Mezeikabóca-félék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mezeikabóca-félék
Graphocephala coccinea
Graphocephala coccinea
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak
(Hemiptera)
Alrend: Színkabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Cicadomorpha
Öregcsalád: Membracoidea
Család: Mezeikabóca-félék
(Cicadellidae)
Latreille, 1802
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mezeikabóca-félék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezeikabóca-félék témájú kategóriát.

A mezeikabóca-félék (Cicadellidae) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe tartozó család.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezeikabóca-félék a világ trópusi és mérsékelt szélességi fokain mindenütt előfordulnak, ahol elegendő növényi táplálékot találnak. A trópusokon sok faj mezőgazdasági kártevőnek számít, hiszen legyengítik a növényeket, és betegségeket terjesztenek. A rovarirtási intézkedések ellenére minden faj továbbra is nagyon elterjedt.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezeikabóca-félék olykor elérhetik a 15 millimétert, de általában csak 2-10 milliméteresek. Színezetük többnyire zöld, a leveleken jó álcázást biztosít; egyes fajok élénk színűek. Egyes színes fajoknál a hím és a nőstény különböző színezetű. Két pár, nyugalmi állapotban fedélszerűen egymásra boruló szárnya van. Az elülső szárnyak a tövüknél vastagabbak, a szárnyak csúcsa felé membránszerűek. A hátsó szárnyak vékony hártyájúak. Kis összetett szemük van. Szájszervük háromtagú szúró-szívó szájszerv, melynek eredési helye a fej alsó részén található. A felső és alsó állkapcsok tűszerű tőröket alkotnak, melyek a növény felületének átfúrására szolgálnak. A barázdált alsó ajakban fekszenek, amely védőn veszi körül a szúrósörtéket.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezeikabóca-félék nagy csoportokban élnek. Táplálékuk növényi nedvek. Mint a levéltetvek, e rovarok is termelnek mézharmatot. A rovarok maximum egy évig élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a nyár végén van. A párzási kiáltások egy úgynevezett doboló szerv segítségével jönnek létre. Egy izom összehúzódással behorpasztja a dob fedelét, ami kattanó hangot ad. Ha az izom elernyed, a lap újra kidomborodik. Ez a folyamat másodpercenként 170-480-szor is lejátszódhat. A rovarok kis csomókban, a növényi szövetekbe rakják le petéiket. A lárvák kifejlődése a hőmérséklettől függ, néha egész télen át elhúzódik. Nincs náluk bábállapot.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi nemek tartoznak

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6