Windows 3.1x

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Windows 3.1x
Microsoft Windows 3.1x logo with wordmark.svg
Fejlesztő Microsoft
Stabil verzió
  • 3.11 (stabil verzió, 1993. december 31.)
  • 3.1 (1992. április 6.)
Licenc kereskedelmi licenc

A Windows 3.1x összefoglaló név alatt a Microsoft Windows 3.1, 3.11, 3.2 és Windows for Workgroups kiadásait értjük.[1][2] Az új verziók több új funkciót (például TrueType-betűkészlet, munkacsoportok) nyújtottak.

A támogatás 2001. december 31-én szűnt meg, azonban a Windows for Workgroups 3.11 beágyazott verzióját egészen 2008. november 1-jéig támogatták.[3]

Verziói[szerkesztés]

Windows 3.1[szerkesztés]

Az 1992. április 6-án megjelent Windows 3.1 a TrueType-betűkészletnek[4] köszönhetően alkalmassá vált az asztali kiadványszerkesztésre. A Windows 3.0 esetén hasonló funkcionalitás az Adobe Type Managerrel volt elérhető.[5]

A rendszer a korábbi verzióktól eltérően nem tud valós módban futni.[6] A Reversit az Aknakeresőre cserélték[7] (néhány változatban előbbi is megmaradt).

Eltérések a Windows 3.0-hoz képest[szerkesztés]

A futtatáshoz 80286-os processzorra és egy megabyte RAM-ra van szükség. A valós mód támogatásának megszűnését a stabilitás növelésével indokolták; emellett a rendszer nem támogatta a CGA-megjelenítőket (a Windows 3.0-s illesztőprogramokkal vissza lehetett állítani), valamint a valós módban futó Windows 2.x-programokat. A standard módban való használathoz VGA-driver szükséges; magas felbontásban történő telepítéskor csak a 386-os mód választható.

A 386-os módban az egeret támogató DOS-alkalmazások ablakos módban futtatásakor a felhasználók manipulálhatják a menüket és elemeket; egyes DOS-os programok (például Microsoft Word) a vágólaphoz is hozzáférhettek. Az egér használatához DOS-ra írt illesztőprogram szükséges.

Az ikonok a fogd és vidd módszerrel már szabadon átrendezhetőek. A fájlok valamely program ikonjára húzva társíthatóak (például a nyomtatókezelőre húzott fájlt a rendszer a nyomtatóra küldi).

A rendszer elméletben négy gigabyte memóriát támogat (ez valójában inkább 256 megabyte),[8] azonban egy program sem használhat 16 MB-nál többet.

A 3.1 az első Windows, amely 720 kB-os, valamint 1,2 és 1,44 MB-os hajlékonylemez mellett CD-ROM-on is elérhető.[9] A rendszerleíró adatbázist ezen verzióban vezették be,[10] emellett ebben lehetett először a Command.comon keresztül Windowsos programokat elindítani.

A naptár a .cal kiterjesztést használja.[11]

Közép- és kelet-európai verzió[szerkesztés]

A Windows 3.1 for Central and Eastern Europe verzió cirill karaktereket, valamint a közép- és kelet-európai nyelvekre jellemző diakritikus jeleket tartalmazta[12] (hasonló változat 3.1J verziószámmal Japánban is megjelent).[13]

Modular Windows[szerkesztés]

A Modular Windows a Tandy Video Information Systemre megjelent beágyazott verzió.[14]

Windows 3.11[szerkesztés]

Az 1993. november 8-án megjelent verzió hibajavításokat tartalmazott; a Windows 3.1 használói ingyenesen áttérhettek rá.[15]

Windows 3.2[szerkesztés]

1993. november 22-én megjelent a rendszer egyszerűsített kínai verziója; az 1994-ben megjelent 3.2-es változat a bevitellel kapcsolatos hibákat javította.[16]

Windows for Workgroups[szerkesztés]

A Windows for Workgroups verziók az SMB használatával lehetővé teszik az erőforrás-megosztást a központi szerverrel nem rendelkező hálózatokban is.

Windows for Workgroups 3.1[szerkesztés]

A Winball, később Spart kódnevű Windows for Workgroups 3.1 1992 októberében jelent meg.[17] A rendszer az NBF és IPX protokollok segítségével lehetővé teszi a hálózati fájlmegosztást, a VSHARE.386 pedig a fájljogosultságok beállítására alkalmas SHARE.exe VxD-s verziója.[18]

Windows for Workgroups 3.11[szerkesztés]

A Snowball kódnevű Windows for Workgroups 3.11-et[19] 1993. augusztus 11-én adták ki,[20] és 1993 novemberétől értékesítették.[21] A 32 bites fájlelérést is támogató rendszer futtatásához 80386-os processzorra van szükség.

