„SARS-CoV-2” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a (GR) File renamed: File:2019-nCoV-CDC-23313.png → File:SARS-CoV-2 (CDC-23313).png Criterion 3 (obvious error) · 2019-nCoV was only provisional name
Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés
→‎Elemzések: A Moderna és az oxfordi oltások új eredményeiről egy-két mondat.
52. sor: 52. sor:
Kínai tudományos jelentés szerint a tömeges megbetegedéseket okozó vírus valószínűleg egy [[kígyók]]ról<ref>{{Cite web |url=https://strangesounds.org/2020/01/new-coronavirus-origin-china-wuhan-epidemics-2019-ncov.html |title=Where Did the New Coronavirus Come From? Snakes |accessdate=2020-01-24}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.wired.com/story/wuhan-coronavirus-snake-flu-theory/ |title=Snakes?! The Slippery Truth of a Flawed Wuhan Virus Theory |accessdate=2020-01-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200124071025/https://www.wired.com/story/wuhan-coronavirus-snake-flu-theory/ |archivedate=2020-01-24 }}</ref> emberre terjedő koronavírus változat és [[zoonózis]]os<ref>{{Cite web |url=https://www.technologyreview.com/f/615087/virus-in-chinese-outbreak-is-closest-to-one-from-bats-not-snakes/ |title=Virus in Chinese outbreak is closest to one from bats, not snakes |accessdate=2020-01-28}}</ref> homológ [[Genetikai rekombináció|rekombináció]] útján jött létre.<ref>{{Cite web |url=https://www.iflscience.com/health-and-medicine/china-s-deadly-coronavirus-likely-jumped-from-snakes-to-humans/ |title=China’s Deadly Coronavirus Likely Jumped From Snakes To Humans |accessdate=2020-01-24}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://index.hu/techtud/2020/01/22/koronavirus_kine_terjedes_intezkedes/ |title=Szétspriccelhet a koronavírus Kínában |accessdate=2020-01-24}}</ref> Az Egyesült Királyságban működő tudósok vitatják, hogy az új koronavírus forrása kígyók lennének<ref name=kígyó>{{Cite web |url=https://www.nature.com/articles/d41586-020-00180-8 |title=Why snakes probably aren’t spreading the new China virus |accessdate=2020-01-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200125051951/https://www.nature.com/articles/d41586-020-00180-8 |archivedate=2020-01-25 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.xinhuanet.Védőoltáscom/english/2020-01/23/c_138727445.htm |title=Snake might be animal reservoir of novel coronavirus: study |accessdate=2020-01-25 }}{{Halott link|url=http://www.xinhuanet.xn--vdoltscom-41a7f78d/english/2020-01/23/c_138727445.htm |date=2020-02 }}</ref>, és azt állítják, hogy a denevérek a legvalószínűbb gazdaállatok.<ref>{{Cite web |url=https://www.caixinglobal.com/2020-01-23/scientists-dispute-whether-snakes-are-source-of-wuhan-coronavirus-in-humans-101507844.html |title=Scientists Dispute Whether Snakes Are Source of Wuhan Coronavirus In Humans |accessdate=2020-01-25}}</ref> Wang Song kutató szerint (Institute of Zoology, Kínai Akadémia) a fő probléma a vadon élő állatok fogyasztása, valószínűleg az embert nem közvetlenül a denevérek fertőzik meg, hanem olyan állatok, amelyek denevéreket fogyasztanak.<ref>{{Cite web |url=http://www.caixin.com/2020-01-22/101506980.html |title=记者手记|舌尖上的肺炎 |date=2020-01-22 |author=于达维 于达维 财新记者 |work=caixin.com |language=kínai}}</ref> A kínai emberek többsége pedig a húsokat és ételeik alapanyagát olyan "nedves" piacokon vásárolják, ahol élő állatokkal együtt ellenőrizetlenül árúsítják a friss élelmiszereket is és ahol ráadásul az árak is nagyon elfogadhatóak.<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=5VVxA2PDXpo |title=China's Coronavirus Started Here! |accessdate=2020-01-29 |work=youtube.com}}</ref>
Kínai tudományos jelentés szerint a tömeges megbetegedéseket okozó vírus valószínűleg egy [[kígyók]]ról<ref>{{Cite web |url=https://strangesounds.org/2020/01/new-coronavirus-origin-china-wuhan-epidemics-2019-ncov.html |title=Where Did the New Coronavirus Come From? Snakes |accessdate=2020-01-24}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.wired.com/story/wuhan-coronavirus-snake-flu-theory/ |title=Snakes?! The Slippery Truth of a Flawed Wuhan Virus Theory |accessdate=2020-01-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200124071025/https://www.wired.com/story/wuhan-coronavirus-snake-flu-theory/ |archivedate=2020-01-24 }}</ref> emberre terjedő koronavírus változat és [[zoonózis]]os<ref>{{Cite web |url=https://www.technologyreview.com/f/615087/virus-in-chinese-outbreak-is-closest-to-one-from-bats-not-snakes/ |title=Virus in Chinese outbreak is closest to one from bats, not snakes |accessdate=2020-01-28}}</ref> homológ [[Genetikai rekombináció|rekombináció]] útján jött létre.<ref>{{Cite web |url=https://www.iflscience.com/health-and-medicine/china-s-deadly-coronavirus-likely-jumped-from-snakes-to-humans/ |title=China’s Deadly Coronavirus Likely Jumped From Snakes To Humans |accessdate=2020-01-24}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://index.hu/techtud/2020/01/22/koronavirus_kine_terjedes_intezkedes/ |title=Szétspriccelhet a koronavírus Kínában |accessdate=2020-01-24}}</ref> Az Egyesült Királyságban működő tudósok vitatják, hogy az új koronavírus forrása kígyók lennének<ref name=kígyó>{{Cite web |url=https://www.nature.com/articles/d41586-020-00180-8 |title=Why snakes probably aren’t spreading the new China virus |accessdate=2020-01-24 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20200125051951/https://www.nature.com/articles/d41586-020-00180-8 |archivedate=2020-01-25 }}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.xinhuanet.Védőoltáscom/english/2020-01/23/c_138727445.htm |title=Snake might be animal reservoir of novel coronavirus: study |accessdate=2020-01-25 }}{{Halott link|url=http://www.xinhuanet.xn--vdoltscom-41a7f78d/english/2020-01/23/c_138727445.htm |date=2020-02 }}</ref>, és azt állítják, hogy a denevérek a legvalószínűbb gazdaállatok.<ref>{{Cite web |url=https://www.caixinglobal.com/2020-01-23/scientists-dispute-whether-snakes-are-source-of-wuhan-coronavirus-in-humans-101507844.html |title=Scientists Dispute Whether Snakes Are Source of Wuhan Coronavirus In Humans |accessdate=2020-01-25}}</ref> Wang Song kutató szerint (Institute of Zoology, Kínai Akadémia) a fő probléma a vadon élő állatok fogyasztása, valószínűleg az embert nem közvetlenül a denevérek fertőzik meg, hanem olyan állatok, amelyek denevéreket fogyasztanak.<ref>{{Cite web |url=http://www.caixin.com/2020-01-22/101506980.html |title=记者手记|舌尖上的肺炎 |date=2020-01-22 |author=于达维 于达维 财新记者 |work=caixin.com |language=kínai}}</ref> A kínai emberek többsége pedig a húsokat és ételeik alapanyagát olyan "nedves" piacokon vásárolják, ahol élő állatokkal együtt ellenőrizetlenül árúsítják a friss élelmiszereket is és ahol ráadásul az árak is nagyon elfogadhatóak.<ref>{{Cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=5VVxA2PDXpo |title=China's Coronavirus Started Here! |accessdate=2020-01-29 |work=youtube.com}}</ref>


