„A dinoszauruszok mérete” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
183. sor: 183. sor:
===A leghosszabb ornithopodák===
===A leghosszabb ornithopodák===
[[Fájl:Largestornithopods scale.png|bélyegkép|jobbra|300px|Az ember és az óriás ornithopodák méretének összehasonlítása]]
[[Fájl:Largestornithopods scale.png|bélyegkép|jobbra|300px|Az ember és az óriás ornithopodák méretének összehasonlítása]]
# ''[[Huaxiaosaurus]]'': 18,7&nbsp;méter<ref>{{cite journal | author = Zhao Xijin, Wang Kebai, & Li Dunjing | year = 2011 | title = ''Huaxiaosaurus aigahtens'' | journal = Geological Bulletin of China | volume = 30 | issue = 11 | pages = 1671–1688}}</ref>
# ''[[Shantungosaurus]]'': 15-16,6&nbsp;méter<ref name="Holtz2008"/><ref name=XZetal07>{{cite journal|author=X. Zhao|coauthors=D. Li, G. Han, H. Hao, F. Liu, L. Li, X. Fang|year=2007|title=''Zhuchengosaurus maximus'' from Shandong Province|journal=Acta Geoscientia Sinica|volume=28|issue=2|pages=111–122}}</ref>
# ''[[Shantungosaurus]]'': 15-16,6&nbsp;méter<ref name="Holtz2008"/><ref name=XZetal07>{{cite journal|author=X. Zhao|coauthors=D. Li, G. Han, H. Hao, F. Liu, L. Li, X. Fang|year=2007|title=''Zhuchengosaurus maximus'' from Shandong Province|journal=Acta Geoscientia Sinica|volume=28|issue=2|pages=111–122}}</ref>
# ''[[Lambeosaurus|Lambeosaurus laticaudus]]'': 15-16,5&nbsp;méter<ref name=WJM81>{{cite journal|author=William J. Morris|year=1981|title=A new species of hadrosaurian dinosaur from the Upper Cretaceous of Baja California: ?''Lambeosaurus laticaudus''|journal=Journal of Paleontology|volume=55|issue=2|pages=453–462}} Megjegyzendő, hogy a cikkben megadott méret valójában az LACM 26757 katalógusszámú példányhoz tartozik, amit nem kapcsoltak véglegesen a ?''L. laticaudushoz''.</ref>
# ''[[Charonosaurus]]'': 13&nbsp;méter<ref name=DD06>{{cite book|author=Dougal Dixon|year=2006|title=The Complete Book of Dinosaurs|publisher=Anness Publishing Ltd.|location=London|pages=216|isbn=0-681-37578-7}}</ref>
# ''[[Charonosaurus]]'': 13&nbsp;méter<ref name=DD06>{{cite book|author=Dougal Dixon|year=2006|title=The Complete Book of Dinosaurs|publisher=Anness Publishing Ltd.|location=London|pages=216|isbn=0-681-37578-7}}</ref>
# ''[[Edmontosaurus]]'': 12-13&nbsp;méter<ref name=DFG97b>{{cite book|author=Donald F. Glut|title=Dinosaurs: The Encyclopedia|year=1997|publisher=McFarland & Co|location=Jefferson, North Carolina|pages=389–396|isbn=0-89950-917-7}}</ref><ref name=DL90>{{cite book|author=David Lambert|coauthors=and the Diagram Group|title=The Dinosaur Data Book|year=1990|publisher=Avon Books|location=New York|isbn=0-380-75896-3|pages=60|chapter=Edmontosaurus}}</ref>
# ''[[Edmontosaurus]]'': 12-13&nbsp;méter<ref name=DFG97b>{{cite book|author=Donald F. Glut|title=Dinosaurs: The Encyclopedia|year=1997|publisher=McFarland & Co|location=Jefferson, North Carolina|pages=389–396|isbn=0-89950-917-7}}</ref><ref name=DL90>{{cite book|author=David Lambert|coauthors=and the Diagram Group|title=The Dinosaur Data Book|year=1990|publisher=Avon Books|location=New York|isbn=0-380-75896-3|pages=60|chapter=Edmontosaurus}}</ref>
# ''[[Iguanodon]]'': 10-13&nbsp;méter<ref name="Holtz2008"/><ref name=NM01>{{cite book|author=Darren Naish|coauthors=David M. Martill|chapter=Ornithopod dinosaurs|title=Dinosaurs of the Isle of Wight|year=2001|publisher=The Palaeontological Association|location=London|isbn=0-901702-72-2|pages=60–132}}</ref>
# ''[[Iguanodon]]'': 10-13&nbsp;méter<ref name="Holtz2008"/><ref name=NM01>{{cite book|author=Darren Naish|coauthors=David M. Martill|chapter=Ornithopod dinosaurs|title=Dinosaurs of the Isle of Wight|year=2001|publisher=The Palaeontological Association|location=London|isbn=0-901702-72-2|pages=60–132}}</ref>
# ''[[Magnapaulia laticaudus]]'': 12,5&nbsp;méter<ref name=Magnapaulia>{{cite doi|10.1371/journal.pone.0038207}}</ref>
# ''[[Anatotitan]]'': 12&nbsp;méter<ref name=HDS97>{{cite book|author=Hans-Dieter Sues|editor=James Orville Farlow, M. K. Brett-Surman|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=338|chapter=ornithopods}}</ref>
# ''[[Anatotitan]]'': 12&nbsp;méter<ref name=HDS97>{{cite book|author=Hans-Dieter Sues|editor=James Orville Farlow, M. K. Brett-Surman|title=The Complete Dinosaur|year=1997|publisher=Indiana University Press|location=Bloomington|isbn=0-253-33349-0|pages=338|chapter=ornithopods}}</ref>
# ''[[Olorotitan]]'': 12&nbsp;méter<ref name=DD06b>{{cite book|author=Dixon Dougal|year=2006|title=The Complete Book of Dinosaurs|publisher=Anness Publishing Ltd.|location=London|pages=219|isbn=0-681-37578-7}}</ref>
# ''[[Olorotitan]]'': 12&nbsp;méter<ref name=DD06b>{{cite book|author=Dixon Dougal|year=2006|title=The Complete Book of Dinosaurs|publisher=Anness Publishing Ltd.|location=London|pages=219|isbn=0-681-37578-7}}</ref>

