =Phytoplasma induced free-branching in commercial poinsettia cultivars | journal =Nature Biotechnology | volume =15 | issue = 2| pages =178–182 | publisher =Nature Publishing Group | location = | date =1997 | url =http://www.nature.com/nbt/journal/v15/n2/abs/nbt0297-178.html | doi =10.1038/nbt0297-178 | id = | accessdate =| pmid =9035146 }}</ref>


==Források==
==Források==

A lap 2010. augusztus 4., 09:28-kori változata

Fitoplazma
Szilfa-háncsnekrózis-fitoplazma tünetei
Szilfa-háncsnekrózis-fitoplazma tünetei
Rendszertani besorolás
Domén: Baktériumok (Bacteria)
Törzs: Firmicutes[1][2] vagy
Tenericutes[3][4]
Osztály: Mollicutes
Rend: Acholeplasmatales
Család: Acholeplasmataceae
Nemzetség: Candidatus Phytoplasma
Fajok
  • Ca. Phytoplasma allocasuarinae
  • Ca. Phytoplasma asteris
  • Ca. Phytoplasma aurantifolia
  • Ca. Phytoplasma australiense
  • Ca. Phytoplasma brasiliense
  • Ca. Phytoplasma castaneae
  • Ca. Phytoplasma cocostanzaniae
  • Ca. Phytoplasma cocosnigeriae
  • Ca. Phytoplasma cynodontis
  • Ca. Phytoplasma fraxini
  • Ca. Phytoplasma japonicum
  • Ca. Phytoplasma luffae
  • Ca. Phytoplasma mali
  • Ca. Phytoplasma oryzae
  • Ca. Phytoplasma palmae
  • Ca. Phytoplasma phoenicium
  • Ca. Phytoplasma pruni
  • Ca. Phytoplasma prunorum
  • Ca. Phytoplasma pyri
  • Ca. Phytoplasma rhamni
  • Ca. Phytoplasma solani
  • Ca. Phytoplasma spartii
  • Ca. Phytoplasma trifolii
  • Ca. Phytoplasma ulmi
  • Ca. Phytoplasma vitis
  • Ca. Phytoplasma ziziphi
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fitoplazma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fitoplazma témájú kategóriát.

A fitoplazma (Phytoplasma) baktériumok egy nemzetségének a neve; az ide tartozó növénypatogén fajok a növényi floémszövet, illetve a hordozó (vektor) rovarok obligát parazitái. Bár vírusfertőzéshez hasonló tüneteket produkálnak a növényeken, mégis a Gram-pozitív baktériumok közé tartoznak. Először 1967-ben fedezték fel őket, a tudósok mikoplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket.[5]

Sejtmentes közegben, táptalajon (in vitro) nem szaporíthatóak. Jellemző rájuk a sejtfal hiánya (háromrétegű membránnal határoltak), a pleiomorfia (sokalakúság), továbbá nem tartalmaznak kromoszomális struktúrával rendelkező sejtmagot. Átmérőjük normálisan 1 mikrométernél kisebb, genomjuk is igen kicsi.

A fitoplazmák fontos haszonnövények, köztük a kókuszpálma és a cukornád kártevői, a kártétemények az enyhe sárgulástól az ellevelesedésen át a fertőzött növény pusztulásáig terjednek. A trópusi és szubtrópusi éghajlat alatt a legelterjedtebbek. A fitoplazmáknak szükségük van terjesztő vektorra, ez leggyakrabban a kabócafélék közül kerül ki, melyekben szintén képesek a sokszorozódásra, de a növényi élősködő aranka is képes átvinni a fertőzést.

Történetük

Fitoplazma-okozta növénybetegségről már régről vannak írásos emlékek, az egyik legkorábbi az 1603-as eperfa-törpeségről Japánból.[6] Először ezeket a betegségeket vírusoknak tulajdonították, melyek terjedéséhez éppúgy szükség van rovarvektorra, nem lehet kultúrában tenyészteni őket, és az okozott tünetek is hasonlóak, mint a fitoplazmáknál.[7] 1967-ben találták meg a fitoplazmákat a növényi floémszövet ultravékony metszeteiben, és mikoplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket, mivel hasonlítottak a mikoplazmákra.[5] Azóta több száz sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tünetet mutató növényben mutatták ki jelenlétüket. Az élőlények 1994-ben, a Nemzetközi Mikoplazmológiai Szervezet 10. kongresszusán kapták meg a fitoplazma nevet, ami egyértelműen jelzi növénykórokozó mivoltukat.[7]