Az a tény, hogy a [[mikrobiológia|mikrobiológusoknak]] és [[virológia|virológusoknak]] sikerült izolálniuk a járványt okozó vírustörzset, kulcsfontosságú lépés volt a [[védőoltás]] előállítása felé. Három kutatócsoport is megkezdte a COVID–19 járványt okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elleni [[védőoltás|vakcinák]] kifejlesztését, amely rendszerint évekig is eltarthat.<ref>{{Cite web |url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus_indul_a_vedooltas_kifejlesztese.699062.html |title=Koronavírus: indul a védőoltás kifejlesztése |accessdate=2020-01-26}}</ref> Mindhárom program keretében különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik ki a védőoltást.<ref>{{Cite web |url=https://ma7.sk/kavezo/egyre-nagyobb-a-baj-mikor-lesz-elerheto-a-vuhan-virus-elleni-vedooltas |title=Egyre nagyobb a baj: mikor lesz elérhető a Vuhan-vírus elleni védőoltás? |accessdate=2020-01-27}}</ref> Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet vezetője január 22-én bejelentette, hogy [[Oroszország]] megkezdte az új kínai koronavírus elleni vakcina kidolgozását.<ref>{{Cite web |url=https://www.origo.hu/nagyvilag/20200122-oroszorszag-megkezdte-az-uj-koronavirus-elleni-vakcina-kidologzasat.html |title=Oroszország megkezdte az új koronavírus elleni vakcina kidolgozását |accessdate=2020-01-27 |publisher=origo.hu}}</ref>
Az a tény, hogy a [[mikrobiológia|mikrobiológusoknak]] és [[virológia|virológusoknak]] sikerült izolálniuk a járványt okozó vírustörzset, kulcsfontosságú lépés volt a [[védőoltás]] előállítása felé. Három kutatócsoport is megkezdte a COVID–19 járványt okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elleni [[védőoltás|vakcinák]] kifejlesztését, amely rendszerint évekig is eltarthat.<ref>{{Cite web |url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus_indul_a_vedooltas_kifejlesztese.699062.html |title=Koronavírus: indul a védőoltás kifejlesztése |accessdate=2020-01-26}}</ref> Mindhárom program keretében különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik ki a védőoltást.<ref>{{Cite web |url=https://ma7.sk/kavezo/egyre-nagyobb-a-baj-mikor-lesz-elerheto-a-vuhan-virus-elleni-vedooltas |title=Egyre nagyobb a baj: mikor lesz elérhető a Vuhan-vírus elleni védőoltás? |accessdate=2020-01-27}}</ref> Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet vezetője január 22-én bejelentette, hogy [[Oroszország]] megkezdte az új kínai koronavírus elleni vakcina kidolgozását.<ref>{{Cite web |url=https://www.origo.hu/nagyvilag/20200122-oroszorszag-megkezdte-az-uj-koronavirus-elleni-vakcina-kidologzasat.html |title=Oroszország megkezdte az új koronavírus elleni vakcina kidolgozását |accessdate=2020-01-27 |publisher=origo.hu}}</ref> Július 14-én megjelent a Moderna által fejlesztett oltás első emberkísérletének eredménye, mely során 45 felnőtt kapott oltást, és az minden résztvevőben hatásosnak bizonyult.<ref>{{Cite journal|title=An mRNA Vaccine against SARS-CoV-2 — Preliminary Report|coauthors=Lisa A. Jackson, M.D., M.P.H., Evan J. Anderson, M.D., Nadine G. Rouphael, M.D., Paul C. Roberts, Ph.D., Mamodikoe Makhene, M.D., M.P.H., Rhea N. Coler, Ph.D., Michele P. McCullough, M.P.H., James D. Chappell, M.D., Ph.D., Mark R. Denison, M.D., Laura J. Stevens, M.S., Andrea J. Pruijssers, Ph.D., Adrian McDermott, Ph.D., et al.|journal=The New England Journal of Medicine|language=angol|url=https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2022483?fbclid=IwAR1q910iXflAyUWfr59ASdDLb9U52jYvsbIaM6W1JouT9mTiwj6tOB07_oc}}</ref> Néhány nappal később az oxfordi kutatócsoport által fejlesztett oltás kísérleti eredményei is megjelentek, Az 1077 résztvevővel lezajló kísérlet szerint ez az oltás is hatásos.<ref>{{Cite journal|title=Safety and immunogenicity of the ChAdOx1 nCoV-19 vaccine against SARS-CoV-2: a preliminary report of a phase 1/2, single-blind, randomised controlled trial|journal=The Lancet|url=https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)31604-4/fulltext|language=angol}}</ref>