A lap 2013. október 12., 16:12-kori változata

A dinoszauruszok mérete a dinoszauruszkutatás egyik legérdekesebb szempontja a nagyközönség számára. Ez a szócikk a dinoszauruszok különféle csoportjainak legnagyobb és legkisebb tagjait sorolja fel, tömeg és hossz szerint rendezve.

Az ember és az öt legnagyobb ismert dinoszaurusz klád méretének összehasonlítása

A lista kizárólag nyilvánosságra hozott adatok alapján készült, és csak azokat a dinoszauruszokat tartalmazza, amelyeknek van hivatalos leírása. Megjegyzendő, hogy a dinoszauruszok feltételezett tömegei jóval pontatlanabbak lehetnek a becsült hosszuknál, mivel az utóbbi adathoz rendelkezésre állhat az állat teljes csontváza.

Általános rekordok

Legnehezebb dinoszauruszok

A tíz legnehezebb ismert dinoszaurusz, a megjelentetett tömegbecslések alapján. (Lásd még: A legnagyobb tömegű sauropodák)

  1. Amphicoelias: 122,4 tonna[1]
  2. Argentinosaurus: 73-88 tonna[2][3]
  3. Futalognkosaurus: (az Argentinosaurushoz és a Puertasaurushoz hasonló)[4]
  4. Puertasaurus: (az Argentinosaurushoz hasonló)[5]
  5. Antarctosaurus: 69 tonna[3]
  6. Paralititan: 59 tonna[2]
  7. Sauroposeidon: 50-60 tonna[6][7]
  8. Turiasaurus: 40-48 tonna[8]
  9. Brachiosaurus: 28,7-43,9 tonna[9][10]
  10. Supersaurus: 35-40 tonna[11]

Leghosszabb dinoszauruszok

A tíz leghosszabb ismert dinoszaurusz, a megjelentetett hosszbecslések alapján. (Lásd még: A leghosszabb sauropodák)

  1. Amphicoelias: 40-?60 méter[1]
  2. Argentinosaurus: 30-36 méter[1][12]
  3. Mamenchisaurus: 20,4-35 méter[3][13]
  4. Supersaurus: 33-34 méter[11]
  5. Futalognkosaurus: 28-34 méter[12][4]
  6. Sauroposeidon: 28-34 méter[1][6][7]
  7. Diplodocus: 25,6-33,5 méter[1][3]
  8. Antarctosaurus: 30-33 méter[13][12]
  9. Paralititan: 26-32 méter[14][12]
  10. Puertasaurus: 30 méter[12]

Legkönnyebb dinoszauruszok

A hét legkönnyebb ismert nem madár dinoszaurusz, a megjelentetett tömegbecslések alapján.

