Ödéma
Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór; latinul: oedema) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben. Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethető felborulása, az allergiás reakciók, mélyvénás trombózis, vesét érintő betegségek, illetve a szívelégtelenség.
Csoportosítása[szerkesztés]
Lokális ödéma[szerkesztés]
Generalizált ödéma[szerkesztés]
Okok[szerkesztés]
Fiziológiás oka lehet:
- a hidrosztatikai nyomás növekedése a kapillárisban
- az ozmózisnyomás csökkenése a kapillárisban
- a szövet ozmózisnyomásának növekedése
Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is (például tüdőödéma).
Klinikai szempontok[szerkesztés]
- Gyakori oka a testszerte megfigyelhető ödémának a jobb szívfél elégtelenség. A bal szívfél elégtelensége a tüdőben okoz folyadékfelhalmozódást, amely megfelelő táptalajt jelent a kórokozóknak, ezzel tüdőbetegségek számos formáját idézve elő a betegben. Az ilyen betegek gyakran vizelnek éjszaka (nycturia), hiszen a felhalmozott folyadékot a szervezet megpróbálja üríteni.
- Veseelégtelenségekre jellemző a szem körüli ödéma reggel. Az ilyen betegség kis mértékű szöveti folyadékfelhalmozódással jár, de az a legpermeábilisabb érrendszerrel rendelkező területeknél jelentkezik, amilyen a periorbitális tájék is.
Kezelése[szerkesztés]
Terápiájában elsősorban vizelethajtó gyógyszereket használnak. A végtagödéma kezelhető masszázssal is.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horváth János, Komáromy Sándor. Masszázs. Magánkiadás. ISBN 9789630618199
Források[szerkesztés]
- szerk.: Harrison: A belgyógyászat alapjai. Springer Hungarica (1994). ISBN 9637922962
További információk[szerkesztés]
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