Az [[Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ]] (ECDC) 2020. január 27-én kiadott közleményében jelezte, hogy a további globális terjedés valószínű. Ugyanakkor ha az [[Európai Unió]]ban észlelt behozott esetekre időben és szigorúan alkalmazzák az IPC (infection prevention and control)<ref>{{Cite web |url=https://www.who.int/infection-prevention/campaigns/ipc-global-survey-2019/en/ |title=WHO 2019 WHO Global Survey on Infection Prevention and Control (IPC) and Hand Hygiene |accessdate=2020-01-29}}</ref> intézkedéseket, alacsonynak tartják a közösségi környezetben történő tartós terjedés valószínűségét.<ref>{{Cite web |url=https://www.ecdc.europa.eu/en/novel-coronavirus-china |title=Novel coronavirus in China |accessdate=2020-01-27 |date=2020-01-27 |publisher=European Centre for Disease Prevention and Control}}</ref>
Az [[Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ]] (ECDC) 2020. január 27-én kiadott közleményében jelezte, hogy a további globális terjedés valószínű. Ugyanakkor ha az [[Európai Unió]]ban észlelt behozott esetekre időben és szigorúan alkalmazzák az IPC (infection prevention and control)<ref>{{Cite web |url=https://www.who.int/infection-prevention/campaigns/ipc-global-survey-2019/en/ |title=WHO 2019 WHO Global Survey on Infection Prevention and Control (IPC) and Hand Hygiene |accessdate=2020-01-29}}</ref> intézkedéseket, alacsonynak tartják a közösségi környezetben történő tartós terjedés valószínűségét.<ref>{{Cite web |url=https://www.ecdc.europa.eu/en/novel-coronavirus-china |title=Novel coronavirus in China |accessdate=2020-01-27 |date=2020-01-27 |publisher=European Centre for Disease Prevention and Control}}</ref>

A lap 2020. július 25., 20:26-kori változata

SARS-CoV-2
SARS-CoV-2 koronavírus, pásztázó elektronmikroszkópos kép hamis színekkel: a vírusok (sárga) kiemelkednek a tenyésztett sejtek felületén (kék, rózsaszín)
SARS-CoV-2 koronavírus, pásztázó elektronmikroszkópos kép hamis színekkel: a vírusok (sárga) kiemelkednek a tenyésztett sejtek felületén (kék, rózsaszín)
A SARS-CoV-2 vírus transzmissziós elektronmikroszkóppal készített képe, hamis színekkel
A SARS-CoV-2 vírus transzmissziós elektronmikroszkóppal készített képe, hamis színekkel
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Coronaviridae
Alcsalád: Coronavirinae
Nemzetség: Betacoronavirus
Alnemzetség: Sarbecovirus
Faj: SARS-CoV-2
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz SARS-CoV-2 témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz SARS-CoV-2 témájú kategóriát.