  1. Anchiornis: 110 gramm[15]
  2. Epidexipteryx: 164 gramm[16]
  3. Compsognathus: 0,26-3,5 kilogramm[17][18]
  4. Juravenator: 0,34 kilogramm[18]
  5. Fruitadens: 0,50-0,75 kilogramm[19]
  6. Sinosauropteryx: 0,55 kilogramm[18]
  7. Microraptor: ~1 kilogramm[20]

Legrövidebb dinoszauruszok

A tíz legrövidebb ismert nem madár dinoszaurusz, a megjelentetett hosszbecslések alapján.

  1. Epidexipteryx: 25 centiméter[16]
  2. Anchiornis: 34 centiméter[15]
  3. Jinfengopteryx: 55 centiméter[21]
  4. Echinodon: 60 centiméter[12]
  5. Graciliceratops: 60 centiméter[12]
  6. Shuvuuia: 60 centiméter[12]
  7. Wannanosaurus: 60 centiméter[12]
  8. Gasparinisaura: 65 centiméter[12]
  9. Fruitadens: 65-75 centiméter[19]
  10. Protarchaeopteryx: 70 cm[12]

Theropodák

Bővebben: Theropoda

Az alábbi méretek lehetőség szerint határértékekkel lettek feltüntetve, a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek alapján. Azokban az esetekben, ahol a határérték becslés alapján lett megállapítva, azok a források lettek megadva, amelyek a legszélsőbb értékeket tartalmazzák.

A leghosszabb theropodák

Az ember és az óriás theropodák méretének összehasonlítása

12 méteres hosszúság felett (farokkal együtt):

  1. Spinosaurus: 14,3-18 méter[18][22]
  2. Oxalaia: 12-14 méter[23]
  3. Giganotosaurus: 12,2-13,2 méter[24][12]
  4. Carcharodontosaurus: 12-13 méter[18][25]
  5. Chilantaisaurus: 11-13 méter[13][12]
  6. Saurophaganax: 10,5-13 méter[13][12]
  7. Tyrannosaurus : 12,3 méter[26]
  8. Mapusaurus: 12,2 méter[24]
  9. Tyrannotitan: 12,2 méter[12]
  10. Acrocanthosaurus: 11-12 méter[13][12]
  11. Bahariasaurus: 11-12 méter[13][12]
  12. Torvosaurus: 9-12 méter[27][12]
  13. Allosaurus: 8,5-12 méter[28][12]

A legnagyobb tömegű theropodák

4 tonnánál nagyobb testtömegű állatok:

  1. Spinosaurus: 7-20,9 tonna[18][22]
  2. Carcharodontosaurus: 6,1-15,1 tonna[17][18]
  3. Giganotosaurus: 6,2-13,8 tonna[29][18]
  4. Tyrannosaurus: 6-9,5 tonna[18][30]
  5. Oxalaia: 5-7 tonna[23]
  6. Acrocanthosaurus: 5,6-6,2 tonna[18][31]
  7. Therizinosaurus: 5 tonna[13]
  8. Suchomimus: 3,8-5,2 tonna[17][18]
  9. Tarbosaurus: 4-5 tonna[13][32]

A legrövidebb nem madár theropodák

A legkisebb nem madár theropodák méretének összehasonlítása

Az eddig ismertté vált 1 méter alatti felnőttkori hosszúságú nem madár theropodák (nem számítva a lágy szöveteket és a tollas farkat):

  1. Epidexipteryx: 25 centiméter[16]
  2. Anchiornis: 34 centiméter[15]
  3. Jinfengopteryx: 55 centiméter[21]
  4. Shuvuuia: 60 centiméter[12]
  5. Mahakala: 70 centiméter[33]
  6. Rahonavis: 70 centiméter[12]
  7. Pneumatoraptor: 73 centiméter[34]
  8. Protarchaeopteryx: 70 centiméter[12]
  9. Juravenator: 75-80 centiméter[18]
  10. Caudipteryx: 90 centiméter[12]
  11. Incisivosaurus: ?90 centiméter[12]
  12. Sinosauropteryx: 94 centiméter[18]
  13. Cryptovolans: 95 centiméter[35]

A legkönnyebb nem madár theropodák

Az eddig ismertté vált 1 kilogrammos vagy annál kisebb felnőttkori tömegű nem madár theropodák:

  1. Anchiornis: 110 gramm[15]
  2. Epidexipteryx: 164 gramm[16]
  3. Compsognathus: 0,26-3,5 kilogramm[17][18]
  4. Juravenator: 0,34 kilogramm[18]
  5. Sinosauropteryx: 0,55 kilogramm[18]
  6. Microraptor: ~1 kilogramm[20]

Sauropodák

Bővebben: Sauropoda

A sauropodák mérete nehezen becsülhető meg, mivel maradványaik rendszerint töredékesek. Gyakran hiányzik a farkuk, ami hibás becsléshez vezethet. A tömeg megbecsléséhez a hossz négyzetét használják fel, így amennyiben a hossz téves, úgy a tömeg még inkább az lehet. A legbizonytalanabb (töredékes vagy hiányos leletek elemzése alapján történt) becslések kérdőjellel vannak megjelölve. Minden érték az adott forrásban szereplő legnagyobb becsült tömeg.

Megjegyzendő, hogy az óriás sauropodák két kategóriára oszthatók fel — a rövidebb, zömökebb és jóval nehezebb (főként titanosaurusok és brachiosauridák), valamint a hosszabb, de karcsúbb és könnyebb testfelépítésűekre (főként diplodocidák).

A leghosszabb sauropodák

Az ember és az óriás sauropodák méretének összehasonlítása

A leghosszabb sauropodák (20 méteres hosszúság felett, nyakkal és farokkal együtt):

  1. Amphicoelias: 40-?60 méter[1]
  2. Argentinosaurus: 30-36 méter[1][12]
  3. Mamenchisaurus: 20,4-35 méter[3][13]
  4. Supersaurus: 33-34 méter[11]
  5. Futalognkosaurus: 28-34 méter[12][4]
  6. Sauroposeidon: 28-34 méter[1][6][7]
  7. Diplodocus: 25,6-33,5 méter[1][3]
  8. Antarctosaurus: 30-33 méter[13][12]
  9. Paralititan: 26-32 méter[14][12]
  10. Puertasaurus: 30 méter[12]
  11. Hudiesaurus: 30 méter[36]
  12. Turiasaurus: >30 méter[8]
  13. Barosaurus: 26 méter[17]
  14. Apatosaurus: 22,8 méter[3]
  15. Brachiosaurus: (nagyobb, mint a Giraffatitan)[9]
  16. Giraffatitan: 21,8 méter[3]
  17. Omeisaurus: 20,2 méter[3]

A legnagyobb tömegű sauropodák

20 tonnát meghaladó tömegű sauropodák:

  1. Amphicoelias: 122,4 tonna[1]
  2. Argentinosaurus: 73-88 tonna[2][3]
  3. Futalognkosaurus: (az Argentinosaurushoz és a Puertasaurushoz hasonló)[4]
  4. Puertasaurus: (az Argentinosaurushoz hasonló)[5]
  5. Antarctosaurus: 69 tonna[3]
  6. Paralititan: 59 tonna[2]
  7. Sauroposeidon: 50-60 tonna[6][7]
  8. Turiasaurus: 40-48 tonna[8]
  9. Brachiosaurus: 28,7-43,9 tonna[9][10]
  10. Supersaurus: 35-40 tonna[11]
  11. Giraffatitan: 23,3-39,5 tonna[3][9]
  12. Diplodocus: 16-38 tonna[1][3]
  13. Apatosaurus: 20,6-35 tonna[3][37]
  14. Barosaurus: 20 tonna[17]

A legkisebb sauropodák

10 méteres vagy annál kisebb sauropodák:

  1. Ohmdenosaurus: 4 méter
  2. Blikanasaurus: 5 méter
  3. Magyarosaurus: 5,3 méter
  4. Europasaurus: 6 méter
  5. Vulcanodon: 6,5 méter
  6. Isanosaurus: 7 méter
  7. Camelotia: 9 méter
  8. Tazoudasaurus: 9 méter
  9. Antetonitrus: 8-10 méter, 1,5-2 méter a csípőnél
  10. Shunosaurus: 10 méter
  11. Brachytrachelopan: 10 méter
  12. Amazonsaurus: 10 méter (10 tonna)

Ornithopodák

Bővebben: Ornithopoda

A leghosszabb ornithopodák

Az ember és az óriás ornithopodák méretének összehasonlítása
  1. Huaxiaosaurus: 18,7 méter[38]
  2. Shantungosaurus: 15-16,6 méter[12][39]
  3. Charonosaurus: 13 méter[40]
  4. Edmontosaurus: 12-13 méter[41][42]
  5. Iguanodon: 10-13 méter[12][43]
  6. Magnapaulia laticaudus: 12,5 méter[44]
  7. Anatotitan: 12 méter[45]
  8. Olorotitan: 12 méter[46]
  9. Saurolophus angustirostris: 12 méter[47]
  10. Kritosaurus sp.: 11 méter[48]