Morfológiájuk

Mivel a baktériumok „lágy bőrű” Mollicutes osztályához tartoznak, a fitoplazmákat sejtfal helyett csak háromrétegű, kb. 10 nm vastag sejthártya határolja.[8] Az eddig tanulmányozott fitoplazmák sejthártyája egyetlen immundomináns, ismeretlen funkciójú fehérjét tartalmaz, ami a sejthártya fehérjetartalmának nagyobb részét teszi ki.[9]

Morfológiailag nagyon sokrétűek, vannak kicsiny gömbölyű (60-100 nm átmérő), nagyobb (150-1100 nm átmérő), gömbös vagy hengeres, szabálytalan, elágazó, filamentumos (1-2 µm-es vagy hosszabb), lehetnek nyúlványaik és sarjadzó részeik is.[10] Később pásztázó elektronmikroszkópos felvételeken felfedeztek elágazó, súlyzó alakú, sarjadzó és hasadással osztódó alakokat is.[11][12]

A fitoplazmák egyszerű metszetekben többnyire 200-800 nm átlagos átmérőjű, kerek vagy tojásdad, változatos alakú (pleomorf) testeknek látszanak[13][14] (ám a vékony metszetekben megfigyelt gömbölyded alakok komplexen elágazó formák látszólagos alakjai is lehetnek), más vizsgálatok elágazó, filamentszerű morfológiájúnak írják le őket.[15] A még élő fitoplazmák in situ, inkubált rostasejtekben történő megfigyelésekor a fonálszerű alakokat látták uralkodónak.[16]

Ahogy más prokariótáknál is tapasztalható, a DNS nem tömörül sejtmagba, szabadon található a sejtplazmában.

Tünetek

A fitoplazma-fertőzés gyakori tünete az ellevelesedés (fillódia), azaz a virágok helyén levélszerű képletek kialakulása. Az eddigi bizonyítékok arra mutatnak, hogy a fitoplazma leszabályozza a párta kialakulásában közreműködő (AP3 és ortológjai) és a csúcsmerisztéma karbantartásáért felelős (Wus és CLV1) géneket.[17] Ennek következménye, hogy csészelevél fejlődik ki párta helyett. Más tünetek, mint a levelek elsárgulása, annak a számlájára írhatók, hogy a fitoplazma puszta jelenléte a floémban befolyásolja annak funkcióját, akadályozhatja a szénhidrátok transzportját.[18]

A fitoplazmával fertőzött növényeken előfordul még a párta sejtjeiből hiányzó pigmentek miatt zöld virágok kifejlődése (virescence) [19] és időnként a virágok sterilitása is.

A fitoplazma-fertőzött növények gyakran bokros vagy boszorkányseprű-megjelenésűek, mivel a fertőzéstől a normális növekedési minták megváltoznak. A legtöbb növény csúcsdominanciát mutat, de a fitoplazmától elburjánozhatnak az oldalirányú hajtások, és megnőhet a szártagok mérete.[19] Ezek a tünetek néha előnyösek is lehetnek, például a mikulásvirág (poinsettia) termesztésekor. A fertőzés miatt megnő az oldalirányú hajtások száma, ami lehetővé teszi az egynél több virágú mikulásvirágok termesztését.[20]