A SARS-CoV-2, más néven új koronavírus (angolul: severe acute respiratory syndrome coronavirus 2),[1][2] fertőző humán koronavírus, amely a COVID–19 elnevezésű megbetegedést okozza. Ez a koronavírus okozta a WHO által COVID–19 pandémiának nevezett világjárványt, amit eleinte Vuhani koronavírus-járványnak is neveztek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az eredetileg 2019-nCoV ideiglenes névre keresztelt vírus nevét úgy változtatta meg 2020. február 11-én, hogy elkerüljék a hivatkozást konkrét helyre, állatfajra vagy embercsoportra.[3][4][5]

Az új vírust először 2020. januárjában, a járvány kitörésekor izolálták és megállapították, hogy a pozitív szálú ssRNS vírus(wd) a betacoronavirus nemzetségbe tartozik.[6] Egy tudományos publikáció rendkívül patogén vírusként jellemzi (highly pathogenic).[7] A vírusok taxonómiájáért felelős nemzetközi bizottság (International Committee on Taxonomy of Viruses, ICTV) koronavírust vizsgáló csoportja (CSG) megállapította, hogy az eredetileg 2019-nCoV ideiglenes névre keresztelt vírus a SARS-CoV testvére ezért ennek a SARS-CoV-2 nevet adták.[1][8] Az SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének nagyobb kötődési affinitása van az emberi ACE2 receptorhoz, mint a SARS-CoV vírusnak, emiatt az új vírus sokkal fertőzőbb.[9]


Rezervoár

Tipikus kínai „nedves” piac, a kínai hatóságok a vadhús értékesítését a piacokon, boltokban, éttermekben és online platformokon, betiltották a COVID–19 járvány kitörését követően[10]
A SARS-CoV-2 koronavírus szerkezeti modellje, biológiai morfológáiája. A vírus felszínén elhelyezkedő S-fehérjék láthatók koronaként elektronmikroszkópos felvételen.

Kínai tudósok a fertőzés forrásaként a vuhani vadhúspiacon értékesített állatokat gyanúsították meg. Az elsőként azonosított fertőzött személyek közül ugyanis sokan a Huanan tenger gyümölcseit, halakat és vadon élő állatokat értékesítő nagykereskedelmi piacon (Huanan Seafood Wholesale Market in Wuhan) dolgoztak. Ritkán a rezervoár vagy közvetítő állatokban élő koronavírusok megfertőzhetik a velük érintkező embereket, majd elterjedhetnek emberről emberre terjedve, mint például a MERS és a SARS járvány esetében is volt. A SARS is egy „nedves” kínai piacról származott, Kuangtung tartományban. 2002 és 2003 között 29 országban 774 ember halt meg világszerte a SARS megbetegedés következtében .[11]

„Az új vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával. Csak annyi biztos, hogy a SARS- (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS- (Middle East Respiratory Syndrome) koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai „elődje”. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy egy direkt terjedés történt-e a denevérről az emberre, vagy esetleg egy köztigazda is szerepet játszhatott, hasonlóan a 2002–2003-as SARS koronavírus-járványhoz.” – ismertette dr. Kemenesi Gábor és prof. dr. Jakab Ferenc a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) munkatársai egy 2020. február elsején megjelentetett ismeretterjesztő írás keretén belül a Magyar Tudományos Akadémia honlapját szerkesztők felkérésére.[12]

A „The Lancet” tudományos folyóiratban megjelent egy angol nyelvű tanulmány[13], amelyet több kínai intézmény kutatóinak egy nagy csoportja írt, részleteket közölt az első 41 kórházi ápolásban részesült betegről, akiknél megerősítették az új koronavírus (SARS-CoV-2) által okozott fertőzést. 2019. december 1-jén jelentek meg betegek a legkorábban, akiknek a Huanan halpiaccal volt kapcsolatuk. A szerzők szerint "Nem található epidemiológiai kapcsolat az első beteg és a későbbi esetek között". A kutatók adatai azt is mutatták, hogy a 41 esetből összesen 13-nak nincs kapcsolata a piaccal, ami nagy szám.[14] Egy február 7-i sajtótájékoztatón a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratórium két kutatója, az állatokból és az emberekből vett koronavírusok genetikai összehasonlítása alapján, a tobzoskát azonosította a 2019-nCoV koronavírus lehetséges forrásaként és potenciális közbenső gazdaszervezeteként.[15] A tobzoska testének részeit fehasználják a különféle betegségek gyógyítására a hagyományos kínai gyógyászatban.[16][17] James Wood, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének vezetője szerint azonban a kínai kutatók nem álltak elő meggyőző tudományos bizonyítékkal csak azzal, hogy ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítőanyag vizsgálata után, több mint 99 százalékos hasonlóságot észleltek a vírus RNS szekvenciájával, ez azonban nem elég a tudományos bizonyításra.[18]