A legnagyobb tömegű ornithopodák

  1. ?Lambeosaurus laticaudus: közel 23 tonna[49]
  2. Shantungosaurus: közel 16 tonna[50]
  3. Edmontosaurus: 4 tonna[50]
  4. Hypacrosaurus: 4 tonna[50]

Ceratopsiák

Bővebben: Ceratopsia

A leghosszabb ceratopsiák

A leghosszabb ceratopsiák (6 méteres hosszúság felett, farokkal együtt):

  1. Eotriceratops: 8,5-9 méter[13][12]
  2. Triceratops: 8-9 méter[13][12]
  3. Pentaceratops: 6,4-8 méter[13][12]
  4. Pachyrhinosaurus: 5-8 méter[13][12]
  5. Nedoceratops: 7,6 méter[12]
  6. Torosaurus: 7,6 méter[12]
  7. Arrhinoceratops: 4,5-7 méter[13][12]
  8. Agujaceratops: 4,3-7 méter[13][12]
  9. Chasmosaurus: 4,3-7 méter[13][12]

A legkisebb ceratopsiák

2 méteres vagy annál kisebb hosszúságú állatok:

  1. Chaoyangsaurus: 60 centiméter[12]
  2. Graciliceratops: 60 centiméter[12]
  3. Xuanhuaceratops: 60 centiméter[12]
  4. Microceratus: 60 centiméter[12]
  5. Bagaceratops: 90 centiméter[12]
  6. Ajkaceratops: 1 méter[51]
  7. Hongshanosaurus: 1,2 méter[12]
  8. Protoceratops: 1,4 méter[12]
  9. Archaeoceratops: 1,5 méter[12]
  10. Yamaceratops: 1,5 méter[12]
  11. Asiaceratops: 1,8 méter[12]
  12. Cerasinops: 1,8 méter[12]
  13. Leptoceratops: 1,8 méter[12]
  14. Psittacosaurus: 1,8 méter[12]

Pachycephalosaurusok

Bővebben: Pachycephalosauria

A leghosszabb pachycephalosaurusok

  1. Pachycephalosaurus: 4,6 méter[52]

A legkisebb pachycephalosaurusok

  1. Wannanosaurus: 60 centiméter
  2. Micropachycephalosaurus: 1 méter[53]

Thyreophorák

Bővebben: Thyreophora

A leghosszabb thyreophorák

  1. Ankylosaurus: 6,25-10,7 méter[54]
  2. Cedarpelta: 9 méter[12]
  3. Stegosaurus: 9 méter[12]
  4. Dacentrurus: 8 méter[12]
  5. Tarchia: 4,5-8 méter[13][12]
  6. Sauropelta: 5-7,6 méter[55][12]
  7. Tuojiangosaurus: 6,5-7 méter[13][12]
  8. Edmontonia: 6-7 méter[13][12]
  9. Jiangjunosaurus: 6-7 méter[13][12]
  10. Euoplocephalus: 5,5-7 méter[13][12]
  11. Saichania: 5,2-7 méter[13][12]
  12. Panoplosaurus: 5-7 méter[13][12]
  13. Shamosaurus: 5-7 méter[13][12]
  14. Gigantspinosaurus: 4,2-7 méter[13][12]
  15. Tsagantegia: 3,5-7 méter[13][12]

A legkisebb thyreophorák

  1. Liaoningosaurus: ?34 centiméter (fiatal egyed)[12]
  2. Scutellosaurus: 1,2 méter[12]
  3. Dracopelta: 2 méter[12]
  4. Minmi: 2 méter[12]