Források

  1. ↑ Garrity, et al. The Taxonomic Outline of Bacteria and Archaea (TOBA Release 7.7); March 2007. [1]
  2. ↑ Taxonomic Outline of the Prokaryotes. Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Garrity, Bell & Lilburn; Second Edition, Release 5.0 (2004); p. 140-204. doi:10.1007/bergeysoutline200405.
  3. ↑ Tenericutes. Taxonomy Browser. NCBI. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
  4. ↑ Wolfgang Ludwig, Karl-Heinz Schleifer and William B. Whitman (In press, release in 2009). "Revised road map to the phylum Firmicutes". In P. De Vos et al. (eds.) Bergey's Manual of Systematic Bacteriology, 2nd ed., vol. 3 (The Firmicutes). Springer-Verlag, New York. ISBN 0387950419; PDF
  5. ↑ a b Doi, Y, Teranaka M, Yora, K and Asuyama, H (1967. május 14.). „Mycoplasma or PLT-group-like organisms found in the phloem elements of plants infected with mulberry dwarf, potato witches' broom, aster yellows or paulownia witches' broom”. Annals of the Phytopathological Society of Japan 33, 259–266. o.  
  6. ↑ Okuda, S (1972. május 14.). „Occurrence of diseases caused by mycoplasma-like organisms in Japan”. Plant Protection 26, 180–183. o.  
  7. ↑ a b Hogenhout, SA, Oshima K, Ammar E-D, Kakizawa S, Kingdom HN and Namba S (2008. május 14.). „Phytoplasmas: bacteria that manipulate plants and insects”. Molecular Plant Pathology 9 (4), 403–423. o. DOI:10.1111/j.1364-3703.2008.00472.x. PMID 18705857. (Hozzáférés: 2008. július 4.)  
  8. ↑ Bertamini, M, Grando M. S and Nedunchezhian N (2004. május 14.). „Effects of Phytoplasma Infection on Pigments, Chlorophyll-Protein Complex and Photosynthetic Activities in Field Grown Apple Leaves”. Biologia Plantarum 47 (2), 237–242. o, Kiadó: Springer Netherlands. DOI:10.1006/pmpp.2003.0450.  
  9. ↑ Berg, M, Davis DL, Clark MF, Vetten HJ, Maier G, Marcone C and Seemuller E (1999. május 14.). „Isolation of the gene encoding an immunodominant membrane protein of the apple proliferation phytoplasma, and expression and characterization of the gene product”. Microbiology 145, 1939–1943. o, Kiadó: Society for General Microbiology. PMID 10463160.  
  10. ↑ Ploaie PG (1973). „Rickettsia-like bodies associated with plant cells”. Revue Roumaine De Virologie 10 (4), 319–20. o. PMID 4801774. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)  
  11. ↑ G. H. Haggis and R. C. Sinha (1978). „Scanning Electron Microscopy of Mycoplasmalike Organisms After Freeze Fracture of Plant Tissues Affected with Clover Phyllody and Aster Yellows”. Phytopathology 68, 677-680. o. DOI:10.1094/Phyto-68-677. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)  
  12. ↑ Marwitz, R., Petzold, H. (1978): Examination of mycoplasma-like organisms in yellows diseased plants by scanning electron microscope. 3rd Int. Congress of Plant Pathol., München, 16-23 Aug., 78. p.
  13. ↑ Seliskar, C.E. and Wilson, C.L. (1981): Yellows diseases of trees. 35-96. p. In: K. Maramorosch and S. P. Raychaudhuri (editors), Mycoplasma Diseases of Trees and Shrubs, Academic Press, New York
  14. ↑ Přibylová, J.; Špak, J.; Fránová, J.; Petrzik, K. (2001). „Association of aster yellows subgroup 16SrI-B phytoplasmas with a disease of Rehmannia glutinosa var. purpurea”. Plant Pathology 50 (6), 776-781. o. DOI:10.1046/j.1365-3059.2001.00638.x. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)  
  15. ↑ Lee, I-M. and Davis, R.E. (1992): Mycoplasmas which infect plants and insects. 379-390. p. In: Maniloff, J, McElhaney, R. N., Finch, L. R., Baseman, J. B. (Editors): Mycoplasmas: molecular biology and pathogenesis [2], ISBN 9781555810504
  16. ↑ I. -M. Lee, R. E. Davis (1983). „Phloem-Limited Prokaryotes in Sieve Elements Isolated by Enzyme Treatment of Diseased Plant Tissues”. Phytopathology 73, 1540-1543. o. DOI:10.1094/Phyto-73-1540. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)  
  17. ↑ Pracros, P, Renaudin J, Eveillard S, Mouras A and Hernould M (2006. május 14.). „Tomato Flower Abnormalities Induced by Stolbur Phytoplasma Infection Are Associated with Changes of Expression of Floral Development Genes”. Molecular Plant Microbe Interactions 19 (1), 62–68. o, Kiadó: APS Press. DOI:10.1094/MPMI-19-0062. PMID 16404954.  
  18. ↑ Muast et al. (2003) Changes in carbohydrate metabolism in coconut palms infected with the lethal yellowing phytoplasma Phytopathology 93 976-981.
  19. ↑ a b Lee, IM, Davis RE and Gundersen-Rindal DE (2000. május 14.). „Phytoplasma: Phytopathogenic Mollicutes”. Annual Review of Microbiology 54, 221–255. o, Kiadó: Annual Reviews. DOI:10.1146/annurev.micro.54.1.221. PMID 11018129.  
  20. ↑ Lee, IM, Klopmeyer M, Bartoszyk IM, Gundersen-Rindal DE, Chou TS, Thomson KL and Eisenreich R (1997. május 14.). „Phytoplasma induced free-branching in commercial poinsettia cultivars”. Nature Biotechnology 15 (2), 178–182. o, Kiadó: Nature Publishing Group. DOI:10.1038/nbt0297-178. PMID 9035146.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fitoplazma&oldid=8145801”