A vírus genomja

SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2), koronavírus genomszerkezete (GenBank #MN908947), amelynek fertőzési mechanizmusát (MoA) is megismerték a kutatók[19]
A 3D modell keresztmetszete, amely a vírus belső alkotóelemeit mutatja be. A négy felszíni fehérjéje E, S, M és HE jellel jelölve. Az S jelű glikoprotein okozza a koronaszerű megjelenést, amelyről a vírust elnevezték.
SARS-CoV-2 koronavírus elektronmikroszkópos képe

2020. január 8-án[6] kínai tudósok a betegekből izoláltak egy új koronavírust (Novel coronavirus, 2019-nCoV)[20] Ezt követően szekvenálták a genom nukleotidláncát is. Később, 2020. február 11-én a WHO átnevezte a koronavírus nevét SARS-CoV-2 névre.[21] A vírus genetikai kódját a Pécsi Tudományegyetem virológiai és bioinformatikai kutatócsoportja is sikeresen meghatározta 2020 márciusában.[22]

A 2019-nCoV Wuhan-Hu-1 (Génbank szám: MN908947.3) génszekvenciája jelentős filogenetikai hasonlóságokat mutat két kínai denevér koronavírussal, amelyeket 2015-ben és 2017-ben jellemeztek.[23][24]

A vírus genomja 29903 nukleotidból (bázis) áll.[25][26][27][28][29][30] A vírusgenom négy esszenciális szerkezeti fehérjét kódol, beleértve a tüske (S) glikoproteint, a kis burkoló (E) fehérjét, a mátrix (M) fehérjét és a nukleokapsid (N) fehérjét.[31]

A teljes genom alapján elkezdődhet a védőoltás elkészítése, illetve hozzájárulhat a járvány és a fertőzés hatékony kezelési módjainak kiválasztásában.[32]

Elemzések

 Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
A SARS-CoV-2 taxonómiája
A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó SARS-CoV vírusrészecskéi (narancssárga), színezett transzmissziós elektronmikroszkópos színezett felvétel a fertőzött sejt perifériája közelében (zöld).

A Vuhanban kitört, koronavírus-járványt okozó vírus genomszekvenciája legalább 70%-ban hasonló a SARS-CoV koronavíruséhoz,[33][34] és 80%-ban hasonlít a denevérekben található vírushoz, amely a súlyos akut légzőszervi szindróma nevű emberi légzőszervi betegséget okozza.[35] Mindkét vírus a tüdőben található ACE2 angiotenzinkonvertáló enzim[37] receptorát használja a sejtbe való belépéshez, ami általában a szívműködés szabályozójaként szolgál, illetve az angiotenzin előállításában vesz részt.[38][39][40] A fertőzés kimutatására szolgáló speciális diagnosztikai PCR-teszt kidolgozásával számos eset megerősítést nyert, többségében a piac működéséhez közvetlenül köthető emberek esetében, de sok olyan embernél is, akik nem hozhatók közvetlenül kapcsolatba a piaccal, ezért nem lehet tudni egyelőre, honnan indult ki a járvány.[41] Nem tisztázott, hogy ez a vírus ugyanolyan súlyosságú vagy halálosabb-e, mint a SARS.[42][43][44][45] A 21. század harmadik zoonózisos humán koronavírusa az új SARS-CoV-2 nevű vírustörzs, hasonlóan a koronavírus kategóriába tartozó vírusokhoz (MERS-CoV, SARS-CoV) lázat, légzési nehézségeket, tüdőgyulladást és hasmenést okozhat. Néhány koronavírusfertőzés okozta szövődmény potenciálisan halálos kimenetelű. Mások a viszonylag enyhe lefolyású megfázást okozhatják.[46]

Kínai tudományos jelentés szerint a tömeges megbetegedéseket okozó vírus valószínűleg egy kígyókról[47][48] emberre terjedő koronavírus változat és zoonózisos[49] homológ rekombináció útján jött létre.[50][51] Az Egyesült Királyságban működő tudósok vitatják, hogy az új koronavírus forrása kígyók lennének[52][53], és azt állítják, hogy a denevérek a legvalószínűbb gazdaállatok.[54] Wang Song kutató szerint (Institute of Zoology, Kínai Akadémia) a fő probléma a vadon élő állatok fogyasztása, valószínűleg az embert nem közvetlenül a denevérek fertőzik meg, hanem olyan állatok, amelyek denevéreket fogyasztanak.[55] A kínai emberek többsége pedig a húsokat és ételeik alapanyagát olyan "nedves" piacokon vásárolják, ahol élő állatokkal együtt ellenőrizetlenül árúsítják a friss élelmiszereket is és ahol ráadásul az árak is nagyon elfogadhatóak.[56]