Források és jegyzetek

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dinosaur size című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. ↑ a b c d e f g h i j k Carpenter, Kenneth (2006). „Paleontology and Geology of the Upper Jurassic Morrison Formation”, Albuquerque, 131–138. o, Kiadó: New Mexico Museum of Natural History and Science.  
  2. ↑ a b c d Burness, G.P., Flannery, T. (2001). „Dinosaurs, dragons, and dwarfs: The evolution of maximal body size”. Proceedings of the National Academy of Sciences 98 (25), 14518–14523. o.  
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n Mazzetta, G.V., Christiansen, P., and Farina, R.A. (2004). „Giants and bizarres: body size of some southern South American Cretaceous dinosaurs”. Historical Biology 2004, 1–13. o.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „mazzettaetal2004” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  4. ↑ a b c d Calvo, J.O., Porfiri, J.D., González-Riga, B.J., and Kellner, A.W. (2007) "A new Cretaceous terrestrial ecosystem from Gondwana with the description of a new sauropod dinosaur". Anais Academia Brasileira Ciencia, 79(3): 529-41.[1]
  5. ↑ a b Novas, Fernando E., Salgado, Leonardo; Calvo, Jorge; and Agnolin, Federico (2005). „Giant titanosaur (Dinosauria, Sauropoda) from the Late Cretaceous of Patagonia”. Revisto del Museo Argentino de Ciencias Naturales, n.s. 7 (1), 37–41. o. (Hozzáférés: 2007. március 4.)  
  6. ↑ a b c d Wedel, Mathew J., Cifelli, Richard L. (2005. nyár). „Sauroposeidon: Oklahoma's Native Giant” (PDF). Oklahoma Geology Notes 65 (2), 40–57. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  7. ↑ a b c d Wedel, Mathew J., Cifelli, Richard L.; Sanders, R. Kent (2000). „Osteology, paleobiology, and relationships of the sauropod dinosaur Sauroposeidon” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 45, 343–3888. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  8. ↑ a b c Royo-Torres, R., Cobos, A., and Alcalá, L. (2006). „A Giant European Dinosaur and a New Sauropod Clade”. Science 314 (5807), 1925–1927. o. PMID 17185599.  
  9. ↑ a b c d Taylor, M.P. (2009). „A Re-evaluation of Brachiosaurus altithorax Riggs 1903 (Dinosauria, Sauropod) and its generic separation from Giraffatitan brancai (Janensh 1914)”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (3), 787–806. o.  
  10. ↑ a b Foster, J.R.. Paleoecological analysis of the vertebrate fauna of the Morrison Formation (Upper Jurassic), Rocky Mountain region, U.S.A., New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, 23. Albuquerque, New Mexico: New Mexico Museum of Natural History and Science (2003) 
  11. ↑ a b c d Lovelace, David M., Hartman, Scott A.; and Wahl, William R. (2007). „Morphology of a specimen of Supersaurus (Dinosauria, Sauropoda) from the Morrison Formation of Wyoming, and a re-evaluation of diplodocid phylogeny”. Arquivos do Museu Nacional 65 (4), 527–544. o.  
  12. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs Holtz, Thomas R. Jr. (2008) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages Supplementary Information
  13. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa Paul, G.S., 2010, The Princeton Field Guide to Dinosaurs, Princeton University Press.
  14. ↑ a b Carpenter, K. (2006). "Biggest of the Big: a Critical Re-evaluation of the Mega-sauropod Amphicoelias fragillimus." In Foster, J.R. and Lucas, S.G., eds., 2006, Paleontology and Geology of the Upper Jurassic Morrison Formation. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, vol. 36: pp. 131-138.
  15. ↑ a b c d Xu, X., Zhao, Q., Norell, M., Sullivan, C., Hone, D., Erickson, G., Wang, X., Han, F. and Guo, Y. (2008. november 15.). „A new feathered maniraptoran dinosaur fossil that fills a morphological gap in avian origin”. Chinese Science Bulletin, 6. o.  
  16. ↑ a b c d Zhang, F., Zhou, Z., Xu, X., Wang, X. and Sullivan, C. (2008). „A bizarre Jurassic maniraptoran from China with elongate ribbon-like feathers Supplementary Information.”. Nature 455, 46. o. DOI:10.1038/nature07447.  
  17. ↑ a b c d e f Seebacher, Frank. (2001). „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (1), 51–60. o. DOI:[0051:ANMTCA2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2001)021[0051:ANMTCA]2.0.CO;2].  
