Caudipteryx

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Caudipteryx
Evolúciós időszak: kora kréta, 124,6 Ma
A Caudipteryx zoui felállított csontváz rekonstrukciója]
A Caudipteryx zoui felállított csontváz rekonstrukciója]
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Alrendág: Oviraptorosauria
Család: Caudipteridae
Nem: Caudipteryx
Ji et al., 1998
Fajok
  • C. zoui Ji et al., 1998 (típus)
  • C. dongi Zhou & Wang, 2000
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Caudipteryx témájú kategóriát.

A Caudipteryx (jelentése 'faroktoll') az oviraptorosaurus dinoszauruszok egyik neme, amely a kora kréta korban az apti korszakban (mintegy 124,6 millió évvel ezelőtt) élt. Tollak borították, és a megjelenése rendkívül madárszerű volt, mérete a mai pávákéhoz volt mérhető.[1] Két fajáról készült leírás; a C. zouiról (a típusfajról) 1998-ban,[1] és a C. dongiról 2000-ben.[2]

A Caudipteryx fosszíliáit először a kínai Yixian-formációban (Jihszien-formáció), a Liaoning tartománybeli Sihetun (Szehotun) területén fedezték fel, 1997-ben.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caudipteryx és az ember méretének összehasonlítása

A Caudipteryx anatómiája a legtöbb egyéb maniraptorához hasonlóan a hüllők és a madarak jellegzetességeinek érdekes keveréke.[3]

A Caudipteryx rövid, szögletes, csőrszerű pofában végződő koponyával rendelkezett, melyben a felső állcsont elején csak néhány kúpos fog helyezkedett el. A törzse vaskos volt, hosszú lábai révén pedig valószínűleg nagy sebességet érhetett el.

A Caudipteryx rövid, mindössze néhány csigolyából álló és a vége felé merev farka a többi oviraptorosauruséra és a madarakéra emlékeztet. Medencéje és válla, valamint koponyája egyes részletei; a pofán (a négyszögcsontnál, a squamosális csontnál és a járomcsonton), az állkapcson és az állkapocsízületnél elhelyezkedő nyílások kezdetlegesek voltak. Mellső lábának harmadik ujja a kezdetleges madarakéhoz és az oviraptorida Ingeniáéhoz hasonlóan megkisebbedett.[4]

A Caudipteryx a bordáin levő processus uncinatusok, a madárszerű fogazat és a feltehetően részben hátrafelé is hajlítható első ujj mellett olyan testarányokkal rendelkezett, amelyek összevethetők a modern röpképtelen madarakéval.[1][2][3][5][6]

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tollak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caudipteryx zoui rekonstrukciója

A Caudipteryx kezeihez szimmetrikus, szárból és zászlóból álló fedőtollak tartoztak, melyek hossza elérte a 15–20 centimétert. Ezek az elsődleges tollak a madarak és az egyéb maniraptora dinoszauruszok tollaihoz hasonlóan szárnyszerű legyezőt alkottak a második ujj mentén. A Caudipteryx fosszilis maradványai nem őrzitek meg bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a mellső lábakhoz a dromaeosauridákra, az Archaeopteryxre és a modern madarakra jellemző másodlagos tollak kapcsolódtak.[3] Lehetséges, hogy a Caudipteryx karján levő tollak nem őrződtek meg, ahogy az is, hogy az állat nem rendelkezett velük. Rövid farkán egy további tollakból álló legyező helyezkedett el. A tollak rövidsége és szimmetriája, valamint a karok testmérethez viszonyított kis mérete azt jelzi, hogy a Caudipteryx nem volt képes a repülésre.

A törzset rövid, egyszerű, pehelyszerű tollak borították.

Táplálkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caudipteryx tollakkal és gyomortartalommal együtt megőrződött fosszíliája

A Caudipteryxet mindenevőnek tartják. Legalább két Caudipteryx (az NGMC 97 4 A és az NGMC 97 9 A azonosítójú példány) gasztrolitokkal együtt őrződött meg. Ahogy az az avialae Sapeornis és a modern madarak esetében is megfigyelhető, a gasztrolitok ott helyezkedtek el, ahol az állat zúzógyomra lehetett.[1]

Ősökológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caudipteryx összes fosszíliáját a kínai Liaoning tartományban, a Yixian-formációban fedezték fel. A maradványok Zhangjiakou (Csangcsiakou) városa közelében, a Jianshangou-pad (Csiensangou-pad) egy kis részéről kerültek elő. Úgy tűnik, hogy elég gyakori állat volt, bár egy kis területen elszigetelődve élt. A Caudipteryx élőhelye a tollas dinoszauruszok közé tartozó Dilong és Sinornithosaurus otthonául is szolgált.[7]

Következtetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caudipteryx felfedezése a madarak és a dinoszauruszok rokoni kapcsolatát illetően intenzív kutatásokhoz és élénk vitákhoz vezetett. A vitában a lehetséges álláspontok a következők: a Caudipteryx az Oviraptorosauria alrendágba tartozik, a madarak egyik képviselője, mindkét csoportnak tagja, a madarak dinoszauruszoknak tekinthetők vagy nem. (Lásd lentebb és az Osztályozás szakaszban.)

Mivel a Caudipteryx világosan és egyértelműen fedőtollakkal rendelkezett, ahogy a modern madarak, továbbá több kladisztikai elemzés is következetesen a madarak közé nem tartozó, oviraptorida dinoszauruszként azonosította, a leírása idején a legnyilvánvalóbb és legegyszerűbb bizonyítéknak számított arra vonatkozóan, hogy a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki. Lawrence Witmer szerint „A tollak egyértelmű jelenléte egy bizonyosan nem a madarak közé tartozó theropoda esetében bármely, a theropodák madarakkal való rokonságával kapcsolatos kételyt nevetségessé tesz.”[3]

Azonban nem minden tudós értett egyet azzal, hogy a Caudipteryx biztosan nem a madarak közé tartozik, egyesek továbbra is kételkedtek az általános megegyezésben. Az ősmadárkutató Alan Feduccia a Caudipteryxet olyan röpképtelen madárnak tekinti, amely a theropodáknál korábbi archosaurus dinoszauruszokból fejlődött ki.[8] Terry D. Jones (2000-ben) a röpképtelen madarak és a madarak közé nem tarozó theropodák testarányain végzett matematikai összehasonlítás alapján a Caudipteryxet madárnak találta. Gareth J. Dyke és Mark Norell (2005-ben) a matematikai módszer hibájára hivatkozva megkérdőjelezte ezt az eredményt, és ellentétes következtetésre jutott.[6][9][10]

Más kutatók a szokványostól eltérő módon kapcsolódtak be a madarak eredetéről szóló vitába, Zhou Zhonghe (Csou Csung-ho) például elfogadta, hogy a Caudipteryx rokoni kapcsolatai vitathatók.[5]

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caudipteryx zoui fosszíliája a Hong Kong-i Tudomány Múzeuma kiállításán (Hong Kong Science Museum)

Az elfogadott nézet több kladisztikai elemzésen alapul, melyek szerint a Caudipteryx az Oviraptoridae család bazális tagja, az oviraptoridák pedig a madarak közé nem tartozó theropoda dinoszauruszok.[11] Az Caudipteryxnél csak egyetlen bazálisabb oviraptorida ismert, az Incisivosaurus.[12]

A Halszka Osmólska és szerzőtársai által (2004-ben) elvégzett kladisztikai elemzés más eredményre vezetett. A kutatók úgy találták, hogy az oviraptoridák legmadárszerűbb jellemzői alapján az egész csoport az Aves kládba tartozik, ami azt jelenti, hogy a Caudipteryx egyszerre oviraptorida és madár. Az elemzés szerint a madarak jóval kezdetlegesebb theropodákból fejlődtek ki, az egyik fejlődési vonaluk pedig röpképtelenné vált; e vonal képviselőinél ismét kifejlődtek a kezdetleges tulajdonságok, így megjelentek az oviraptoridák. Ez az elemzés elég meggyőző volt ahhoz, hogy olyan őslénytani művekben is megjelenjen, mint Michael J. Benton (2005-ös) Vertebrate Paleontology (Gerinces őslénytan) című könyve.[4] A nézetet, miszerint a Caudipteryx másodlagosan vált röpképtelenné Gregory S. Paul[13] Lü Junchang (Lü Csün-csang) és kollégái,[14], valamint Teresa Maryańska és szerzőtársai is elfogadták.[15]