Az a tény, hogy a mikrobiológusoknak és virológusoknak sikerült izolálniuk a járványt okozó vírustörzset, kulcsfontosságú lépés volt a védőoltás előállítása felé. Három kutatócsoport is megkezdte a COVID–19 járványt okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését, amely rendszerint évekig is eltarthat.[57] Mindhárom program keretében különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik ki a védőoltást.[58] Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet vezetője január 22-én bejelentette, hogy Oroszország megkezdte az új kínai koronavírus elleni vakcina kidolgozását.[59] Július 14-én megjelent a Moderna által fejlesztett oltás első emberkísérletének eredménye, mely során 45 felnőtt kapott oltást, és az minden résztvevőben hatásosnak bizonyult.[60] Néhány nappal később az oxfordi kutatócsoport által fejlesztett oltás kísérleti eredményei is megjelentek, Az 1077 résztvevővel lezajló kísérlet szerint ez az oltás is hatásos.[61]

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2020. január 27-én kiadott közleményében jelezte, hogy a további globális terjedés valószínű. Ugyanakkor ha az Európai Unióban észlelt behozott esetekre időben és szigorúan alkalmazzák az IPC (infection prevention and control)[62] intézkedéseket, alacsonynak tartják a közösségi környezetben történő tartós terjedés valószínűségét.[63]

Amerikai tudósok vizsgálták a vírust és szerintük az S1 protein régiója először egy humán (vagy állati) sejt receptorához kötődik, az S2 régió ezután fuzionál, és lehetővé teszi a vírus bejutását a sejtbe. A koronavíruson lévő tüskefehérje S2 része megegyezik a SARS-CoV koronavíruséval, ám az S1-régió kissé különbözik, ami azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 más sejtreceptorokat használhat a belépéshez, mint a SARS-CoV koronavírus.[64]

A Vuhanban, SARS-szerű koronavírussal fertőzött emberek száma már több mint harmincszoros lehet a hivatalos értékekhez képest - figyelmeztettek hongkongi kutatók. Gabriel Leung, a hongkongi egyetem közegészségügyi orvos elnöke egy január 27-én tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy csapata kutatási modelljei azt mutatják, hogy egyedül Vuhanban - ahol a vírus egy halpiacról származik - mintegy 44 000 ember fertőzödött meg[65] január 25. óta. A Johns Hopkins Egyetem kutatói által fenntartott víruskövető[66] szerint a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (kínaiul: 中华人民共和国国家卫生健康委员会[67]) adatsorát használó víruskövető, eddig jóval kevesebb esetet ismert el Kínában.[68] A Peter Doherty (Doherty Intézet, Melbourne, Australia,) tudósai sikeresen tenyésztették a COVID–19 koronavírust egy betegmintából, és a laboratóriumok világszerte alapvető információkat szolgáltattak a vírus elleni küzdelemhez.[69][70] Az Imperial College London kutatói január 17-ei publikációjukban azt valószínűsítik, hogy az új koronavírus kitörés lényegesen több légúti megbetegedést okozott, mint ahogyan azt jelentették.[71]

