Hegedűs Péter (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hegedüs Péter (Budapest, 1948. november 14. –) Ybl-, Pro Architectura- és Europa Nostra-díjas magyar építészmérnök.

Hegedüs Péter építészmérnök (fotó: Matus Máté)

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született építész családban, édesapja Hegedüs Ernő okleveles építészmérnök. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végezte, oklevelét 1972-ben szerezte meg. 1974-76 között az Építész Mesteriskolában mestere Jánossy György volt. Egyetemi évei alatt a skandináv, észak-európai és a holland építészetet tanulmányozta, több tanulmányúton vett részt, amelyek később meghatározták szakmai látásmódját.

1972-74 között az IPARTERV építész tervezőjeként dolgozott, majd 1974-85 között a KÖZTI építész vezető tervezője később műteremvezetője lett. 1985-ben Felcsúti László építész kollégájával együtt megalapították a MATESZ Építész Kft.-t (kezdetben Kisszövetkezet), egészen nyugdíjazásáig ennek keretében végezte munkáját.

A KÖZTI tervezőjeként nevéhez fűződik a Club Tihany hotel és üdülőfalu magyar-dán-osztrák nemzetközi projektje (Építészek: Hegedűs Péter, Laczkovics László, Péchy György. Belsőépítész: Hefkó MIhály) (1982-85). Szintén kiemelt munkája volt a Békéscsabai Megyei Könyvtár, amelyért Csomay Zsófiával együtt Ybl-díjat kaptak (1986).

Számos középületet - könyvtárat, iskolát, bíróságot - tervezett pályája során, így többek között - már a MATESZ tagjaként - a balassagyarmati Megyei Bíróság rekonstrukciója és a keszthelyi Városi Bíróság bővítése is nevéhez fűződik. 1996-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Főkönyvtárát tervezte a Pálffy-palota épületében. Egyik legjelentősebb munkája a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárának (Wenckheim-palota) bővítése és rekonstrukciója, amelyet Europa Nostra, Pro Architectura és Budapest Építészeti Nívódíjjal ismertek el. A megépült épületegyüttes és jellegzetes nyitott közösségi terei azóta is az ország egyik leglátogatottabb (napi kb. 5000 fő) középülete.

Szakmai szervezetek[szerkesztés]

Aktívan részt vállalt az építész-szakmai szervezetek munkájában. 1976-tól a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja, 1982-től a szervezet elnökségi tagjaként tevékenykedik, 2009-12 között a szövetség alelnöke. 1997-2009 között a Budapesti Építész Kamara Etikai-Fegyelmi Bizottságának tagja. A Nemzeti Kulturális Alap Építőművészeti Kollégiumának tagja, majd 2003-2007 között elnöke.

Díjai[szerkesztés]

Fontosabb építészeti művei[szerkesztés]

  • tervezés: 1975, építés: 1976 Szakiskola és kollégium tornacsarnokkal, Eger
  • 1980, 1981 Szabó Pál Emlékkönyvtár, Biharugra
  • 1983, 1984 Mozgáskorlátozottak lakóegyüttese (társtervező: Dévényi Tamás)[1]
  • 1975-80, 1980-85 Békéscsabai Megyei Könyvtár (Csomay Zsófiával)
  • 1982-84, 1984-85 Club Tihany szálloda és üdülőfalu (Laczkovics Lászlóval és Péchy Györggyel)
  • 1988, 1989-90 Három lakásos foghíj-lakóház, Bp. "Év lakóháza"-díjazott
  • 1991-92, 1992-93 Megyei Bíróság rekonstrukciója, Balassagyarmat
  • 1999, 2000 Városi Bíróság rekonstrukciója, Balassagyarmat (folytatás)
  • 1995, 1995 Kétlakásos családi ház, Bp. Galóca u.
  • 1995, 1995-96 VELUX Szolgáltató Központ, Bp. Zsófia u. 1-3.
  • 1996, 1997 Fővárosi Szabó E. Könyvtár Zenei Főkönyvtára, irodák, Pálffy-palota[2]
  • 1997-2001, 1998-2001 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Wenckheim-palota) bővítése és rekonstrukciója[3]
  • 2000, 2000-2001 VELUX Továbbképzési Központ, Bp. Zsófia u. 7.
  • 1999-2000, 2001-2002 Városi Bíróság bővítése és rekonstrukciója, Keszthely
  • 2001, 2002 Hajdúnánás, 8+8 tantermes általános iskola
  • 2003-2004, 2004 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Bp. XVII. kerületi tagkönyvtára
  • 2004-2005, 2006 Remetehegy lakópark 16-22 épületei
  • 2005, 2007-2008 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtára, Csepel (átalakítás)
  • 2004, 2006-2008 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budafoki Főkönyvtára
  • 2006, 2006-2008 Károly Róbert Főiskola Könyvtára, Gyöngyös
  • 2008-2009, 2010 Balatoni nyaralóépület, Szántód
  • 2015, 2015 Goethe Intézet könyvtár fejlesztés (Felcsuti Annával)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]