Wenckheim-palota
| Wenckheim-palota | |
_111.jpg) | |
| ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Épült | 1886–1889 |
| Építész | Meinig Artúr |
| Stílus | neobarokk neoreneszánsz |
| Család | Wenckheim család |
| Jelenlegi funkció | könyvtár |
| Fenntartó | Szabó Ervin Könyvtár |
| Cím | 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Wenckheim-palota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wenckheim-palota témájú médiaállományokat. | |
A Wenckheim-palota műemlék épület Budapest VIII. kerületében, a belső józsefvárosi „palotanegyedben”, a Szabó Ervin téren. Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (rövidítve: FSZEK) Központi Könyvtárának épülete.
Története[szerkesztés]
A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára mint Fővárosi Könyvtár. A Fővárosi Közgyűlés a kilencvenes évek közepén jelentős bővítésről döntött. Hegedűs Péter építész tervei alapján az átalakítás 1998-ban kezdődött. A rekonstrukció mellett egyúttal a Reviczky utcai Berczik-palotával és a Baross utcai új szárnnyal bővült. 2001. szeptember 12-én adták át a látogatóknak mint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárát.
Építészete[szerkesztés]
A palota neobarokk stílusban épült, neoreneszánsz elemekkel tarkítva. Megjelenik benne a rokokó és a biedermeier. Külsejében a drezdai barokk (Erős Ágost idején uralkodó művészeti stílus), belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Építtetője, gróf Wenckheim Frigyes a szászországi Meinig Artúrt kérte fel a palota tervezésére. A palota 1886 és 1889 között épült. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles pesti képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ben készültek el.
Források[szerkesztés]
- A palota története Archiválva 2019. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján
- Hegedűs Péter – A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése (Építészfórum, 2000.11.20.)