Egy 2020 márciusában publikált kutatás szerint, amelyet az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) finanszírozott, a SARS-járványt kirobbantó SARS-CoV koronavírus törzs fertőzési tulajdonságaival vetették össze a SARS-CoV-2 tulajdonságait. Megállapították, hogy a levegőben szálló aerosol részecskékre tapadva több órán át életképes, a rézfelületeken akár négy óráig, kartonpapíron akár 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acél felületeken pedig akár 72 óráig is fertőzőképes a tüdőgyulladást és különféle szövődményeket is okozó humán kórokozó.[72] Az eredmények kulcsfontosságú információkat szolgáltatnak a SARS-CoV-2 stabilitásáról, amely a COVID–19 betegséget okozza, és arra utalnak, hogy az emberek megfertőződhetnek a vírussal a belélegzett levegőn keresztül és a szennyezett tárgyak megérintése miatt is. A SARS-CoV-2-vel fertőzött emberek a tünetek felismerése előtt terjeszthetik a vírust.[73]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Gorbalenya, Alexander E., Susan C. Baker, Ralph S. Baric, Raoul J. de Groot, Christian Drosten Anastasia A. Gulyaeva, Bart L. Haagmans, Chris Lauber, Andrey M Leontovich, Benjamin W. Neuman, Dmitry Penzar, Stanley Perlman, Leo L.M. Poon, Dmitry Samborskiy, Igor A. Sidorov, Isabel Sola, John Ziebuhr (2020. február 11.). „Severe acute respiratory syndrome-related coronavirus – The species and its viruses, a statement of the Coronavirus Study Group” (angol nyelven). bioRxiv. DOI:10.1101/2020.02.07.937862.  
  2. ↑ „Coronavirus disease named Covid-19”, BBC News, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (brit angol nyelvű) 
  3. ↑ WHO Director-General's remarks at the media briefing on 2019-nCoV on 11 February 2020. WHO.COM, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  4. ↑ A vuhani koronavírus új neve: COVID–19. 444.hu, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  5. ↑ COVID–19: WHO renames deadly coronavirus. aljazeera.com, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  6. ↑ a b 国家卫生健康委积极开展新型冠状病毒感染的肺炎疫情防控工作 发布时间： 2020-01-19 来源: 卫生应急办公室, 2020. január 19. (Hozzáférés: 2020. január 26.)[halott link]
  7. ↑ Markus Hoffmann, Hannah Kleine-Weber, Nadine Krüger, Marcel Müller, Christian Drosten, Stefan Pöhlmann: The novel coronavirus 2019 (2019-nCoV) uses the SARS-coronavirus receptor ACE2 and the cellular protease TMPRSS2 for entry into target cells (angol nyelven). bioRxiv, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 4.) „The emergence of a novel, highly pathogenic coronavirus, 2019-nCoV, in China, and its rapid national and international spread...”
  8. ↑ Mit tudni az új kínai vírusról?. National Geographic, 2020. január 21. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  9. ↑ Jiahua He, Huanyu Tao, Yumeng Yan, Sheng-You Huang, Yi Xiao: Molecular mechanism of evolution and human infection with the novel coronavirus (2019-nCoV). biorxiv.org. bioRxiv, 2020. február 21. (Hozzáférés: 2020. március 3.)
  10. ↑ Betiltották a vadhús értékesítését Kínában. 24.hu, 2020. január 26. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  11. ↑ Both the new coronavirus and SARS outbreaks likely started in Chinese wet markets. Photos show what the markets look like. (angol nyelven). businessinsider.com, 2020. február 26. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  12. ↑ A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan. mta.hu. MTA, 2020. február 1. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  13. ↑ Chaolin Huang, Yeming Wang, Xingwang Li, Lili Ren, Jianping Zhao, Yi Hu, et al.: Clinical features of patients infected with 2019 novel coronavirus in Wuhan, China. The Lancet, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  14. ↑ von Alice Echtermann: Keine Belege, dass ein Markt mit exotischen Tieren in Wuhan der Ursprung des neuen Coronavirus war (angol nyelven), 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  15. ↑ Neue Studie Seltenes Tier könnte Coronavirus übertragen haben (németül nyelven). express.de, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  16. ↑ El pangolín: científicos identifican a animal que sería el propagador del coronavirus (spanyol nyelven). mor.bo, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  17. ↑ Did pangolins spread the China coronavirus to people?. nature.com, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  18. ↑ Koronavírus: Független tudósok megkérdőjelezik a kínai kutatást, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  19. ↑ The coronavirus outbreak (2019 nCoV) explained through 3D Medical Animation. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  20. ↑ China launches national service system to support novel coronavirus research (angol nyelven). China Plus , 2020. január 24.
  21. ↑ COVID-19: New coronavirus disease named by World Health Organization. globalnews.ca, 2020. február 11. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  22. ↑ Megvan a koronavírus teljes genetikai kódja. HVG, 2020. március 21.
  23. ↑ China coronavirus: Lockdown measures rise across Hubei province. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  24. ↑ Snakes could be the source of the Wuhan coronavirus outbreak. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  25. ↑ New-type coronavirus causes pneumonia in Wuhan: expert. xinhuanet.com. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  26. ↑ 2019 Novel Coronavirus (2019-nCoV) Situation Summary. cdc.gov. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  27. ↑ Jon Cohen: Mining coronavirus genomes for clues to the outbreak’s origins. Science, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  28. ↑ Wuhan seafood market pneumonia virus isolate Wuhan-Hu-1, complete genome. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  29. ↑ WHO declines to name new pneumonia after 'China' or 'Wuhan'. [2020. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  30. ↑ Strain Details for Wuhan seafood market pneumonia virus Strain Wuhan-Hu-1. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  31. ↑ Yan-Rong Guo, Qing-Dong Cao, Zhong-Si Hong: The origin, transmission and clinical therapies on coronavirus disease 2019 (COVID-19) outbreak – an update on the status. mmrjournal.biomedcentral.com, 2020. március 13. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  32. ↑ Minden, amit tudnod kell az új kínai koronavírusról. qubit.hu. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  33. ↑ What We Know About the Wuhan Coronavirus. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  34. ↑ Human coronavirus HKU1, complete genome. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  35. ↑ Mystery SARS-Like Virus Spreads as First Confirmed Case Emerges Outside China. [2020. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  36. ↑ ACE (Angiotenzin-konvertáló enzim). (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  37. ↑ Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) az endothelsejtek által termelt, a vérnyomás szabályozásában részt vevő enzim[36]