  18. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p François Therrien, Donald M. Henderson (2007). „My theropod is bigger than yours…or not: estimating body size from skull length in theropods”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 108–115. o. DOI:[108:MTIBTY2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  19. ↑ a b Butler, R.J., P.M. Galton, L.B. Porro, L.M. Chiappe, D.M. Henderson, and G.M. Erickson (2009). „Lower limits of ornithischian dinosaur body size inferred from a new Upper Jurassic heterodontosaurid from North America”. Proceedings of the Royal Society B. DOI:10.1098/rspb.2009.1494.  
  20. ↑ a b Chatterjee, S., Templin, R.J. (2007). „Biplane wing planform and flight performance of the feathered dinosaur Microraptor gui” (PDF). Proceedings of the National Academy of Sciences 104 (5), 1576-1580. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  21. ↑ a b Q. Ji, S. Ji, J. Lu, H. You, W. Chen, Y. Liu (2005). „First avialan bird from China (Jinfengopteryx elegans gen. et sp. nov.)”. Geological Bulletin of China 24 (3), 197–205. o.  
  22. ↑ a b Christiano dal Sasso, Simone Maganuco, Eric Buffetaut, Marco A. Mendez (2005). „New information on the skull of the enigmatic theropod Spinosaurus, with remarks on its sizes and affinities”. Journal of Vertebrate Paleontology 25 (4), 888–896. o. DOI:[0888:NIOTSO2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2005)025[0888:NIOTSO]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  23. ↑ a b Kellner, Alexander W.A., Sergio A.K. Azevedeo, Elaine B. Machado, Luciana B. Carvalho and Deise D.R. Henriques (2011). „A new dinosaur (Theropoda, Spinosauridae) from the Cretaceous (Cenomanian) Alcântara Formation, Cajual Island, Brazil”. Anais da Academia Brasileira de Ciências 83 (1), 99–108. o. DOI:10.1590/S0001-37652011000100006. ISSN 0001-3765.  
  24. ↑ a b (2006) „A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina”. Geodiversitas 28 (1), 71–118. o.   Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „coria&currie2006” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  25. ↑ Sereno, P. C., D. B. Dutheil, M. Iarochene, H. C. E. Larsson, G. H. Lyon, P. M. Magwene, C. A. Sidor, D. J. Varricchio, and J. A. Wilson (1996). „Predatory dinosaurs from the Sahara and the Late Cretaceous faunal differentiation”. Science 272 (5264), 986–991. o. PMID 8662584.  
  26. ↑ Hutchinson J.R., Bates K.T., Molnar J., Allen V, Makovicky P.J. (2011). „A Computational Analysis of Limb and Body Dimensions in Tyrannosaurus rex with Implications for Locomotion, Ontogeny, and Growth”. PLoS ONE 6 (10), e26037. o. DOI:10.1371/journal.pone.0026037.  
  27. ↑ Paul, Gregory S.. Predatory Dinosaurs of the World. Simon & Schuster, 282. o. (1988). ISBN 0-671-61946-2 
  28. ↑ Glut, Donald F.. Allosaurus, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 105–117. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  29. ↑ Mortimer, M.: Carnosauria. The Theropod Database, 2004. (Hozzáférés: 2009. július 1.)
  30. ↑ Christiansen, P, Fariña RA (2004). „Mass prediction in theropod dinosaurs”. Historical Biology 16 (2–4), 85–92. o. DOI:10.1080/08912960412331284313. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  31. ↑ Bates, K.T., Manning, P.L., Hodgetts, D. and Sellers, W.I. (2009). „Estimating Mass Properties of Dinosaurs Using Laser Imaging and 3D Computer Modelling”. PLoS ONE 4 (2), e4532. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004532. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  32. ↑ Valkenburgh, B. and Molnar, R.E. (2002). „Dinosaurian and mammalian predators compared”. Paleobiology 28 (4), 527–543. o.  
  33. ↑ Alan H. Turner, Diego Pol, Julia A. Clarke, Gregory M. Erickson, Mark A. Norell (2007. szeptember 7.). „A basal dromaeosaurid and size evolution preceding avian flight” (PDF). Science 317 (5843), 1378–1381. o. DOI:10.1126/science.1144066. PMID 17823350. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  34. ↑ Ősi, A., Apesteguía, S.M and Kowalewski, M. (2010. május 27.). „Non-avian theropod dinosaurs from the early Late Cretaceous of Central Europe” (PDF). Cretaceous Research 31 (3), 304–323. o. DOI:10.1016/j.cretres.2010.01.001. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  35. ↑ Norell, Mark, Ji, Qiang, Gao, Keqin, Yuan, Chongxi, Zhao, Yibin, Wang, Lixia (2002. március 7.). „'Modern' feathers on a non-avian dinosaur”. Nature 416, 36. o.  