A TCP/IP támogatásához Winsock-csomagra van szükség; ehhez kezdetben csak más gyártók eszközei voltak elérhetőek, de 1994 augusztusában a Microsoft kiadta saját eszközét.[22]

Kiegészítők[szerkesztés]

Video for Windows[szerkesztés]

Az 1992-ben a QuickTime-ra válaszul megjelent szoftver lehetővé tette a videók szerkesztését, de csak lejátszásra használható verzió is elérhető volt. A program az AVI formátumot használta.[23]

Windows for Pen Computing[szerkesztés]

Az 1990-es években a GO Corp. PenPoint OS-ére válaszul kiadott szoftverek a Windows táblagépen való használatát segítették.[24] 2002-ben a Windows XP-hez hasonló csomag jelent meg Windows XP Tablet PC Edition néven.[25]

Win32s[szerkesztés]

A csomag segítségével a Windows 3.1 korlátozottan kompatibilissá vált a Windows NT API-jával;[26] a Microsoft állítólag nem kívánta a verziószámot 3.2-re növelni, mert ezzel a felhasználókat eltántorítanák a „valódi” 32 bites operációs rendszerekre való frissítéstől. A csomag funkcióit először a Microsoft FreeCell (Admirális) játékkal próbálták ki.[27]

WinG[szerkesztés]

A hardverfüggetlen WinG-vel a játékfejlesztőket próbálták a Windowsra való áttérésről meggyőzni.[28]

Alkalmazások[szerkesztés]

A Microsoft a Microsoft Home keretében[29] számos alkalmazást (például Microsoft Bob) adott ki.[30]

Programkezelő[szerkesztés]

A Programkezelő a Windows 3.0-tól a Windows XP Service Pack 1-ig volt jelen.[31]

Internet Explorer[szerkesztés]

Windows 3.1-en az Internet Explorer 1 és 5 közötti verziói érhetőek el.[32]

DR-DOS[szerkesztés]

A Windows 3.1 béta verziójában jelenlévő kód által lefolytatott tesztek az MS-DOS és az IBM PC DOS esetén hibátlanul lefutottak, azonban más rendszeren (például DR-DOS) hibát jeleztek; ennek kiküszöbölésére a Digital Research javítást adott ki. A végleges verzióban az ellenőrzést letiltották, de nem távolították el. Miután a Caldera megvásárolta a DR-DOS-t, keresetet adott be a Microsoft ellen, melynek következtében utóbbinak 280 millió dollár kártérítést kellett fizetnie.[33][34]

Fogadtatása[szerkesztés]

Az Ogilvy & Mather által forgatott tévéreklámokat 1992. március 1-jétől sugározták; céljuk a minél szélesebb felhasználói réteg megszólítása volt.[35] Az 1992. április 6-án megjelent rendszerből az első két hónapban hárommillió licencet értékesítettek.[36] A Windows 3.1 a legszélesebb körben használt grafikus felhasználói felületű operációs rendszerré vált; a Fortune magazin a Microsoftot 1992-ben az USA leginnovatívabb vállalatává választotta.[37]

A támogatás megszűnése[szerkesztés]

A 3.1 támogatása 2001 végén megszűnt, azonban beágyazott rendszerekben (például pénztárgépek, repülőgépek fedélzeti számítógépei) továbbra is használták.[38] 2008. július 9-én bejelentették, hogy a Windows for Workgroups 3.11 beágyazott verzióját november 1-jétől nem értékesítik.[39] 2013-ban a Linux-rendszermag 3.11-es verziója humorosan a Linux for Workgroups nevet kapta.[40]