Mások, például Stephen Czerkas és Larry Martin kijelentették, hogy a Caudipteryx egyáltalán nem theropoda dinoszaurusz.[16] Véleményük szerint a Caudipteryx az összes maniraptorához hasonlóan röpképtelen madár, a madarak pedig a dinoszauruszok közé nem tartozó archosaurusokból fejlődtek ki.[17]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Caudipteryx című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c d Ji, Q., Currie, P.J., Norell, M.A., and Ji, S. (1998.). „Two feathered dinosaurs from northeastern China” (PDF). Nature 393 (6687), 753–761. o. DOI:10.1038/31635. Hozzáférés ideje: 2010. július 12.  
  2. ^ a b Zhou, Z., Wang, X. (2000.). „A new species of Caudipteryx from the Yixian Formation of Liaoning, northeast China”. Vertebrata Palasiatica 38 (2), 113–130. o.  
  3. ^ a b c d Witmer, L.M.. The Debate on Avian Ancestry; Phylogeny, Function and Fossils, 3–30. o (2005). ISBN 0-520-20094-2 
  4. ^ a b Osmolska, H., Currie, P.J., and Barsbold, R..szerk.: Weishampel, Dodson, Osmolska: Oviraptorosauria, The Dinosauria, 2nd ed., University of California Press (2004) 
  5. ^ a b Zhou, Z., Wang, X., Zhang, F., and Xu, X. (2000.). „Important features of Caudipteryx - Evidence from two nearly complete new specimens”. Vertebrata Palasiatica 38 (4), 241–254. o.  
  6. ^ a b Jones, T.D., Farlow, J.O., Ruben, J.A., Henderson, D.M., and Hillenius, W.J. (2000.). „Cursoriality in bipedal archosaurs” (PDF). Nature 406 (6797), 716–718. o. DOI:10.1038/35021041.   Supplementary information. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  7. Xu, X., Norell, M.A. (2006.). „Non-Avian dinosaur fossils from the Lower Cretaceous Jehol Group of western Liaoning, China”. Geological Journal 41, 419–437. o.  
  8. Feduccia, A.. The Origin and Evolution of Birds. New Haven: Yale University Press, 420. o (1999). ISBN 0300078617 
  9. Supplementary information. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  10. Dyke, G.J., Norell, M.A. (2005.). „Caudipteryx as a non-avialan theropod rather than a flightless bird” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 50 (1), 101–116. o. Hozzáférés ideje: 2010. július 12.  
  11. Gareth, J., Norell, Mark A. (2005.). „Caudipteryx as a non-avialan theropod rather than a flightless bird” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 50 (1), 101–116. o. Hozzáférés ideje: 2010. július 12.  
  12. Turner, Alan H., Pol, Diego; Clarke, Julia A.; Erickson, Gregory M.; and Norell, Mark (2007.). „A basal dromaeosaurid and size evolution preceding avian flight” (pdf). Science 317 (5843), 1378–1381. o. DOI:10.1126/science.1144066. PMID 17823350. Hozzáférés ideje: 2010. július 12.  
  13. Paul, G.S.. Dinosaurs of the Air: The Evolution and Loss of Flight in Dinosaurs and Birds. Baltimore: Johns Hopkins University Press (2002). ISBN 0801867630 
  14. Lü, J., Dong, Z., Azuma, Y., Barsbold, R., and Tomida, Y..szerk.: Zhou, Z., and Zhang, F.: Proceedings of the 5th Symposium of the Society of Avian Paleontology and Evolution. Beijing Science Press, 175–189. o (2002) 
  15. Maryańska, T., Osmólska, H., and Wolsan, M. (2002.). „Avialan status for Oviraptorosauria” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 47 (1), 97–116. o. Hozzáférés ideje: 2010. július 12.  
  16. Martin, Larry D. (2004.). „A basal archosaurian origin for birds”. Acta Zoologica Sinica 50 (6), 978–990. o.  
  17. Martin, L.D., Czerkas, S.A. (2000.). „The Fossil Record of Feather Evolution in the Mesozoic” (PDF). American Zoologist 40 (4), 687–694. o. Hozzáférés ideje: 2010. július 12.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]