  36. ↑ Dong, Z..szerk.: Dong, Z.: A gigantic sauropod (Hudiesaurus sinojapanorum gen. et sp. nov.) from the Turpan Basin, China, Sino-Japanese Silk Road Dinosaur Expedition. Beijing: China Ocean Press, 102–110. o. (1997) 
  37. ↑ Anderson, J. F., A. Hall-Martin, D. A. Russel. (1985). „Long-bone circumference and weight in mammals, birds, and dinosaurs.”. Journal of Zoology, London (207), 53–61. o.  
  38. ↑ Zhao Xijin, Wang Kebai, & Li Dunjing (2011). „Huaxiaosaurus aigahtens”. Geological Bulletin of China 30 (11), 1671–1688. o.  
  39. ↑ X. Zhao, D. Li, G. Han, H. Hao, F. Liu, L. Li, X. Fang (2007). „Zhuchengosaurus maximus from Shandong Province”. Acta Geoscientia Sinica 28 (2), 111–122. o.  
  40. ↑ Dougal Dixon. The Complete Book of Dinosaurs. London: Anness Publishing Ltd., 216. o. (2006). ISBN 0-681-37578-7 
  41. ↑ Donald F. Glut. Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 389–396. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  42. ↑ David Lambert, and the Diagram Group. Edmontosaurus, The Dinosaur Data Book. New York: Avon Books, 60. o. (1990). ISBN 0-380-75896-3 
  43. ↑ Darren Naish, David M. Martill. Ornithopod dinosaurs, Dinosaurs of the Isle of Wight. London: The Palaeontological Association, 60–132. o. (2001). ISBN 0-901702-72-2 
  44. ↑ doi:10.1371/journal.pone.0038207
  45. ↑ Hans-Dieter Sues.szerk.: James Orville Farlow, M. K. Brett-Surman: ornithopods, The Complete Dinosaur. Bloomington: Indiana University Press, 338. o. (1997). ISBN 0-253-33349-0 
  46. ↑ Dixon Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. London: Anness Publishing Ltd., 219. o. (2006). ISBN 0-681-37578-7 
  47. ↑ Donald F. Glut. Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 788–789. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  48. ↑ James I. Kirkland, René Hernández-Rivera, Terry Gates, Gregory S. Paul; Sterling Nesbitt, Claudia Inés Serrano-Brañas, Juan Pablo Garcia-de la Garza.szerk.: S. G. Lucas, Robert M. Sullivan: Saurolophus, Late Cretaceous Vertebrates from the Western Interior, New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, 35. Albuquerque, New Mexico: New Mexico Museum of Natural History and Science, 299–315. o. (2006) 
  49. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) WJM81 nevű lábjegyzeteknek
  50. ↑ a b c John R. Horner, David B. Weishampel, Catherine A. Forster.szerk.: David B. Weishampel; Peter Dodson, Halszka Osmólska: Hadrosauridae, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 438–463. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 
  51. ↑ Ősi, Attila, Butler, R.J.; Weishampel, David B. (2010. május 27.). „A Late Cretaceous ceratopsian dinosaur from Europe with Asian affinities” (PDF). Nature 465 (7297), 466–468. o. DOI:10.1038/nature09019. PMID 20505726. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  52. ↑ Montague, Jeremy R. (2006. május 27.). „Estimates of body size and geological time of origin for 612 dinosaur genera (Saurischia, Ornithischia)”. Florida Scientist 69 (4), 243–257. o. (Hozzáférés: 2008. június 9.)  
  53. ↑ Butler, R.J., Zhao, Q. (2009). „The small-bodied ornithischian dinosaurs Micropachycephalosaurus hongtuyanensis and Wannanosaurus yansiensis from the Late Cretaceous of China”. Cretaceous Research 30 (1), 63-77. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.03.002. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  54. ↑ Carpenter, K. (2004). „Redescription of Ankylosaurus magniventris Brown 1908 (Ankylosauridae) from the Upper Cretaceous of the Western Interior of North America”. Canadian Journal of Earth Sciences 41, 961–986. o. DOI:10.1139/e04-043. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  55. ↑ Carpenter, Kenneth. (1984). „Skeletal reconstruction and life restoration of Sauropelta (Ankylosauria: Nodosauridae) from the Cretaceous of North America”. Canadian Journal of Earth Sciences 21 (12), 1491–1498. o. DOI:10.1139/e84-154.  
  • Gregory S. Paul (1997). „Dinosaur models: the good, the bad, and using them to estimate the mass of dinosaurs”. Dinofest International 1997, 129–154. o.  

Külső hivatkozások

Commons:Category:Dinosauria size comparisons
A Wikimédia Commons tartalmaz A dinoszauruszok mérete témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_dinoszauruszok_mérete&oldid=14022778”