  38. ↑ Novel coronavirus receptors show similarities to SARS-CoV, according to new analysis (angol nyelven). sciencedaily.com. American Society for Microbiology, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  39. ↑ Lisa E. Gralinski, Vineet D. Menach: Return of the Coronavirus: 2019-nCoV (angol nyelven). Multidisciplinary Digital Publishing Institute. Viruses, 12 (2), 2020. január 24. DOI:10.3390/v12020135. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  40. ↑ Úri Katalin: A keringő angiotenzin-konvertáló enzim 2 szerepe kardiovaszkuláris kórképekben (Egyetemi PhD értekezés). (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  41. ↑ Jon Cohen: Wuhan seafood market may not be source of novel virus spreading globally (angol nyelven). Science, 2020. január 26.
  42. ↑ Hui, David S. (2020. január 14.). „The continuing epidemic threat of novel coronaviruses to global health – the latest novel coronavirus outbreak in Wuhan, China” (english nyelven). International Journal of Infectious Diseases 91, 264–266. o. DOI:10.1016/j.ijid.2020.01.009. ISSN 1201-9712.  
  43. ↑ Undiagnosed pneumonia - China (HU) (01): wildlife sales, market closed, RFI Archive Number: 20200102.6866757. Pro-MED-mail . International Society for Infectious Diseases. [2020. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  44. ↑ Cohen, Jon (2020. január 17.). „New SARS-like virus in China triggers alarm” (angol nyelven). Science 367 (6475), 234–235. o. [2020. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.367.6475.234. ISSN 0036-8075. PMID 31949058. (Hozzáférés: 2020. január 24.)  
  45. ↑ Parry, Jane (2020. január 20.). „China coronavirus: cases surge as official admits human to human transmission”. British Medical Journal 368. DOI:10.1136/bmj.m236. ISSN 1756-1833.  
  46. ↑ How Does Wuhan Coronavirus Compare With MERS, SARS And The Common Cold?. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  47. ↑ Where Did the New Coronavirus Come From? Snakes. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  48. ↑ Snakes?! The Slippery Truth of a Flawed Wuhan Virus Theory. [2020. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  49. ↑ Virus in Chinese outbreak is closest to one from bats, not snakes. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  50. ↑ China’s Deadly Coronavirus Likely Jumped From Snakes To Humans. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  51. ↑ Szétspriccelhet a koronavírus Kínában. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  52. ↑ Why snakes probably aren’t spreading the new China virus. [2020. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  53. ↑ Snake might be animal reservoir of novel coronavirus: study. (Hozzáférés: 2020. január 25.)[halott link]
  54. ↑ Scientists Dispute Whether Snakes Are Source of Wuhan Coronavirus In Humans. (Hozzáférés: 2020. január 25.)
  55. ↑ 于达维 于达维 财新记者: 记者手记 (kínai nyelven). caixin.com, 2020. január 22.
  56. ↑ China's Coronavirus Started Here!. youtube.com. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  57. ↑ Koronavírus: indul a védőoltás kifejlesztése. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  58. ↑ Egyre nagyobb a baj: mikor lesz elérhető a Vuhan-vírus elleni védőoltás?. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  59. ↑ Oroszország megkezdte az új koronavírus elleni vakcina kidolgozását. origo.hu. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  60. ↑ „An mRNA Vaccine against SARS-CoV-2 — Preliminary Report” (angol nyelven). The New England Journal of Medicine.  
  61. ↑ „Safety and immunogenicity of the ChAdOx1 nCoV-19 vaccine against SARS-CoV-2: a preliminary report of a phase 1/2, single-blind, randomised controlled trial” (angol nyelven). The Lancet.  
  62. ↑ WHO 2019 WHO Global Survey on Infection Prevention and Control (IPC) and Hand Hygiene. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  63. ↑ Novel coronavirus in China. European Centre for Disease Prevention and Control, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  64. ↑ Scientists Scrutinize New Coronavirus Genome for Answers. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  65. ↑ Gabriel Leung, Joseph Wu: Real-time nowcast and forecast on the extent of the Wuhan CoV outbreak, domestic and international spreadProfessors Gabriel Leung and Joseph Wu (pdf). (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  66. ↑ Map tracks coronavirus outbreak in near real time. Global health. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  67. ↑ 中华人民共和国国家卫生健康委员会. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  68. ↑ Wuhan Coronavirus Infections Could Be 30 Times Higher Than Official Total, Hong Kong Researchers Warn. time.com, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  69. ↑ Wuhan coronavirus in culture. youtube.com, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  70. ↑ Australian scientists have successfully grown a Wuhan coronavirus sample from a sick patient, giving way to the possibility of a cure. businessinsider.com, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  71. ↑ Natsuko Imai, Ilaria Dorigatti, Anne Cori, Steven Riley, Neil M. Ferguson: Estimating the potential total number of novel Coronavirus cases in Wuhan City, China (angol nyelven) (pdf), 2020. január 17. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  72. ↑ Van felület, amin 3 napig is megél a koronavírus. index.hu, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  73. ↑ SARS-CoV-2 Stability Similar to Original SARS Virus. niaid.nih.gov. NIAID, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 18.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=SARS-CoV-2&oldid=22892352”