2015. november 7-én a Párizs–Orly repülőtéren összeomlott a ködös időben a pilóták számára információkat nyújtó, Windows 3.1-alapú rendszer, ezért a repülőtér egy időre leállt.[41]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Los Angeles Times: Beware of Exposing What's Hidden Behind the Windows (angol nyelven). Los Angeles Times, 2001. július 12. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  2. Stephen Manes: PERSONAL COMPUTERS; What’s in a File Name? Confusion (angol nyelven). The New York Times, 1995. június 20. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  3. Kelly Fiveash: Microsoft retires Windows 3.11 on 18th birthday (angol nyelven). The Register, 2008. november 5. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  4. Visual tour: 25 years of Windows. (angolul) Computerworld, (2010. nov. 19.)
  5. Adobe Type Manager (angol nyelven). WinWorld. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  6. Windows 3.1 removed real mode support thus breaking compatibility with Windows 2 and Windows 1 apps. (angol nyelven). Hacker News, 2015. március 31. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  7. Microsoft Minesweeper is a game included in Windows from Windows 3.1 (1992) – where it replaced Reversi (CAN YOU BELIEVE IT?) – to Windows Vista (2006). Originally created by Curt Johnson for OS/2, the Windows port was first included in the Microsoft Entertainment Pack (1990). (angol nyelven). Twitter, 2021. november 20. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  8. Windows 3.1 Memory Limits (angol nyelven). Microsoft. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  9. Samuel Gibbs: From Windows 1 to Windows 10: 29 years of Windows evolution (angol nyelven). The Guardian, 2014. október 2. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  10. The Registry: Basics (angol nyelven). Richland Közösségi Főiskola. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  11. Microsoft Windows 3.1 Programmer’s Reference: Resources. (angolul) 4. kötet. Redmond (Washington): Microsoft Press. 1992. ISBN 1-55615-494-1 Hozzáférés: 2022. feb. 22.  
  12. Windows-1250 (angol nyelven). IANA, 1996. május 3. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  13. Virginia Kouyoumdjian: DOS/V, Windows, Prices, and the Future… (angol nyelven). Computing Japan, 1994. augusztus. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  14. Ernie Smith: The Ghosts of Windows 3.1 (angol nyelven). Tedium, 2019. április 9. (Hozzáférés: 2022. február 21.)
  15. Windows 3.0 / 3.1 (angol nyelven). WinWorld. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  16. Microsoft Windows Simplified Chinese 3.2 Upgrade Is Available (angol nyelven). Microsoft. [2006. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  17. Windows for Workgroups Version History (angol nyelven). Microsoft. [2006. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  18. Brian Livingston: Get your share of fixes for opening files in multiple applications. (angolul) InfoWorld, (1994. ápr. 18.) 30. o. ISSN 0199-6649 Hozzáférés: 2022. feb. 22.
  19. Peter H. Lewis: The Executive Computer; Ever Expanding, Microsoft Readies a Network Windows. (angolul) The New York Times, (1992. okt. 18.) 3–11. o. Hozzáférés: 2022. feb. 22.
  20. Windows 3.11 (angol nyelven). GUIdebook. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  21. Windows History (angol nyelven). Fortune City. [2012. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  22. Microsoft TCP/IP-32 (angol nyelven). WinWorld. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  23. PC Plus, 1993. május. 61. o.
  24. Marlin Eller – Jennifer Edstrom: Barbarians Led by Bill Gates: Microsoft from the Inside. (angolul) New York: Henry Holt & Company. 1998. ISBN 0-8050-5754-4 Hozzáférés: 2022. feb. 22.  
  25. Bodnár Ádám: A Microsoft bejelentette a Windows XP Tablet PC Edition operációs rendszert. HWSW, 2002. november 7. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  26. Win32s (angol nyelven). WinWorld. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  27. FreeCell (angol nyelven). Georgiai Műszaki Intézet. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  28. Chris Hecker: A Whirlwind Tour of WinG (angol nyelven). Gamasutra, 1997. június 1. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  29. The History of Microsoft – 1993 (angol nyelven). Microsoft, 2009. június 11. [2010. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  30. Harry McCracken: The Bob Chronicles (angol nyelven). PC World, 2010. május 31. [2014. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  31. Program Manager included with WIN XP (angol nyelven). Tweaks.com. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  32. Old Version of Internet Explorer for Windows 3.1 (angol nyelven). OldApps. [2011. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  33. Microsoft emails focus on DR-DOS threat (angol nyelven). CNET, 2002. január 2. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  34. Graham Lea: (angol nyelven). BBC, 2000. január 13. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  35. Micosoft History – 1992 (angol nyelven). Microsoft. [1996. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  36. Gill Dunsford: Feature: Brand Microsoft (angol nyelven). Sales Promotion, 2007. február 23. [2007. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  37. Microsoft History – 1993 (angol nyelven). Microsoft. [1996. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  38. Mark Ward: The end of an era – Windows 3.x (angol nyelven). BBC, 2008. november 5. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  39. Joel Hruska: Microsoft puts Windows 3.11 for Workgroups out to pasture (angol nyelven). Ars Technica, 2008. november 5. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  40. Linus Torvalds: Linux 3.11-rc1 (angol nyelven). Kernel.org, 2013. július 14. (Hozzáférés: 2022. február 22.)
  41. Failed Windows 3.1 system blamed for shutting down Paris airport (angol nyelven). Ars Technica, 2015. november 13. (Hozzáférés: 2022. február 22.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Windows 3.1x című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]